Ezért nem fürödtek a cowboyok a Vadnyugaton

Ha a Vadnyugatra gondolunk, valószínűleg porlepte kalapos cowboyok jutnak eszünkbe, akik napok óta nem láttak fürdőkádat. A kép nem áll messze a valóságtól, de nem azért, mert a cowboyok nem törődtek a higiéniával.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A 19. század végén a marhacsordákat terelő cowboyok gyakran hetekig vagy akár hónapokig úton voltak. Az amerikai prérin a tiszta ivóvíz sokkal értékesebb volt annál, hogy fürdésre használják. A rendelkezésre álló vizet elsősorban ivásra, főzésre és az állatok ellátására tartogatták.

A korszak higiéniai szemlélete is eltért a maitól. A 19. század közepéig sok orvos úgy vélte, hogy a gyakori fürdés akár árthat is az egészségnek, mert eltávolítja a bőr természetes védőrétegét, és növeli a betegségek kockázatát. A rendszeres tisztálkodás csak a baktériumelmélet elterjedésével, a század végén vált általánosan elfogadottá.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cowboyok egyáltalán nem mosakodtak. Ha lehetőségük volt rá, folyókban vagy patakokban leöblítették az arcukat és a kezüket, időnként a ruháikat is kimosták, illetve nedves kendővel törölték le a port és az izzadságot. A tisztaság számukra inkább gyakorlati kérdés volt: a sebek elfertőződésének megelőzése vagy a munkaképesség megőrzése fontosabbnak számított, mint a kellemes illat.

A westernfilmekben gyakran látott vastag bőrruházat sem segített. A cowboyok hosszú nadrágot, csizmát és bőrből készült lábszárvédőt viseltek, hogy megvédjék magukat a bozóttól és a nyeregtől. Ezek a ruhák rendkívül melegek voltak, így a nyári hőségben rengeteget izzadtak.

A romantikus filmekkel ellentétben a Vadnyugat nem a kifogástalan megjelenésről szólt. A cowboyok számára a higiénia elsősorban a túlélés része volt – a napi zuhany pedig olyan luxusnak számított, amelyet csak akkor engedhettek meg maguknak, amikor végre visszaértek egy városba.