Eredeti Mozart-kézirat bukkant fel egy galériánál

Wolfgang Amadeus Mozart egyike a bécsi klasszikusoknak, a szimfóniától az operáig számos műfajban alkotott, így aligha kell bemutatni bárkinek, aki legalább általános iskolát látott már belülről. Legismertebb művei közt említhetjük a Figaro házasságát, a Varázsfuvolát, a Requiemet vagy akár a Kis éji zenét. 1773 körül komponálta a D-dúr szerenádot, amelyet Finalmusik vagy Antretter-szerenád (más forrásokban: Andretter) címmel is ismerhetünk.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A keletkezés körülményeiről is megoszlanak a feljegyzések. Már az sem teljesen tisztázott, hogy melyik városban írta Mozart a szerenádot, mert bár akkoriban huzamosabb ideig, 1773-tól egészen 1777-ig Salzburgban élt, volt viszont egy hosszabb bécsi tartózkodása, 1773 júniusa és szeptembere között. Az egyik elképzelés szerint éppen ekkor szerezte a Finalmusikot, a másik alapján viszont Salzburgban vetette papírra.

forrás: Christie's / Wikimedia Commons

A zongoránál a 14 éves Mozart, mellette Thomas Linley Jr. angol zeneszerző hegedül, körülöttük a Gavard des Pivets család. Ismeretlen festő műve, ca. 1770

Ahogyan az sem egészen egyértelmű, milyen alkalomra írta a művet. Azt biztosra lehet venni, hogy a Mozartékkal jó viszonyt ápoló Antretter család egyik tagja, az ifjú Judas Thaddäus von Antretter számára készült, akinek édesapja salzburgi udvari tanácsosként szolgált. Először úgy tartották, Judas Thaddäus esküvője volt a jeles alkalom, később viszont született egy olyan elmélet is, amely a salzburgi egyetemi diplomaosztót jelölte meg – erre utalhat a Finalmusik kifejezés is. A harmadik teória, hogy nem is a fiúnak, hanem édesanyjának szánta Mozart az alkotást, méghozzá egy névnapra. Erre egy levelezés utal, amelyben a „zene Antretter asszonynak” fordulatot használja a zeneszerző.

A rejtélyes történetű zenemű egy részletének eredeti, Mozart által is aláírt kéziratát most a zenetörténeti ritkaságokkal foglalkozó „B” Dry Goods galéria adja el. A kiváló állapotú dokumentum, amely barna tintával íródott, a kész szerenád ötvenötödik oldala (az 58-ból), erre utal a rajta szereplő 55-ös szám, amit valószínűleg Mozart édesapja, Leopold írt rá. Szintén az apa lehetett, aki végül összerendezte a mű oldalait annak elkészülte után. A teljes D-dúr szerenádot 1975-ben árverezték el, valamikor ezt követően szakadhatott részeire, az egyes oldalak pontos hollétéről nem sokat tudni.

Egy biztos, a mű Andante tételéből származó másik kéziratot tavaly adott el a Christie's aukciósház, méghozzá az előzetes becslésekhez képest drágábban, mintegy 55 millió forintnak megfelelő összegért. A „B” Dry Goods által kínált, egyébként az Allegro tétel részét képező oldal közel 90 millió forintba kerül.