Zöldhulladék? Volt, nincs - Teszt: Parkside PMH 2500 A1 ágaprító

Családi házban élünk, és bár korábban panelban is laktam egy ideig, igazán itt érzem jól magam. Azzal együtt is, hogy itt aztán mindig van mit csinálni: füvet nyírni nemcsak a kerítésen belül, hanem azon kívül is kell, aztán ott a sövény, gyomirtás a bontott téglával burkolt udvari részen – lehetne sorolni azokat a tevékenységeket, amelyek csak a szinten tartást szolgálják, és akkor még a szépítgetésről nem is beszéltünk. Noha egyelőre nem vagyunk zöldség- és gyümölcstermesztő nagyhatalom, azért két almafa, egy birs, egy sárgabarack, egy meggy és egy szilva áll a kertben, akad orgona és aranycserje is.

Ezeket azért nem árt kordában tartani, és a metszés során, valamint a sövény gondozásakor is elég sok zöldhulladék keletkezik. Ezzel nyilván kezdeni kell valamit: az égetés nem opció, mert egyrészt roppant környezetkárosító, másrészt meg tilos is, noha pár évvel ezelőttig egyes településeken helyi rendelettel jelöltek ki időszakokat, amikor megtűrték. A zöldhulladékos kukának korlátozott a kapacitása, és csak kéthetente szállítják el, akadnak periódusok, amikor ez bizony kevés. Megoldás lehet még a komposztálás, de ott is véges az a mennyiség, aminek tartósan helyet tudunk biztosítani, ezért merült fel az ötlet, hogy nem lenne rossz egy ágaprító vagy száraprító.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: InStyle Men

Kicsi és könnyű gép

A végső lökést az adta meg, amikor az egyik szupermarket online újságában megláttam a viszonylag olcsónak számító Parkside PMH 2500 A1-et, azt hiszem 44.444 forintért adták akkor. Be is szaladtam megvenni, és rögtön el is kezdtük használni.

Mi van a dobozban?

A dobozból nem használatra készen jön ki a gép, össze is kell szerelni. De a felépítése nem bonyolult, egy csővázra kell felapplikálni két kereket, amelyekhez még dísztárcsa is jár, majd felkerül a vázra maga az aprító is. Pillanatok alatt összeállítható, a szükséges szerszám is a csomagban volt. Jár hozzá természetesen gyűjtőzsák és döngölő (vagy tömködő) is. 2500 wattos villanymotor működteti, típusát tekintve pedig késes aprítóról beszélünk – a forgótárcsán egymással szemben található két penge, ezek végzik el a munkát. Ezen kívül amúgy létezik még maróhengeres, valamint kardános aprító is, de ezek jellemzően drágábbak, utóbbi leginkább professzionális felhasználásra való.

forrás: InStyle Men

A kerékre még egy kis dísztárcsa is jár

Hogy bírja a munkát?

Egy ilyen 40-50 ezer forintos gépet sokan – főleg azok, akik ebben az iparágban dolgoznak – neveznek akár gyerekjátéknak is, de otthoni, alkalmi felhasználásra két év tapasztalatai alapján ideálisnak tűnik. Elvileg 40 milliméter a maximális átmérő, amivel elboldogul, de az sem mindegy, pontosan mi az, amit aprítania kellene: mennyire kemény vagy puha, száraz vagy nedves. Azért itt, a négy centi környékén már volt olyan ág, ami megakasztott. Ilyenkor amúgy maga a kés még vágna, de a lendület fogy el, ezért lekapcsol a gép. Apropó, lekapcsolás: ellátták túlterhelésvédelemmel, valamint újraindulás ellen is biztosították. Vagyis ha bármilyen okból megáll, legyen ez akár áramszünet is, nem fog addig magától újra dolgozni, míg ki-, majd vissza nem kapcsoljuk. Ez roppant hasznos az ujjaink érdekében. Védőkesztyűt és -szemüveget azért nem baj felvenni, mert a forgótárcsa esetleg vissza is lökhet ágakat.

