Mitől függ az arany ára?

Történelmi magasságokban jár az arany ára, ez a folyamat pedig messze nem most kezdődött. Már 2023-ban is írtunk arról, hogy bár minden addigi csúcsot megdöntött, további drágulásra van kilátás, ez a jóslat pedig be is jött. Eddigi maximumát idén januárban-februárban érte el, amikor is egyetlen grammért 167 amerikai dollárt, vagyis több mint 55 ezer forintot kellett fizetni.

Hogy ezt kontextusba helyezzük: tíz évvel ezelőtt 41 dollár volt a grammonkénti ár, vagyis a januári csúcs negyede. Öt éve 61 dollárt, három esztendeje 63 dollárt ért egy-egy gramm. E sorok írásakor, május közepén 151 dollárnál járunk. De vajon mi minden befolyásolja az arany árfolyamának alakulását?

Az elemzők egyrészt az amerikai dollár pillanatnyi állapotát említik az okok között. Jellemzően fordított arányosságról beszélhetünk, vagyis amikor a dollár erős, az arany olcsóbb lesz, ha a dollár gyengül, akkor pedig az arany ára emelkedik. Ha idehaza forintért vásárolunk, akkor természetesen még a dollár-forint árfolyamot is figyelembe kell venni. Amikor a dollár gyenge, akkor más országokban, mint például Szaúd-Arábiában, Kínában, Indiában, Törökországban, Olaszországban megélénkül az arany iránti kereslet, ez is felfelé hajtva az árát.

Szintén árfelhajtó tényező, amikor az egyes országok központi bankjai növelik aranytartalékaikat, hiszen ezek a felvásárlások is keresletnövekedést jelentenek. Az utóbbi években Kína, India és Oroszország is így járt el. Ebben az esetben az arany stratégiai eszköz, amelytől a stabilitás fenntartását remélik, a nemzeti vagyon megőrzését a gazdasági kockázatokkal szemben.

Szintén keresleti oldalon kell számításba venni az olyan, nem befektetési célú vásárlásokat, ami például az ékszeriparhoz (sőt, ide vehetjük a luxusóraipart is) köthető. Ugyanis az arany itt kiemelt fontosságú alapanyag. Arra is érdemes gondolni, hogy amikor egy országban jól működik a gazdaság, több pénz marad az emberek zsebében, szívesebben vásárolnak ékszereket, akár a házasságkötések megnövekvő számához igazodva is, akkor még élénkebb a forgalom. De említést érdemel még az elektronikai ipar is, ahol nyomtatott áramkörökön, félvezetőkön használnak fel aranyat, legyen szó szórakoztató elektronikáról, egészségügyről vagy űrkutatásról.

Ha pedig már említettük a keresletet, nyilván beszélni kell a kínálatról is. A Földön rendelkezésre álló arany mennyisége véges, az esetleges újabb lelőhelyek feltárása költséges, a bányászat is nehézkes lehet. Vagyis a szabadon elérhető mennyiségek csökkenése, a készletek kiapadása ugyancsak árnövelő hatással bír.

Azt persze most nehéz megmondani, hogyan alakul az arany árfolyama a későbbiekben. Noha január óta volt némi csökkenés, a legtöbb elemző szerint látványos visszaesés nem várható. Ez részben a geopolitikai feszültséggel (lásd pl.: iráni konfliktus), továbbá az ezzel részben összefüggő jegybanki éhséggel magyarázható. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy valamelyest konszolidálódik a helyzet, az arany drágulása lelassul, ám nem áll meg teljesen. A nagy befektetési bankok 2026 végére 160-167 dolláros grammonkénti árat becsülnek.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!