Hogyan kerül két összeillő dinólábnyom az óceán két túlsó partjára?

Nagyon jól ismerjük a világtérképet, szinte becsukott szemmel is előttünk vannak a kontinensek. De ha csak egy picit is odafigyeltünk az iskolában, jól tudjuk, hogy az elrendezés közel sem volt mindig ugyanilyen. A lemeztektonika elméletének értelmében a földrészek nagyon is sokat mozogtak az évmilliók során – a paleozoikum és a mezozoikum idején például egyetlen hatalmas szuperkontinenst alkottak, ez volt a Pangea. De persze jobban is ki lehetne még fejteni a tagolódást.

Így aztán máris lelőttük a poént és elárultuk a választ a címben feltett kérdésre. De miről is van szó? 2024 augusztusában paleontológusok nagyon izgalmas felfedezést tettek: rábukkantak két összeillő dinoszaurusz-lábnyomra, méghozzá az Atlanti-óceán két távoli partján. A nyomok a szakemberek szerint mintegy 120 millió évvel ezelőttről származnak, vagyis akkor még nem vált el teljesen Dél-Amerika és Afrika. Tehát ma hiába választja el több ezer kilométer és egy óceán Brazíliát és Kamerunt, simán ott lehet ugyanannak a dinónak a lábnyoma mindkét országban.

És miközben ezzel a gondolatmenettel megmagyarázzuk, hogyan kerültek ilyen távol egymástól a nyomok, közben újra bizonyítást nyer az a megállapítás is, hogy régen ezek a kontinensek összetartoztak.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!