Ezért nem tudunk nemet mondani a desszertre

Csokis desszert
Forrás: Terry Granger / Unsplash

Promóció

Grandevú Családi Nap 2026 – Egy nap, ahol az autók, a zene és a családi élmények találkoznak

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!
Facebook
Twitter
Pinterest

Érezted már úgy, hogy teljesen tele vagy, de egy kis süteménynek vagy más édességnek azért tudsz még helyet szorítani? A tudománynak van válasza.

Ki ne érezte volna már azt akár étteremben, akár egy nagy családi ebéd közben, hogy kész, teljesen megtelt a bendője, nincs tovább, egyetlen falat nem sok, annyit sem tud leküzdeni? Aztán megjelent a pincér/vendéglátó/nagymama a kedvenc süteményünkkel, pohárkrémünkkel, egyéb ínycsiklandó desszertekkel, amitől varázsütésre elmúlt a teltségérzet, és már pakoltuk is az arcunkba a finomságokat. Most a tudomány adott magyarázatot arra, miért lehetséges az, hogy ilyenkor mindig találunk még egy pici helyet a gyomrunkban.

Egerekkel végeztek el egy kísérletet: egy napig nem adtak nekik semmit enni, majd másnap 90 percen át ehettek normál táplálékot – egészen addig, amíg már maguktól hagyták ott, mert megtelt a pocakjuk. Kicsit később desszertként is ugyanezt a kaját kínálták nekik, de akkor már éppen csak csipegettek belőle. Végül pedig némi cukros-édes finomsággal kedveskedtek, amiből fél óra alatt elképesztő mennyiséget betermeltek, hatszor annyi kalóriát elfogyasztva, mint amit a normál étkezéssel bevittek.

A kutatók szerint a kulcs a pro-opiomelanokortin, azaz POMC idegsejtek aktiválódása a magas cukortartalom hatására. Részben ezek felelnek a jóllakottságérzet kialakulásáért, de bekapcsolják a cukorétvágyat serkentő folyamatokat is, ezzel túlevést előidézve. Vagyis az egereknek, bár már teleették magukat, ezek a neuronok mondták, hogy folytassák a kajálást.

A tanulmány vezető szerzője, Henning Felsenau az evolúciós hátteret is megvilágította: mivel a cukor a természetben viszonylag ritkán előforduló tápanyag, ami gyorsan képes növelni az energiaszintet, az agy úgy van programozva, hogy amikor ehhez hozzájut, minél nagyobb bevitelt sürgessen. Bár a kísérletet egereken végezték, korábbi eredmények azt sugallják, az emberi agy is hasonlóan működhet ezen a téren.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Promóció

Grandevú Családi Nap 2026 – Egy nap, ahol az autók, a zene és a családi élmények találkoznak

Kép
Tech

Távolról is beszélhetsz kutyádhoz egy új GPS-nyomkövetővel

A Mova egyetlen nyomkövetőben egyesíti a GPS-alapú helymeghatározást, az aktivitásmérést és a kétirányú hangfunkciót kutyák és macskák számára.

Kép
Szórakozás

A Spotify leszámol a nem létező AI-előadókkal

A Spotify külön jelölést vezet be a mesterségesen létrehozott előadóknak, és az algoritmus sem fogja automatikusan az utunkba tolni őket.

Kép
Világ

35 millió euróért saját görög szigeted lehet

Argüroniszosz 24 hektárnyi meseszép görög táj saját kápolnával, olajfaligettel és strandokkal. Most új tulajdonost keres.

Kép
Stílus

Ed Sheeran bevállalta a Rolex megosztó újdonságát

Ed Sheeran óragyűjteményébe máris bekerült a Rolex egyik legszokatlanabb 2026-os modellje. A számlapján tíz színben ismétlődik a márka neve.

Kép
Életmód

A bélflóra új kedvencei: ezért hódítanak a fermentált ételek

A kimchi, a kefir és a kombucha már nem csak a gasztroőrültek kedvence. A tudomány szerint a fermentált ételek valóban jót tehetnek a szervezetnek – de nem úgy, ahogy a közösségi média állítja.

Kép
Életmód

A tested előbb jelezheti a demenciát, mint az elméd

A demencia nem mindig memóriapanaszokkal kezdődik. Neurológusok szerint több testi tünet is évekkel megelőzheti a diagnózist.

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!