A természet világának különleges rekorderei

Kezdjük a legkisebbekkel, akik közül az ugrás világbajnoka a beszédes nevű kenguru-egér. A rágcsáló 2,7 méter magasra képes ugrani egyetlen mozdulattal, ami emberi mércével kicsinek tűnik, pedig nagyjából úgy kell elképzelni, mintha mi 50-60 méteres teljesítményre lennénk képesek ugyanebben a versenyszámban. Az aranyos etruszk cickány viszont nem akrobatikával, hanem termetével érdemelte ki a rekorder jelzőt. Mindössze 1,8 grammos átlagsúllyal ő a világ legkisebb szárazföldi emlősállata, viszont pár fokkal félelmetesebb a tény, hogy mekkora a világ legnagyobb százlábúja.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A Scolopendra gigantea névre hallgató "apróság" akár 30 centiméter hosszúra is megnőhet, ami egészen horrorisztikus, főleg annak tudatában, hogy egy 47-es lábú ember talphosszával egyenlő a szám. Szerencsére kevés az esély rá, hogy a lábunk közelébe kerül, tekintve hogy Dél-Amerika trópusi esőerdőiben honos.

Az ég felé tekintve is érhetnek meglepetések a mediterrán éghajlaton, főleg ha Kubában járunk. Az ott őshonos, gyönyörű színekben pompázó méhkolibri ugyanis annyira parányi, hogy elveszik az ember tenyerében, testtömege pedig mindössze 2 gramm, ezzel pedig ki is bérelte az első helyet a repülő miniatűrök birodalmában. A madárvilág másik véglete egy Boeingnek tűnik mellette a maga 3,6 méteres szárnyfesztávolságával. A vándoralbatroszra nézve akár el is hihetnénk, hogy elrepít minket, ahova akarjuk, de azért halkan jegyezzük meg, bolygónk eddig ismert legnagyobb repülő élőlénye a kréta kor végén élt Quetzalcoatlus volt, ami 11 méteres szárnyfesztávolsággal büszkélkedhetett.

forrás: Wikipedia - SlvrHwk

Méhkolibri sematikus ábra

Persze az ősvilágot és a ma élő állatokat összehasonlítani felesleges, viszont a jelenkori rekorderek harapásának erejét vizsgálni annál izgalmasabb. Megállapítására a psi-mértékegységet használják, ami a nyomás erejét határozza meg, ezt pedig a legkönnyebb úgy érzékeltetni, ha tudjuk, hogy az ember maximális harapási ereje 120-psi-nek felel meg. A szárazföldi állatok közül a víziló a csúcstartó, ami az embernél tizenhétszer súlyosabb harapásra képes, ami azt jelenti, hogy egy egész dinnyét úgy roppant szét a szájában, mintha mi egy főtt tojásra harapnánk.

A kategória királya azonban a kardszárnyú delfin, ami 19.000 psi harapási erő kifejtésére képes, ezért nem nehéz elképzelni, milyen rosszul járna az, aki a szája közelébe kerül. Tegyük hozzá azt is, a hiedelemmel ellentétben a gyilkos bálna neve egyáltalán nem találó, ugyanis az emberre veszélyes támadások nagy része a delfináriumok fogságban tartott példányaihoz köthető.

A kék bálna, mint bolygónk legnagyobb emlőse a maga 170 tonnájával egy monstrum, főleg a már említett etruszk cickányhoz mérve. Esetükben ez egy szembetűnő különbség, de a legkülönlegesebb mégiscsak az, hogy a kék bálna szíve percenként csupán kétszer dobban, míg a cickányé 1500-szor kalapál ennyi idő alatt. Persze minél kisebb egy állat, annál magasabb a pulzusszáma, az egérre hasonlító teremtmény pedig alig nagyobb, mint az ember hüvelykujján a köröm.

forrás: Wikipedia - Trebol-a

Etruszk cickány

Nem mondhat újat az sem, hogy a gepárd a leggyorsabb szárazföldi emlős, a maga 120 km/h végsebességével, és valószínűleg az sem, hogy a lajhár a leglassabb. Na, de az, hogy a háromujjú lajhár milyen magas szinten űzi a nyugalom fogalmát, egészen hihetetlen, ugyanis ha veszély fenyegeti, képes elérni a 0,27 km/h eszelős tempót, ezzel kicsivel több, mint négy métert megtéve percenként. Szerencséjére legalább tud fára mászni.

És ha már szóba kerültek, ne csak az állati rekorderekről tegyünk említést. Egy tipp, hogy hány éves a legidősebb fa a világon? Nos, már az első fáraók idején is állt a beszédes nevű Matuzsálem-fa, ami egy Kaliforniában található simatűjű szálkásfenyő, amiről mintavételezés után kiderült, hogy nagyjából 4856 éves lehet. Sajnos már kivágták 1964-ben az azonos fajból származó Prométheusz-fát, ami társa életkorára még 6 évet vert, épp emiatt a Matuzsálem pontos helyét az Amerikai Erdészeti Szolgálat nem hozta nyilvánosságra, így csak a liget lokalizációja ismert.

forrás: Wikipedia - Oke

A Matuzsálem-liget

A legnagyobb harapásokat pedig itt gyűjtöttük össze: