Nemcsak a testedet, az agyadat is óvja a rendszeres mozgás

Alighanem mindenki tisztában van azzal, hogy a rendszeres testmozgás megannyi betegség kialakulásának kockázatát csökkentheti – legyen szó a magas vérnyomásról, szív- és érrendszeri rendellenességről, kettes típusú diabéteszről és még számos másról. Viszont a fizikai tényezőkön kívül rengeteg egyéb pozitív hozadéka van még az edzésnek. Említhetjük a stresszkezelést, de akár a szellemi frissesség megőrzését is.

Bizony, a kognitív képességeink fenntartásához nemcsak rejtvényfejtéssel, agytornával és aktív szociális élettel, hanem fizikai gyakorlatokkal is hozzájárulhatunk. Most a Journal of Sport and Health Science című folyóiratban jelent meg egy friss tanulmány, amely azt is elárulja, mennyit kellene hetente mozognunk, hogy elérjük ezt a hatást: legalább 150 percet.

A kutatók összesen százharminc, 26 és 58 év közötti felnőtt adatait elemezték egy éven keresztül. A résztvevőket két csoportra osztották: a kontrollcsoport tagjai megmaradtak megszokott napi rutinjuknál, a többiek pedig mérsékelt-erőteljes aerob jellegű edzésmunkát végeztek. Heti kétszer egy órát mozogtak professzionális felügyelet mellett, és kaptak feladatokat otthonra is, hogy meglegyen a 150 perc.

Az egyéves időszak letelte után a tudósok MRI-vizsgálatokkal kaptak képet a páciensek agyának állapotáról. Azt tapasztalták, hogy a kontrollcsoport tagjainak agya kis mértékben ugyan (0,35 évvel), de öregedett, ezzel szemben a „megmozgatott” csapaté kissé fiatalodott (0,6 évvel). Ez az adat, mármint az agyunk életkora összefügg a kognitív képességek változásával, és előrejelezheti neurodegeneratív betegségek kialakulását is.

A szakemberek elmondták, hogy bár ezek igen kis különbségek, azért a két csoport között így is közel egyéves eltérés mutatkozott az agy öregedésében. Egészségi állapotunkat tekintve viszont minden egyes esztendőnek nagy jelentősége van, különösen előrehaladottabb életkorokban. Viszont ez egy igen kis mintán végzett kísérlet volt, amely során számos más befolyásoló tényezőt figyelmen kívül hagytak, így a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást is. Ennek ellenére is kitartanak amellett, hogy a harmincas-negyvenes-ötvenes éveinkben véghez vitt életmódbeli változások nagy hatással lehetnek arra, milyen mértékű szellemi hanyatlást tapasztalunk később, illetve a demencia és más betegségek rizikóját is csökkenthetjük ezáltal.

(forrás: HuffPost)

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!