A férfiak agyát is megváltoztatja az apaság

Aputest, apavicc – és most már úgy fest, apaagy is létezik. Egy friss tanulmány legalábbis azt állítja, nemcsak az édesanyáknál következnek be neurológiai változások a szülés után, hanem az édesapák agya is átáll, ez pedig a mentális egészségükre és az alvásukra is hatással van.

A Dél-kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora, Darby Saxbe számos MRI-vizsgálatot végzett el apukákon, a gyermekük megszületése előtt és után. Arra jutott, hogy agytérfogatuk bizonyos mértékben csökkent, a szürkeállomány a szülő nőkéhez hasonló mintázatú zsugorodáson ment keresztül, bár kisebb arányban. Ez a folyamat természetesen nem jelent funkcióvesztést vagy mentális hanyatlást. Sokkal inkább azt, hogy az agy áthangolódott egy új feladatra, a szülőségre. A kutatók feltételezései szerint lényegében egyszerűsíti, hatékonyabbá teszi az agyműködést.

Saxbe és munkatársai egy másik kutatás során 38 olyan édesapa agyáról készítettek felvételeket, akiknek partnere az első gyermekükkel várandós, majd megismételték ezt, amikor már a csemete hat hónapos volt. Kérdőívet töltöttek ki velük a szülői szerepvállalásról, továbbá saját jóllétükről a szülés után három, hat és tizenkét hónap elteltével. Az apává válást követően a szürkeállomány mérete átlagosan egyetlen százalékkal csökkent náluk. Azoknál volt nagyobb ez a változás, akik aktívabban részt vettek a gyermek gondozásából, akik szorosabb kötődést alakítottak ki az apróságokkal. Ők hajlandóbbak voltak több szabadságot kivenni a munkahelyükön, és a szülőséggel kapcsolatos stressz mértéke is alacsonyabbnak bizonyult náluk.

Viszont nem minden esetben voltak pozitívak az agytérfogat csökkenésével összekapcsolható változások. Sokan szorongásról, depresszióról, rossz minőségű alvásról számoltak be. Esetükben a tudósok arra jutottak, hogy előbb következett be a térfogatcsökkenés, utána jelentkeztek ezek a gondok, nem pedig fordítva. Hangsúlyozzák viszont, hogy egyelőre egyetlen tanulmányról van szó, méghozzá elég kis minta bevonásával, úgyhogy messzemenő következtetéseket nem szabad levonni.

Emellett amúgy hormonális változások is tapasztalhatók ilyenkor – amire már más tudóscsoportok hívták fel a figyelmet. Minél nagyobb részt vállalnak a férfiak a gyermekekkel kapcsolatos teendőkből, annál inkább csökken a tesztoszteronszintjük, serken viszont a tejtermelésért felelős hormon, a prolaktin, valamint a szeretettel és kapcsolódással összefüggő oxitocin termelődése. A hormonális változások oda-vissza hatnak. Ez amúgy más gerinceseknél sem példa nélküli, nem az ember az egyetlen. Vagyis az apák szervezetének biológiai válasza egyfajta felkészülés a szülői feladatokra.

Egyúttal arra is rávilágítanak ezek az eredmények, hogy jó apának lenni nem eleve elrendelés, nem veleszületett képesség. Hanem igenis, változásokat eredményez a gyermek megszületése. Az apa-gyermek kapcsolat, a bevonódás és a szoros kötelék kialakítása az egész család számára előnyökkel jár, az említett mentális nehézségek pedig azt is mutatják: minden újdonsült szülőnek jól jön a támogatás.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!