A bemeneti nyílás formája egészen sajátos, itt akár ágas-bogas dolgokat is be tudunk tuszkolni, de én azért kéznél szoktam tartani metszőollót vagy ágvágót is. Ujjnyi vastagságú darabokkal nincs gondja, ami meg vastagabb, úgyis érdemes lehet eltenni szalonnasütéshez. Ha valami olyannal akasztanánk meg, amit nem tudunk visszahúzni, akkor a motor fölötti részen egy nagy, piros műanyag fogantyúval ellátott csavart kell mindössze kitekerni, és máris hozzáférünk a késekhez, de itt nyilván nagyon óvatosnak kell lenni. Jó dolog, hogy amíg nyitva a gép, addig nem hajlandó elindulni a bekapcsológomb megnyomására sem, de én azért inkább mindig kihúzom, ha belül kell valamit matatni – noha erre ritkán volt példa, főleg a sövény ifjítása során keletkező hulladék aprításakor.

forrás: InStyle Men

Ez a vastagság nem jelent neki gondot

A gyűjtőzsákra sem árt odafigyelni: ez egy szövött műanyag zsák, amit meg kell néha paskolni, hogy jobban elterüljön az aljában az apríték, ugyanis hajlamos elöl felhalmozódni. Ha pedig túlságosan megtelik, akkor a kidobónyílást is eltömíti, csak azt vesszük észre, hogy a bemenetnél csapkod vissza a fűrészpor. Illetve maga a zsák tűnik kissé gyenge pontnak, legalábbis az enyém kezd kissé lyukadni.

Amúgy a gép zajszintje 104 dB – hogy ez mennyire hangos, mindenki döntse el maga, azért én éjszaka, hétvégén vagy ünnepnapokon nem szomorítanám vele a szomszédokat, de bőven el lehet viselni. Az aprítót mozgatni is könnyű, egyrészt azért, mert vannak kerekei, másrészt alig kilenc kilogrammot nyom. IPX4 védettséggel bír, vagyis fröccsenő víz ellen minden irányból védett. Hosszabbító ellenben mindenképpen kell hozzá, saját kábele arasznyi.

forrás: InStyle Men

2500 wattos motor hajtja a forgótárcsát

De mi lesz az aprítékkal?

Az apróra zúzott vagy szabdalt zöldhulladékunknak többféle sorsa is lehet. Ha nincsenek vele további terveink, akkor elszállíttathatjuk – ilyenkor az a haszna az aprításnak, hogy sokkal helytakarékosabb, mintha egész ágakat vagy szerteágazó sövénydarabokat akarnánk likvidálni. Ennél hasznosabb, ha talajtakaróként alkalmazzuk, nem kell külön mulcsot vennünk a boltban. De akár komposztálhatjuk is.

Akkor most jó ez nekem?

Az elmúlt években jókora kupac gyűlt össze abból a zöldhulladékból, amely már nem fért bele az erre a célra szolgáló szemetesbe. Egy része azóta komposztálódott, de mindig volt utánpótlás, amivel aztán kezdődött minden elölről. Az idei év elején sikerült először úgy megmetszenem a gyümölcsfákat, hogy mindent, amit levágtam róluk, azonnal átküldtem az aprítón, így egyetlen árva ágacska sem maradt a munka végére.

Szóval ezek alapján nem bántam meg, hogy megvettem, noha persze biztosan lehetett volna kis utánanézéssel másfélét, akár erősebbet, jobbat, nagyobbat találni, de erre az alkalmi felhasználásra pontosan elegendő. Remélhetőleg ilyen igénybevétel mellett tartós is lesz, bár ahogy írtam, a gyűjtőzsák kezdi megadni magát. A kések kivehetők és élezhetők, úgyhogy emiatt aligha kell aggódni.