Nemcsak a sör felelős az aputestért

Az aputest az elmúlt években valóságos popkulturális jelenséggé vált. A kifejezést általában azokra a középkorú férfiakra használják, akik már nem kockahasúak, de nem is túlsúlyosak – inkább egy enyhén pocakos, hétköznapi testalkatot jelöl. A legtöbben úgy gondolják, hogy mindez egyszerű matematika: kevesebb sport, több ülőmunka és néhány korsó sör. A kutatók szerint azonban a kép ennél jóval árnyaltabb.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A City of Hope kutatóközpont friss tanulmánya szerint az életkor előrehaladtával a zsírszövetben olyan sejtek jelennek meg, amelyek korábban alig voltak jelen. Ezek az úgynevezett CP-A sejtek idősebb korban sokkal aktívabban képeznek új zsírsejteket, mint fiatalabb szervezetben. Magyarán: nem csupán a meglévő zsírsejtek növekednek meg, hanem az öregedéssel a szervezet újakat is könnyebben hoz létre.

A kutatók egereken és emberi zsírszövetmintákon is vizsgálták a folyamatot, és arra jutottak, hogy az öregedés önmagában is megváltoztatja a zsírszövet működését. Ez segíthet megmagyarázni, miért válik egyre nehezebbé a testsúly megtartása negyven-ötvenéves kor után még azok számára is, akik nem változtatnak jelentősen az életmódjukon.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a genetika vagy az életkor mindenért felelős lenne. A szakemberek szerint a mozgásszegény életmód, az alváshiány, a krónikus stressz és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása továbbra is kulcsszerepet játszik a hasi zsír felhalmozódásában. Az izomtömeg természetes csökkenése – az úgynevezett szarkopénia – szintén lassítja az anyagcserét, így ugyanazzal az étrenddel is könnyebben szaladnak fel a kilók.

A hormonális változások sem elhanyagolhatók. A tesztoszteronszint fokozatos csökkenése, valamint az inzulinérzékenység romlása egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a zsír egyre inkább a has tájékán rakódjon le. Éppen ezért a szakemberek ma már nem egyszerű fogyókúrában, hanem komplex életmódváltásban gondolkodnak: rendszeres erősítő edzésben, megfelelő fehérjebevitelben, minőségi alvásban és stresszkezelésben.

Érdekes módon az aputest társadalmi megítélése is sokat változott. Míg korábban egyértelműen negatív jelzőnek számított, ma sokan inkább a kiegyensúlyozott, fenntartható életmód szimbólumát látják benne. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a hasi zsír mennyisége továbbra is fontos egészségügyi mutató, hiszen növelheti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos daganatok kockázatát.

A kutatás legfontosabb üzenete talán éppen az, hogy negyven felett nem érdemes kizárólag akaraterő kérdéseként kezelni a testsúlyt. Az öregedő szervezet biológiája is változik, ezért a korábban bevált módszerek sokszor már nem működnek ugyanúgy. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni ellene.