Irtó cuki, de valójában nagyon veszélyes ez a három állat

Azzal mindenki tisztában van, melyek azok a vadon élő állatok, amiket a lehető legmesszebb el kell kerülni. A medvék, farkasok, kígyók mind-mind olyan biológiai felépítéssel rendelkeznek, ami már önmagában elég ahhoz, hogy félelmet gerjesszenek. Na, de mi a helyzet az olyan cukiságokkal, akiket legszívesebben hazavinnénk, annyira aranyosan néznek ki? Persze egy rinocéroszbébi is végtelenül aranyosnak tűnik dacára annak, hogy felnőve egyetlen mozdulattal képes lenne eltenni minket láb alól, viszont igen csalóka a helyzet akkor, ha egy felnőtt egyed esetében is csak az ártalmatlan, dögönyözni való élőlényt látjuk. Gondolnád például, hogy a jámbornak tűnő pandának van az egyik legerősebb harapása az összes medvefaj közül? Szüksége is van rá, hiszen egész nap bambuszt ropogtat, úgyhogy el lehet képzelni, mit csinálna az emberi csonttal a fekete-fehér mackó, ha felbosszantanánk.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Kacsacsőrű emlős

Az állatvilág egyik legkülönlegesebb élőlénye a kacsacsőrű emlős, akiről eleinte el sem akarták hinni a biológusok, hogy valódi állatról, nem pedig egy ritka mutációról beszélünk. A hímek párzási időszakban nem riadnak vissza a harctól, fajtársaikon kívül pedig bármire képesek rátámadni, ha veszélyben érzik magukat. Csak egy röpke pillanatra támadnak, ilyenkor éles karmaik mellett a hátsó lábukon található fullánkszerű sarkantyút használják, amit belefúrnak az áldozatba. A sarkantyút horog alakú felépítése miatt nem lehet simán kihúzni a testből, gyakorlatilag úgy kell kitépni, mindemellett egy méregmirigy is található rajta. Bár a toxikus vegyület emberekre nem halálos, elképesztő fájdalmat és végtagbénulást okozhat, mivel közvetlenül a fájdalomreceptorokra hat, emiatt aztán ellenszer sincs rá, és még a morfium sem képes csillapítani a pokoli érzést.

forrás: Wikipedia / klaus

Koala

Ausztrália úgy él az emberek fejében, mint a földrész, aminek vadonjának minden sarkán veszélybe botolhatunk. Szinte minden irányból mérges pókok és kígyók lesnek ránk, viszont a koaláról el sem tudnánk képzelni, hogy valójában egy igencsak agresszív állat. Az emberhez szokott egyedek valóban engedelmesebbek, de saját környezetükben más a helyzet. Ha a rejtőzködő állat stresszhelyzetbe kerül, tűéles fogával mar a gyanútlanul közeledő túrázókba a másodperc tört része alatt. Úgy tűnik, mintha egy megfontolt, lassú állatkáról lenne szó, pedig éles karmaival mély lyukat tud fúrni ellenfelei testébe, ráadásul az átlagosnál jóval nagyobb a fertőzés esélye egy ilyen támadás után, mint például a rókák esetében.

forrás: Wikipedia / Diliff

Lajhármaki

Kicsi, lassú, nagy szemeivel pedig végtelenül jámbornak és cukinak néz ki, pedig elképesztően veszélyes lehet az emberekre. Az Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi esőerdeiben élő kis teremtmény elsősorban rovarokkal és kistestű gerincesekkel táplálkozik, de van egy fegyvere a nála jóval nagyobb élőlényekkel szemben. Nagyon ritka az állatvilágban, hogy egy emlős mérget termel, azonban a lajhármaki megteszi, méghozzá a könyökén található mirigyek segítségével. Ha veszélybe kerülnek, a mérgező olajat megnyalják, ami összekeveredik nyálukkal, és egy enyhének tűnő harapás kíséretében bejuttatják azt az ellenfél véráramába. Ez a méreg olyan toxinokat tartalmaz, ami a támadó húsát is képes idővel lebontani, az emberek esetében pedig izomgörcsöket, szívproblémát és anafilaxiás sokkot is okozhat.

forrás: Wikipedia / David Haring - Duke Lemur Center