2200 éves „rozsdás kincset” találtak a Dunában

Első pillantásra valószínűleg nem sokan neveznék kincsnek azt a több száz rozsdás vasdarabot, amelyet egy felső-ausztriai kavicskitermelő telepen találtak. Régészeti szempontból azonban elképesztően értékes leletről van szó: Európa eddig ismert legnagyobb, egy helyről előkerült őskori vasrúdkészletéről.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A Deinham közelében előkerült tárgyakat Peter Trebsche, az Innsbrucki Egyetem régésze és Marion Berranger archeometallurgus vizsgálta. Eredményeiket most az Antiquity folyóiratban publikálták. A radiokarbonos kormeghatározás alapján a vas a La Tène-korszakból, nagyjából az i. e. 3–2. századból származik.

Majdnem a MÉH-telepen végezte

A történet még 2019-ben kezdődött, amikor a Duna mentén folyó kavicskitermelés során furcsa, rozsdás fémdarabok kerültek elő. A munkások szerencsére nem egyszerű hulladékként kezelték őket, hanem értesítették az osztrák műemlékvédelmi hatóságot. Trebsche szerint kisebb csodával ér fel, hogy Európa legnagyobb ismert őskori vasrúdlelete nem egy ócskavastelepen kötött ki.

A kutatók végül 193 teljes és 307 töredékes rudat azonosítottak, vagyis legalább 500 darabról beszélünk. A teljes példányok átlagosan 28,5 centiméter hosszúak és körülbelül két kilogrammosak voltak. Együtt több mint egy tonna vasat képviselnek. Ezek azonban nem kész szerszámok vagy fegyverek voltak.

500 kard készülhetett volna belőlük

A jellegzetesen két végükön elkeskenyedő rudak félkész vastömbök voltak. Az ilyen egységesített formát könnyebb lehetett szállítani, mérni és kereskedelmi forgalomba hozni, majd a kovácsok a célállomáson készíthették el belőlük a szükséges tárgyakat.

A mennyiség döbbenetes. Trebsche számításai szerint a rakományból az anyagveszteséget is figyelembe véve nagyjából 500 kard készülhetett volna. Ha kevésbé látványos terméket választunk összehasonlításnak, akár 8000 vasszögre is elegendő lett volna.

A kutatók szerint tehát nem néhány kovács személyes készletéről beszélünk. A lelet azt mutatja, hogy több mint két évezreddel ezelőtt már nagy mennyiségű vas előállítására és távolsági kereskedelmére voltak képesek a Duna térségében.

Egy elsüllyedt hajó rakománya lehetett

De hogyan került ennyi vas egyetlen helyre? A kutatók egyik legvalószínűbb magyarázata egy hajókatasztrófa. A rakományt feltehetően lefelé szállították a Dunán, amikor valamilyen okból a folyóba került. Az anyag eredete a jelenlegi vizsgálatok alapján akár a mai Bajorország területén működő vaskohászati központokhoz is köthető.

Magát a hajóroncsot azonban nem találták meg. A kavicsot nagy kotrógéppel termelték ki, ezért a lelet eredeti helyzete és régészeti környezete megsemmisült. Emiatt a kutatók is kérdőjellel beszélnek elsüllyedt hajórakományról, nem bizonyított roncsról.

A lelet értékét ráadásul mai szemmel könnyű alábecsülni. A vaskorban egy tonna feldolgozott vas hatalmas vagyont képviselhetett. Trebsche szerint elképzelhető, hogy értéke a korszak nagyobb aranykincseivel is összemérhető volt.