Ijesztő hatással lehet a ChatGPT az agyunkra

Kutatómunkát sokféleképpen végezhetünk, legyen szó akár tudományos írásokról, akár iskolai beadandókról. Nem is olyan régen még alapvetés volt, hogy könyvtárakat, levéltárakat kell felkeresnünk, esetleg a téma szakértőivel interjúznunk. Azonban az internet jelentősen megkönnyítette a dolgunkat, hiszen számos adatbázishoz hozzáférhetünk az otthonunk kényelméből, akár olyan külföldi archívumokat is böngészhetünk, ahová személyesen nem jutnánk el.

Mindezen csavart még egyet a mesterséges intelligencia: az MI-alapú chatbotok, mint például a ChatGPT vagy a Gemini a keresés terhét is leveszik a vállunkról, rengeteg időt és energiát megspórolva. Nyilván mint mindennek, úgy ennek a megoldásnak is megvannak a maga korlátai, hiszen a chatbotok időnként tévednek. Aki használta már ezeket az eszközöket, jól tudja, hogy hajlamosak valótlan információkat előhozni, ha pedig ezt nem szúrjuk ki, az alapjaiban teheti tönkre a munkánkat.

Egy friss kutatás viszont rámutat, hogy nem ez az egyetlen hátulütő a technológiával kapcsolatban. Az MI-chatbotok neurológiai hatásait vizsgálták azáltal, hogy a kísérletben résztvevőket három csoportra osztották. Az egyik csoport tagjainak pusztán korábban megszerzett ismereteikre hagyatkozva kellett elkészíteniük havi egy dolgozatot három hónapon keresztül, a másiknak internetes keresőmotorokat, a harmadiknak pedig a ChatGPT-t is lehetett használnia. Természetesen a legmagasabb szintű kognitív bevonódást és agyi aktivitást az első csoport tagjai mutatták, a leggyengébbet az MI-t használók. Ráadásul utóbbiak nem is igazán tudták pontosan idézni saját munkájukat. A nagy nyelvi modellek felhasználói a vizsgálat során idegi, nyelvi és viselkedési téren is alulteljesítettek.

A negyedik hónapban felcserélődtek a szerepek: aki addig MI-t használt, az immár pusztán a saját tudása alapján dolgozott - és fordítva. Itt megmutatkozott, hogy a mesterséges intelligencia hosszan tartó alkalmazása bizony nyomokat hagy, ugyanis hiába kapták meg végre az alanyok a lehetőséget, hogy saját kútfőből alkossanak, nem tudtak olyan magas szinten teljesíteni, mint a másik két csoport tagjai.

Ugyanakkor a tudósok rávilágítanak, hogy mindebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen csupán egy oktatási környezetben megírt esszéről van szó, vagyis nem általánosíthatunk minden feladattípusra. De az eredmények így is figyelmeztetnek minket arra, hogy óvatosan bánjunk a technológiával.

(forrás: Insidehook)

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!