Megtalálhatták Európa egyik legrégebbi sörfőzdéjét

Nem korsó vagy hordó árulta el a 6500 éves sörfőzést, hanem néhány elszenesedett gabonaszem. A bulgáriai Provadia-Solnitsata régészeti lelőhelyen egy leégett őskori ház feltárásakor olyan csíráztatott gabonát találtak, amely a kutatók szerint malátakészítésre, ezáltal sörfőzésre utal.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A lelet nagyjából Kr. e. 4500-ból, a késő rézkorból származik. A régészek egy leégett, kétszintes épület maradványait vizsgálták, amikor az első emelet padlóján két viszonylag kicsi kerámiaedényre bukkantak. Mindkettő fejjel lefelé feküdt. Amikor óvatosan felemelték őket, alattuk meglepően jó állapotban megőrződött, elszenesedett gabonát találtak.

A csíráztatott búza volt az árulkodó jel

A növényi maradványokat Elena Marinova-Wolf archeobotanikus vizsgálta meg. Az elemzés szerint a szemek tönkebúzából származtak, amely a korszak egyik gyakori termesztett gabonája volt. A lényeg azonban nem ez, hanem az állapotuk: a gabonaszemek kicsíráztak. A kutatók szerint előzőleg vízbe áztathatták őket, hogy megindítsák a csírázást. Ez lényegében a malátakészítés egyik alapvető lépése.

A folyamat során a gabonaszem enzimei elkezdik lebontani a keményítőt olyan cukrokká, amelyeket később az erjedés során mikroorganizmusok hasznosíthatnak. A malátázás ezért évezredek óta a sörkészítés alapja.

Vaszil Nikolov, a feltárás vezetője szerint a felfedezés azt mutatja, hogy Provadia-Solnitsatában már Kr. e. 4500 körül készíthettek sört. A kutató a bolgár BTA hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy ez Bulgária legkorábbi ilyen bizonyítéka, és akár Európában is a legkorábbiak közé tartozhat.

Nem egy egyszerű őskori falu volt

A helyszín önmagában is rendkívüli. Provadia-Solnitsata a mai Bulgária északkeleti részén fekszik, és Európa legrégebbi ismert sótermelő központjaként tartják számon. A só előállítása itt már Kr. e. 5600 körül elkezdődött, a település pedig később erődített központtá fejlődött.

A régészeti komplexum mintegy 30 hektárt foglal magában. A 2026-os ásatáson vizsgált épületek közül az egyik körülbelül 35 négyzetméteres volt, és nagy pincével is rendelkezett. Nikolov szerint az itt élők a házak alsó szintjén tárolhatták egyik legfontosabb értéküket: a sót. A felsőbb szinteket lakótérként használhatták.

A településen körülbelül 400 ember élhetett, ám a sókitermeléshez, kereskedelemhez, élelmiszer-termeléshez és az erődítések fenntartásához ennél jóval több munkaerőre lehetett szükség. A feltárás vezetője ezért úgy véli, a környező településekről is érkezhettek munkások.

De tényleg ez Európa legrégebbi söre?

Itt érdemes óvatosan fogalmazni. A csíráztatott gabona erős bizonyíték a malátakészítésre, a kutatócsoport pedig kifejezetten sör előállításával magyarázza a leletet. Maga a projekt hivatalos közleménye azonban nem állítja kategorikusan, hogy ez Európa legkorábbi söre, hanem Bulgária területének első konkrét és igen korai bizonyítékaként írja le.

A sör története ráadásul ennél régebbre nyúlik vissza. A Közel-Keleten több őskori lelőhelyen is találtak erjesztett gabonaalapú italokra utaló nyomokat.

Provadia-Solnitsata jelentőségét ezért nem az adja, hogy itt „feltalálták” a sört. Sokkal érdekesebb, hogy 6500 évvel ezelőtt egy gazdag, erődített európai közösség lakói már olyan tudatos gabonafeldolgozási eljárást alkalmazhattak, amely nagyon hasonlít a sörfőzés ma is használt első lépéséhez.

És miközben ugyanitt Európa egyik legkorábbi sóipara működött, úgy tűnik, arra is jutott idő, hogy valami ihatót készítsenek a gabonából.