Kényszer szülte, magánakciónak köszönhetjük a kombi 3-as BMW-t

Az elmúlt néhány évtizedben már teljesen természetesnek vehettük, hogy a legkelendőbb BMW-kből, így a 3-as és 5-ös sorozatból is készül kombi, pontosabban ahogyan ők nevezik, Touring. De nem volt ez mindig így: az első generációs 3-asból, az E21-ből még csak kétajtós lépcsőshátú, valamint a Baur révén kabrió volt, majd az E30-cal érkezett meg a kínálatba praktikusabb rakterű variáns. Pedig nem is igazán tervezték, hogy ilyet csináljanak.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Max Reisböck / BMW

Azonban a nyolcvanas évek közepén a müncheni gyár egyik mérnökének, a prototípusok fejlesztésén dolgozó Max Reisböcknek olyan gondjai támadtak, amivel minden családapa képes azonosulni: 1984-ben Reisböck már kétgyermekes édesapa volt, aki mindaddig megelégedéssel használta saját E30 szedánját, ám az autó egyre szűkösebbé vált, ahogy a családot csomagokkal, kismotorokkal, gyerekbiciklikkel együtt kellett volna szállítani. Kellett volna valami tágasabb, de a BMW ekkor még nem kínált kombit, emberünk pedig nem akart más márkához fordulni.

Vett hát egy használt és kissé sérült, négyajtós 323i-t, beköltözött vele egy barátja műhelyébe, ahol munkához látott. Saját szabadidejében, saját szerszámaival végezte a munkát, nem készített rajzokat, csak fejben talált ki mindent, aztán meg is valósította. A feleségével abban egyeztek meg, hogy 30 ezer német márkát fordíthat a projektre, ami mai árfolyamon úgy hárommillió forint lenne, vagyis mondhatjuk, erősen véges volt a keret.

forrás: Max Reisböck / BMW

Hátrébb mozgatta a C-oszlopot, meghosszabbította magát a karosszériát, miközben a padlólemez változatlan maradt. A hátsó oldalablakokat plexiből oldotta meg, a hátsó szélvédő azonban fejtörést okozott, mert a vonatkozó előírások szerint annak jóváhagyással kellett rendelkeznie. Egy nap aztán nagy meccset rendeztek a müncheni Olimpiai Stadionban, Max pedig ahelyett, hogy a tömeggel együtt bement volna, fogott egy mérőszalagot, és a parkolóban sétált fel-alá, megmérve mindent, ami csak elé került. A Volkswagen Passat bizonyult a megoldásnak, annak volt éppen akkora hátsó üvege, amekkora neki kellett. Hat hónap múlva már meg is volt a házi készítésű E30 kombi!

Csakhogy volt még egy kényes és fontos feladata: meg kellett mutatnia a kocsit feletteseinek. Szerződése ugyanis egyértelműen megtiltotta, hogy bármi olyat állítson elő, amit előzetesen nem hagytak jóvá. És bár ezt az autót saját magának kalapálta szabadidejében, nem akarta kockáztatni a következményeket, ha engedély nélkül viszi az útra – hiszen előbb-utóbb szemet szúrt volna valakinek a furcsa BMW. Szerencsére a fogadtatás pozitív volt, bár amikor a második fejes végigmérte, egy kis üröm is keveredett az örömbe. Azt mondta ugyanis neki: „A jó hírem az, hogy ez nagyszerű. A rossz, hogy soha többé nem hagyhatja el a telephelyet.”

forrás: Max Reisböck / BMW

Reisböcköt büszkeség töltötte el – bár autóproblémái nem oldódtak meg. Kapott némi anyagi kompenzációt, de számára ez sokkal inkább a szakmai sikerről szólt. Innentől kezdve ugyanis az E30 Touring lényegében titkos gyári projektté avanzsálódott. Dizájnerek kezdték méregetni Max kocsiját, arról beszélgettek, hol milyen módosításokat kellene elvégezni, ám a vezetőség úgy döntött, pontosan úgy kell hagyni az autót, amilyen lett. Egyúttal pedig az a prototípus-részleg is bővülni kezdett, amelynél Reisböck dolgozott. Immár sokkal nagyobb jelentőséget kaptak az 1:1-es modellek, visszaemlékezései szerint pedig 2008-as nyugdíjba vonulásáig aligha akadt olyan BMW, Mini vagy Rolls-Royce, amelynek első egy-két mintapéldányát ne az ő csapata építette volna meg.

Végül az E30 Touringot három évvel Max Reisböck magánakciója után, az 1987-es Frankfurti Autószalonon mutatták be. Akkoriban sokat viccelődtek azon, hogy a csomagtérajtót felnyitva a két hátsó lámpa között pontosan akkora a távolság, hogy beférjen egy szabvány sörösrekesz. A kombi jó fogadtatásban részesült, számos motorváltozattal elérhető volt, és azóta sem volt olyan 3-as BMW, amiből ne faragtak volna Touringot is. Egy mérettel feljebb csak még egy kicsit később lett része ez a karosszériaváltozat a kínálatnak: az első 5-ös Touring 1991-ben készült az E34-ből.

Na, de akkor hogyan oldotta meg a családi utazást Max Reisböck? Miután „elkobozták” tőle az E30 kombi prototípusát, vett egy Volkswagen mikrobuszt. Ám amikor 1994-ben kigördült a gyárból a széria utolsó példánya, állítólag megkapta ajándékba.