Az airfryer pozitív egészségügyi hatása, amiről még nem hallottál

Nemcsak a műszaki áruházak, hanem a nagyobb diszkontláncok kínálatában is egyre inkább rendszeres szereplők az airfryerek, avagy a forró levegős sütők. Nem véletlenül, hiszen nem ígérnek kevesebbet, mint hogy számottevő zsiradék felhasználása nélkül egészségesebb fogásokat készíthetünk bennük, ráadásul a házat sem büdösítjük úgy be, mintha mondjuk a tűzhelyen sütnénk meg egy fél hadseregnek elég bécsi szeletet. Sok családban egészen biztosan előkerül majd a készülék az ünnepi készülődés során is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Viszont az utóbbi időben aggasztóbb hírek is szárnyra kaptak az airfryerekkel kapcsolatban, hiszen napvilágot látott egy olyan tanulmány, miszerint rákkeltő vegyület képződhet benne.

Ezzel kapcsolatban ajánlott olvasmány a következő cikk:

Tényleg rákkeltő az airfryer, mi az igazság? Íme, a tudományos magyarázat

Most a Birminghami Egyetem kutatói sokkal jobb hírrel szolgáltak, ugyanis azt mondják, egy olyan téren járul hozzá pozitívan egészségünk megőrzéséhez a forró levegős sütő, amire nem is gondolnánk: a beltéri levegő minőségéről, a szennyezés mértékéről van szó. Ennek amúgy éppen a sütés-főzés a legfőbb forrása, tehát nagyon nem mindegy, milyen eljárással készülnek a finomságok. A tudósok csirkemellet készítettek öt gyakori módon: serpenyőben kevés olajban, bő zsiradékban, forró levegős sütőben, keverve pirítással, végül pedig főzéssel. Mindegyik esetben mérték a levegőbe bocsátott részecskék és illékony szerves vegyületek mennyiségét.

Részecskék tekintetében a kevés olajban sütés volt a legszennyezőbb 92,9 mikrogramm per légköbméterrel, ezt követte a keverve pirítás (26,7), a bő olajban sütés (7,7), majd a két legbarátságosabb, a főzés (0,7) és az airfryer (0,6). Az illékony szerves vegyületeket illetően szintén a serpenyős, kevés olajos megoldás volt a legrosszabb 260 ppb-vel, követte a bő olaj 230-cal, a keverve pirítás 110-zel, a főzés 30-cal, míg a forró levegős megoldásnál csak 20 ppb-t mértek. Ráadásul noha csak tíz percig sütötték a csirkét, utána még egy óráig jelen voltak a levegőben a szennyeződések.

A kísérletet vezető professzor, Christian Pfrang ugyanakkor azt is elmondta, az eljárás mellett több másik tényező is befolyásolja a szennyezés mértékét. Így a felhasznált olaj mennyisége és a sütési hőmérséklet is számít, továbbá sokat segíthet a szellőztetés és az elszívó berendezések használata is.

(forrás: Ladbible)