Egy padlásról kerültek elő Waterlooban elesett katonák csontjai

Bonaparte Napóleon kétségkívül a történelem egyik legismertebb hadvezére, ahogyan a valaha volt leghíresebb csaták közt is sokszor említik az ő utolsó összecsapását, a Waterloonál elszenvedett döntő vereségét. 1815. június 18-án a brit Arthur Wellesley, Wellington hercege, valamint a porosz Gebhart Leberecht von Blücher marsall seregei mértek csapást a franciákra. A kudarc aztán Napóleon lemondásához, majd megadásához vezetett, életének utolsó éveit a Szent Ilona-szigeten töltötte száműzetésben.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: William Mudford, George Cruikshank, James Rouse, C. C. Hamilton / Wikimedia Commons

Tömegsír a waterlooi csata áldozatainak

Mi lett a maradványokkal?

A waterlooi csatában több tízezer katona esett el vagy sebesült meg. Ehhez képest mindössze két ember maradványait találták meg, sokáig rejtély volt, mi történhetett a többiekével. A tudósok később azt derítették ki, hogy a túlélő katonák, a helyi gazdálkodók, valamint főként Nagy-Britanniából érkező hullarablók a fogakat azért távolították el, hogy eladják fogsor-protézisek készítéséhez. A csontokat is értékesítették, azokat ugyanis elszenesítve a cukoriparban, a tisztítási folyamatokhoz tudták felhasználni.

Tavaly novemberben éppen erről tartott előadást a Brüsszeltől délre fekvő Waterlooban a Belga Nemzeti Levéltár egyik kutatója, Bernard Wilkin. Legnagyobb meglepetésére a beszámoló végén odalépett hozzá egy helyi bácsi, és azt mondta, a poroszok csontjaiból akad nála néhány a padláson. Mutatott is néhány fotót a maradványokról, és meghívta Wilkint a harcokban szintén fontos szerepet játszó Plancenoit faluban található otthonába.

forrás: Adolf Northern festménye / Wikimedia Commons

Porosz támadás Plancenoit-nál

Poroszok lehettek

A tudós kapott az alkalmon, és néhány nappal később fel is kereste a neve elhallgatását kérő idős embert, aki elé tárta a csontokat. A bácsi elmondta, hogy a nyolcvanas években kerültek hozzá. Akkoriban egy kis magánmúzeumot üzemeltetett, a maradványokat egy barátjától kapta, hogy állítsa ki. Az említett cimbora néhány évvel azelőtt bukkant rájuk. Noha ő maga szenvedélyesen gyűjti a napóleoni ereklyéket, a csontokat soha nem tárta a látogatók elé, nem érezte etikusnak, ezért inkább a padlásra száműzte azokat. Azért döntött úgy, hogy megszólítja Wilkint, mert úgy érezte, annyira idős, hogy már csak néhány éve lehet hátra. Aggódott, hogy halála után mi lesz a csontokkal, és mivel olvasott a kapcsolódó kutatásokról, megbízott a tudósban. Végül át is adott neki mindent, azzal a kéréssel, hogy a vizsgálatokat követően méltó módon temessék el a maradványokat.

A szakemberek később megállapították, hogy legalább négy katonához tartozhatnak a csontok. Mivel találtak mellettük különböző tárgyakat is, azokból arra következtettek, valóban poroszok voltak az áldozatok, vagy legalábbis némelyikük. Az egyik koponya erősen roncsolt volt, kard vagy bajonett okozhatta a komoly sérüléseket, az illető igen erőszakos és durva halált halhatott. Most abban bíznak, sikerül DNS-mintát kinyerni, amiből aztán beazonosíthatják az elhunytakat, a koponyák alapján pedig arcukat is rekonstruálnák.

A kutatás folytatódik

Bevonták a munkába Rob Schäfer német hadtörténészt is, aki arról beszélt, a 19. századi csaták művészeti ábrázolása sokszor túlzónak tűnhetett, azonban a most megtalált koponya hatalmas sérülései árulkodnak arról, valójában mennyire kegyetlen volt az a kor. A DNS-vizsgálatokkal kapcsolatban nem túl optimista, szerinte úgy 20-30 százalék eséllyel tudnak majd használható mintát kinyerni. A kutatás a Belga Természettudományi Múzeum és az egyik brüsszeli egyetem csapatával kiegészülve a fővárosban folytatódik.

Érdekes adalék, hogy miután a bácsi átadta Wilkinnek a leleteket, azt is közölte, egy barátjánál négy brit katona maradványai lehetnek, fémdetektorozás közben akadt rájuk. A szakember ezen megdöbbent, de úgy érzi, fontos lenne a környékbeli idősekkel beszélgetni, mivel biztos benne, hogy nagyon sok hasonlóan őrizgetett csont vagy az áldozatokhoz kapcsolható tárgy lehet a helyiek birtokában.

CNN