10 tévhit a dinoszauruszokról, amit a legtöbben készpénznek vesznek

A dinoszauruszok uralkodása mintegy 240 millió évvel ezelőtt kezdődött a triász időszakban, majd a Föld történetének hatodik kihalási eseményével ért véget 66 millió éve a kréta kor végén. Az első hiedelem pont a kihalásukhoz köthető, ugyanis sokan gondolják úgy, hogy az azonnali tömeges kihalást a mexikói Yucatán-félszigetbe csapódó meteor okozta, pedig ekkor még "csak" a fajok fele tűnt el a Földről. Ami nekik átok volt, az nekünk áldás, mivel az evolúció következő lépcsőfokaként ez az esemény nyitotta meg a kaput az emlősök térhódításához. A Jurassic Park-filmekből azt is megtanulhattuk, hogy a dínók a madárrá válás fejlődési útját választották, és többüknek így sikerült átvészelnie a nagy kihalási hullámot, azonban ez általánosan nem húzható rá minden fajra. A filmek torzították az ábrázolást is, mivel a kültakarójukon aligha jelenítettek meg tollakat, pedig a paleopontos ábrázolás több faj esetében megkövetelte volna. Steven Spielberg védelmére hozható fel azonban, hogy a forgatókönyv szerint más állatok, köztük békák DNS-ével pótolták a hiányzó genetikai láncokat a feltámasztásuk során, emiatt láthattuk őket jóval hüllőszerűbbnek, mint amilyennek valójában gondolják jelenlegi tudásunk és a fosszíliák nyomán a paleontológusok. A dinoszauruszokról kialakult kép mind biológiai, mind élettani szempontból gyakorlatilag húszévente változik, ezért aztán számos olyan tévhit kering a köztudatban, ami mára aligha állja meg a helyét. Most ezeknek a hiedelmeknek ásunk a mélyére, hogy kiderítsük, mi igaz a berögzült elképzelésekből a jelenlegi kutatások alapján:

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

1. Szinte minden korai ábrázolás szerint a dinoszauruszok lomha állatok voltak, és több fajnak a stabil mozgás érdekében a farkát a földön kellett húznia. Mára kiderült, hogy ez gyakorlatilag egyetlen fajra sem igaz, sőt kifejezetten aktív állatok voltak, beleértve a hosszú nyakú szauropodákat is.

2. A filmekben a legokosabb és legveszélyesebb ragadozóknak ábrázolják a Velociraptorokat, pedig a valóságban csupán pulyka méretűek voltak. Spielberg a Deinonychusról, a raptorok nagyobb rokonáról mintázta a filmben látott állatokat, ezt a nevet azonban nem tartotta annyira vészjóslónak, mint a Velociraptort.

3. Sokan gondolják úgy, hogy a paleontológusok közel egészben találják meg a megkövesedett állatok csontjait, ami alapján jól kivehető a formájuk és méretük. Valójában ez aligha fordul elő, szerencsés esetben a csontok töredékekként fél méteres közelségben vannak egymáshoz, de előfordul, hogy egy negyed koponyát is több méteres körzetből sikerül csak összerakni.

4. A dinoszauruszokat többségében zöldes-barnás-sárgás színnel képzelik el az emberek, holott kifejezetten színesek voltak, akárcsak a madarak. Persze jogosan merül fel a kérdés, honnan tudják ezt a paleontológusok ilyen hosszú idő távlatából megmondani, viszont a megkövesedett tollak és a pigmenteket tartalmazó melanoszómáknak nevezett struktúrák vizsgálata során meglehetősen pontosan tudnak következtetni állatok színére.

5. A dinoszauruszok üvöltése is a filmek miatt ragadt meg tévesen az emberek elképzelésében, pedig a különböző hangképző szerveik alapján biztosan állítható, hogy a hangjuk a madarakéhoz hasonlított. Néhányan egyenesen csipogtak, a nagyobb ragadozók pedig az emuéhoz hasonlító hangon kommunikáltak, persze mélyebb tónusban és sokkal ijesztőbben.

6. A dinoszaurusz-maradványok jóval gyakoribbak, mint azt a legtöbb ember gondolná. Nem kevésszer fordult elő már a történelem során, hogy a kertben talált "kavicsról" kiderült, valójában egy őslény lenyomatát őrzi.

7. Maradványaikhoz kapcsolódik, hogy eddig 700 fajt sikerült azonosítani, ami nagyjából konvergál ahhoz a számhoz, amit a többség elképzel. A kutatók szerint legalább 10.000 faj élhetett még rajtuk kívül, ami óriási szám, de tekintve hogy gyakorlatilag minden hónapra jut egy új felfedezés, az eddig azonosított állatok listája exponenciálisan gyarapodni fog.

8. Bár lágy szövetek nélkül nehéz megállapítani az állatok nemét, a paleontológusok arra következtetnek, hogy a fajok többségénél a nőstények nagyobbak voltak a hímeknél.

9. A repülő pteroszauruszok, mint például a Pteranodonok nem dinoszauruszok, hanem az archosaurus családba tartozó hüllők voltak. A vízi élőlények, mint például a Pleziosaurus vagy a Mosasaurus szintén nem tartozik a dinoszauruszok rendjéhez, hiába veszik egy kalap alá őket a filmekben.

10. Nem a Tyrannosaurus volt a legnagyobb szárazföldi ragadozó, de még csak nem is a Giganotosaurus, ami a legpopulárisabb őslény méreteit is túlszárnyalta. A feltételezések szerint a vízben vadászó Spinosaurus a 18 méteres hosszúságot és a 21 tonnás súlyt is elérhette.