Ecuadorban válságot okozott a börtönökből kiszabadult erőszak

A páratlan természeti adottságokkal rendelkező ország néhány évvel ezelőtt még egy ajánlott utazási célpont volt, legfeljebb a nagyvárosokban volt érdemes néhány biztonsági óvintézkedést betartani, a drága telefont és fényképezőgépet véletlenül sem lóbálva, a környezetünket gyakran ellenőrizve sétálni az utcán. Idén viszont egyszerűen elszabadult a pokol a dél-amerikai országban: a bandaháborúk a nyílt utcán zajlanak, agyonlőtték Ecuador hatodik legnagyobb városának, Mantának a polgármesterét és beszélgetőpartnerét, egy fiatal sportolót, az állam pedig 24 millió töltényt vásárolt, így erősítve meg a biztonsági szolgálatokat.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Zomborácz Iván főszerkesztő

Az InStyle MEN indulását az első kapavágás óta felügyelem, leginkább azokkal a témákkal szeretek foglalkozni, amelyek tágítják látóteremet. Ismerjük meg a körülöttünk lévő világot, és az sem baj, ha közben jól szórakozunk!

A jelentések szerint az állam olyan szinten meggyengült a bűnszervezetekkel szemben, hogy elveszítették a börtönök felett az irányítást: 2021 óta több mint 400 rab halt meg a rácsok mögött a gangek közötti véres mészárlásokban, illetve a héten bejelentették, hogy legalább 96 őrt ejtettek túszul a fogvatartottak különböző börtönökben.

Hogyan jutottak idáig?

A börtönök régóta tűzfészeknek számítanak Ecuadorban, a hatóságok szerint a biztonsági erők nem igazán tudtak szembeszállni a túlzsúfolt börtönökben a jól szervezett és erőszakos bandákkal, melyek sokszor át tudták venni a börtönök irányítását, és sok bűnözői hálózatot éppen a rácsok mögül irányítottak. Két év alatt ötször neveztek ki új vezetőket a börtönszolgálatok élére, de egyikük sem tudott eredményeket felmutatni. Hiába zárták rács mögé az erőszakot, az ott tovább folytatódott, és szivárgott vissza az utcákra.

Az egész mögött az áll, hogy a Dél-Amerikából Észak-Amerikába és Európába tartó kokaincsempészet egyik fontos állomása lett Ecuador. Ecuadorban ugyan nem termesztenek kokacserjét és kokaint sem állítanak elő, de a kész áru elosztásában fontos szerep jut nekik, hiszen éppen a két legnagyobb kokain-előállító, Peru és Kolumbia között fekszik.

A csempészek számára is kedvező a fekvése, az ország számos kikötőjében nagy mennyiségű áru pakolását végzik, a kőolaj, a banán és a tonhal exportjának Ecuador a regionális központja. Manta például Ecuador legnagyobb tonhalkikötője, hol rengeteg áruszállító és halászhajó fordul meg, melyek illegális feladatokra is bevethetők. Ezek a kikötők ideális kiindulóponttá tették Ecuadort a Kolumbiában, Peruban és Bolíviában előállított kokain számára. Az ecuadori bandákat pedig a mexikói, a brazil és az albán bűnszervezetek is bevonták, hogy amolyan helyi gyalogosként lépjenek fel a konfliktusokban.

A bűnözés elszabadulásában a covidnak is szerepe volt, a lezárások során rengeteg ember veszítette el a munkáját, és mivel az ecuadoriak nagyjából fele feketén dolgozott, a társadalom jelentős része kimaradt az állami segélyekből - és amikor választani kellett a nélkülözés és a bűnözés között, nem volt nehéz meghozni a döntést.

A rendkívül korrupt igazságszolgáltatás sem segített, a rendőrségtől kezdve a bíróságokon át rengetegen érintettek voltak azokban a korrupciós vádakban, amiknek a vége az lett, hogy az Egyesült Államok több magas rangú tisztet, bírót és tisztviselőt kitiltott, mert úgy ítélték, hogy kapcsolatban állnak a kábítószer-kereskedőkkel.

Az állam az elszabaduló erőszakhullám miatt rendkívüli állapotot hirdetett Manabi tartományban, ahol a polgármestert is megölték, a bűnbandákat pedig terrorista szervezetnek nyilvánították, és felhatalmazták a biztonsági erőket, hogy
szabadon tüzet nyithassanak a bandák elleni akciók során. "Vége annak az abszurd helyzetnek, hogy a rendőrnek meg kell várnia, míg a bűnöző rálő" - nyilatkozta Guillermo Lasso elnök.

A rendőröket ez után katonai bázisokon képezték ki a félautomata fegyverek használatára, illetve 24 millió lőszert vásárolt be az állam. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a tűzerő növelése nem fogja megoldani a válságot. Lasso, mielőtt az ellenzék bizalmatlansági szavazást indíthatott volna ellene, feloszlatta a kongresszust, és előrehozott választásokat hirdetett. Saját bevallása szerint nem fog indulni, közben mind a három jelölt - a baloldali Luisa Gonzalez, a konzervatív Otto Sonnenholzner és a bennszülött Yaku Perez egyaránt beígérték az erőszak megfékezését.

Van-e jó megoldás?

Bárhogyan is zárulnak a választások, az biztos, hogy az erőszak megfékezéséhez nem elég egy új adminisztráció. Az elemzők attól tartanak, hogy Ecuadorban is a demokrácia felszámolásával fog járni a helyzet kezelése, ahogyan El Salvadorban is: a közép-amerikai országban idén Nayim Bukele elnök szabad kezet adott a fegyveres erőknek, és rövid idő alatt az ország lakosságának két százalékát börtönbe zárták, köztük számos ártatlant is. Az alapvető emberi jogok felszámolása azonban elképesztő népszerűséget hozott Bukelének, akinek tavasszal még 90% körül volt a népszerűsége.

De még ez is egy kedvezőbb fordulat lenne, mint Abdalá Bucaram elnök visszatérése, őt 1997-ben sikerült a kongresszusnak elzavarnia "szellemi akadályoztatottság" okán, azóta Panamában él és tervezgeti a nagy visszatérést - valóban őrült szeszélyei miatt, mint például a nyilvános éneklés és a hitler-bajusz viselete az "El Loco" azaz az őrült becenév ragadt rá.

CNN