A legújabb nyaralási őrület a sportturizmus

Utazni jó, ráadásul sokféleképpen lehet úti célt választani. Az idei év egyik nagyon divatos kifejezése az úgynevezett gig-tripping, ami igazából nem jelent mást, minthogy koncertek, zenei rendezvények köré szervezik a kikapcsolódást az emberek. Ez most Taylor Swift gigaturnéja miatt került be leginkább a köztudatba, de nemcsak egy előadóhoz kapcsolódhat, hanem akár olyan helyeket is megcélozhatnak a zenekedvelők, ahol nagyon pezseg ez a fajta kulturális élet.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Mennyire új dolog a sportturizmus?

A trendek viszont azt mutatják, hogy igencsak feltörekvőben van mostanság a sportturizmus is. Ennek alapvetően két formája van: az egyik, amikor inkább csak szurkolóként utazunk egy-egy nagy sportesemény helyszínére, a másik – nyilván a rendezvény típusától függően –, ha részt is veszünk rajta. Utóbbi lehet például egy-egy nemzetközi maraton, ahol teljesen nyílt az indulás lehetősége, előbbi körbe pedig olyan jól ismert megmérettetések is beletartoznak, mint mondjuk az olimpia vagy a foci-Európa-bajnokság – ha az idei évet vesszük példának. De sportturizmus az is, ha kedvenc csapatunkat kísérjük el idegenbeli meccsre.

Idegenforgalmi szakemberek szerint bár a sportturizmus műfaja egyáltalán nem újdonság – hogy is lenne, hiszen a nagy világversenyek eddig is százezreket, milliókat vonzottak –, ám a koronavírus-járvány lecsengése után új lendületet vett. A rajongók a lezárások után kiszabadulva újra, sőt még inkább szerettek volna felkerekedni, hogy a helyszínen éljék át a meccsek, versenyek atmoszféráját.

Bizonyos sportágak iránt megnőhet az érdeklődés akkor is, ha valamiért a média, a szórakoztatóipar felkapja azt. A netflixes Formula–1: Hajsza a túlélésért című sorozat például az F1-et, az Üdv Wrexhamben! széria pedig a walesi kiscsapatot tette még érdekesebbé, de Zendaya legújabb filmje, a közelmúltban bemutatott Challengers is érezteti már a hatását a teniszversenyek terén.

Számos előnye van

Természetesen az utazás ezen fajtájának is nagyon sok előnye lehet. Eleve hasonló érdeklődésű emberekkel találkozunk, a helyiekkel is spontánabb módon kerülünk kapcsolatba. Egy nagy sportesemény önmagában is izgalmakat rejt, és maradandó emlék lesz, de ügyes szervezéssel beiktathatunk mellé városnézést, gasztronómiai felfedezést, így egészen komplex élményt kapunk. Sőt, meglehet, olyan helyekre jutunk el, ahová másképp eszünk ágában sem lett volna elmenni.

Erre nyilván az adott városok, országok is rájátszanak, mivel igyekeznek olyan körítést megalkotni a rendezvény köré, ami arra készteti az utazót, hogy tovább maradjon, kipróbáljon és megnézzen más dolgokat is azon a környéken.

De akadnak hátrányok is

Ha magát az utazást és nem a sportélményt nézzük, sokaknak taszító lehet a tömeg – nyilván másoknak pedig pont ez adja az egész sava-borsát. Gondoljunk csak arra, amikor a 2016-os franciaországi foci-Eb-n a francia utcákon vonultak a magyar drukkerek. Máig libabőrös lesz tőle még az a szurkoló is, aki nem tudott ott lenni, de azért simán lehet, hogy valakinek ez a felhajtás már sok. Továbbá az előzetes tervezésnek is nagyobb a jelentősége, mivel ilyenkor mind a meccsjegyekre, mind a szálláshelyekre nagyobb a kereslet, időben kell lekötni mindent.

Na, meg persze magasabb árakkal is számolhatunk, mert a piac egyszerűen így működik. Ha nagyobb az igény, könnyebben elkérik az árát egy-egy hotelszobának, mivel korlátozott a stadion befogadóképessége, a jegyek is megdrágulhatnak, ahogyan azt az idei Super Bowl előtt is láthattuk többek közt. De nyilván a vendéglátóhelyek ceruzája is vastagabban fog – mindenki látott már például Formula–1-es büfé-árlistát.

Az élmény mindent megér

Mégis, ha egy képzeletbeli mérleg két serpenyőjébe tesszük a fentieket, inkább a pozitív irányba billen majd. Hiszen azt utána már senki nem veheti el tőlünk, ha a helyszínen kiabálhatunk önfeledten, amikor Gera Zoli bevágja a labdát a portugál hálóba, vagy ott tapsolhatunk, amikor Szilágyi Áron beviszi az utolsó tust is, majd feláll a győzelmi dobogóra, esetleg amikor Vogel Soma hárítja a mindent eldöntő ötméterest.

(forrás: HuffPost)