Nem csak árthatnak: a videójátékok pozitív pszichológiai hatásai

Amikor a videójátékok a 90-es évek derekán egyre nagyobb szeletet hasítottak ki a szórakoztatóiparból és a fiatalok szabadidejéből, a közvéleményben megjelent egy korántsem új keletű morális pánikhelyzet. Ezt a negatív visszhangot szenvedték el hajdanán a képregények vagy éppenséggel a rock and roll az 50-es években Elvis feltűnésével. Sokan tartottak attól, hogy a virtuális erőszak a valóságra is kivetülhet, amit bár egyetlen mérvadó kutatás sem támasztott alá, az olyan sajnálatos esetek, mint például a Columbine középiskola tragédiája, és a 18-as karikás játékok, mint a Carmageddon vagy a GTA tökéletes önigazolásnak bizonyultak az ellenzők számára. 1999-ben Dylan Klebold 12 diáktársát lőtte le ámokfutása során, s minthogy bevallottan imádta a Doomot és a Wolfensteint, a videójátékokat azonnal bűnbaknak kiáltották ki, a Carmageddont és a GTA-t pedig nyilván senkinek nem kell bemutatni ahhoz hogy megértsük, miért lépett a társadalom jelentős része a démonizálás útjára.

Napjainkban az ingerküszöb sokkal magasabbra került, a játékok közösségromboló mítosza megdőlt, és ahogy a rock, úgy a legtöbb program is jóváhagyást kapott a többségtől. Függetlenül az elfogadástól, nem merül fel túl gyakran a közbeszédben, hogy a hatalmas felhasználói bázis tükrében mégis milyen pozitív hatásai lehetnek a játékoknak, pedig érdemes tudni, hogy a velük eltöltött idő nem csupán a személyes szórakozásról szól. Erről kérdeztük Ferencsik Annát, aki felnőttek pszichológiai tanácsadása mellett 7 éve dolgozik iskolai környezetben aktív felhasználó gyerekekkel és kamaszokkal, valamint az ő szüleikkel.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A módszertanilag hiányos korai kutatások azt mutatták, hogy a játékoktól a gyerekek elbutulnak, ellustulnak, ugyanakkor kétségtelen, hogy a 90-es évek végén, kétezres évek elején megjelenő programok jelentős része nem fektetett nagy hangsúlyt az edukációra közvetlen és bújtatott formában sem. Mi a helyzet 2026-ban?

A játékokat korábban elsősorban a lehetséges kockázataik felől vizsgálták, azonban a modern pszichológiai kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy megfelelő keretek között számos pozitív hatással is rendelkezhetnek. Például fejlesztik a problémamegoldó gondolkodást, a stratégiai tervezést, a döntéshozatalt, valamint a figyelmet és a kognitív rugalmasságot. Idegen nyelvű játékok és nemzetközi online közösségek révén a nyelvtanulás is természetes, motiváló módon történhet, hiszen a játékosok valós kommunikációs helyzetekben használják az adott nyelvet. Emellett a kreativitás és a fantázia kibontakoztatásának is fontos terepei lehetnek, különösen azok a játékok, amelyek építésre, alkotásra vagy történetmesélésre ösztönöznek.

Az a vélekedés még most sem kopott ki a köztudatból, hogy az online térben töltött idővel arányosan a felhasználók magányosak, antiszociálisak lesznek, és elveszítik a kapcsolatot a külvilággal. Azon túl, hogy ennek a kockázata értelemszerű, miért jó nekünk a gép előtt ülve kapcsolatokat kialakítani pusztán egy játék apropóján?

Az online játékok során különböző emberek működnek együtt közös célok érdekében, ami multikulturális környezetet teremt, fejlesztheti az együttműködési készséget, az empátiát és a kulturális nyitottságot. A közösen átélt élmények, a csapatmunka és a rendszeres kommunikáció valódi kapcsolatok kialakulását is elősegíthetik. Különösen azok számára lehet ez értékes, akik földrajzi, élethelyzeti vagy egészségügyi okok miatt nehezebben tudnak személyesen közösségekhez kapcsolódni, hiszen a játék hozzájárulhat az elszigeteltség és a magányosság érzésének csökkentéséhez, valamint a társas támogatás megéléséhez.

A szellemi fejlődés lehetősége adott, érzelmi és mentális értelemben is adhatnak kézzelfogható támogatást?

Pszichológusi szemmel fontos hangsúlyozni, hogy a videójátékok stresszoldó és érzelemszabályozó funkciót is betölthetnek. A játék során átélt sikerélmények növelhetik az önhatékonyság érzését és az önbizalmat, miközben biztonságos környezetet biztosítanak a kihívásokkal való megküzdés gyakorlására. Egyes játékok fejlesztik a kitartást, a frusztrációtűrést és a célorientált gondolkodást, hiszen a fejlődés gyakran fokozatos tanulási folyamat eredménye. Természetesen ezek a pozitív hatások elsősorban kiegyensúlyozott, tudatos játékhasználat mellett érvényesülnek. A videójátékok tehát nem csupán szórakoztató eszközök lehetnek, hanem – megfelelő mértékben és megfelelő tartalmakkal – a kognitív, szociális és érzelmi fejlődést is támogathatják.

Bár most a pozitív oldaláról közelítettük meg a dolgokat, ahogy minden dopaminlöketet adó élmény esetében, úgy a videójátékok kapcsán is komoly kockázata van a függőség kialakulásának, vagyis a Gaming Disordernek. Viszont érdemes észben tartani, hogy ez nem magának a játéknak a számlájára írható, hanem általában mélyebb, háttérben húzódó mentális vagy családi problémák tünete. Ha a játék feletti kontroll elvesztése és a játékidő extrém előtérbe helyezése felmerül, mindenképpen javasoljuk szakember bevonását a gyógyulás érdekében.