„Dominik a világ tetején van, most kell megmutatnia” – interjú Esterházy Mátyás futballmenedzserrel

A világ egyik legboldogabb embere ül velem szemben? Azt hiszem, így fogalmaztál a napokban.

Nagyon boldog vagyok, igen.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Kívülről úgy tűnt, nagyon gyorsan történt minden, ahogyan felmerült a pletyka, néhány nappal később meg is volt a hivatalos bejelentés.

Nyilván a háttérmunka régebbre nyúlik vissza, de az is a feladatunk, hogy bizonyos dolgokat a színfalak mögött tartsunk. Az utolsó, nagyon konkrét része viszont valóban nagyon gyorsan zajlott.

Utólag el lehet mondani, mikor kezdődött a Liverpool érdeklődése? Angliáról már lehetett korábban hallani, de a Newcastle Unitedet emlegették leginkább.

Több klub is érdeklődött Dominik iránt. A Liverpool évek óta követi, én is kapcsolatban vagyok velük. De az, hogy idén nyáron realizálódhat az üzlet, az elmúlt héten vált világossá.

Fiatal korod ellenére is van már bőven tapasztalatod a menedzseri pályán. Felmegy azért még egy kicsit a pulzus, amikor ilyen ügyben kell egy Liverpool-kaliberű csapattal tárgyalni?

Nem a tárgyalás miatt megy fel az ember pulzusa, vagy azért, mert itt valami más lenne. Hanem mert én is ember vagyok, én is örülök annak, ami Dominikkal történik – és ezáltal velem is. Ezek nagy élmények nekünk, hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindenféle érzelem nélkül éljük meg. Talán ha a száznegyvenhetedik ekkora átigazolásunkat csinálnám, már kisebb megélésem lenne érzelmileg, de jelenleg nem ez a helyzet.

Nagy dolog, hogy a Liverpool ennyire gyorsan, az átigazolási időszak elején lezárta az ügyet, és kifizették a szerződésében szereplő kivásárlási árat. Nagyon úgy tűnt, tényleg akarják Dominikot.

Így van, ezért is szerettünk volna odamenni. Ezért nem mentünk topklubba korábban, hanem most, amikor úgy éreztük, hogy megérett arra Dominik, hogy ilyen szerepet kapjon egy ekkora klubnál.

Ha a pályafutását végignézzük, úgy látszik, mindig pont akkora volt a következő lépés, amiben kihívás volt bőven, mégis két lábbal a földön álló döntések voltak.

Ez egyszerű dolog a mi oldalunkról, mert tudjuk, hogy ő szakmailag milyen. Persze érzelmi kötődésünk is van, elfogultak vagyunk, de nagyjából reálisan látjuk a képességeit adott időpontban. Szerettünk volna eljutni erre a szintre, méghozzá úgy, ahogy most eljutott. Rengeteg pont volt az életében, amikor csatlakozhatott volna topklubokhoz, és elképesztő transzfereket csinálhattunk volna már a salzburgi időszakában, de nem ez volt a célunk. Olyan projekteket kerestünk, ahol a következő kihívást meg tudja találni, és joggal gondolhattuk, hogy meg is fogja ugrani. És olyan státuszba tud kerülni az új csapatában, amilyenben az előzőben volt. Erre vágyik, ezért dolgozik reggeltől estig, hogy meghatározó embere legyen a klubjának. Epizódszerepek nem elégítik ki. Most is biztos vagyok abban, hogy mindent meg fog tenni, hogy ezt elérje. Nyilván nem az első naptól lesz ez a szerepkör, de nem is baj, sőt.

Jürgen Klopp is azt mondta, hogy nem az első naptól kell megváltania a világot. Egy nem túl jól sikerült szezon után a jelen és a jövő csapatát építik, az időzítés ilyen értelemben is nagyon jó.

Bármennyire is örülnék, ha mindent én tervezhetnék meg, vannak dolgok, amik maguktól alakulnak a futballpiacon. Nekünk ezekkel kell együtt élni, ha ezeket a rezgéseket tudjuk érezni, akkor tudunk jó döntéseket hozni. Amit említesz, ebben a hullámban pont nagyon jó időben vagyunk. Dominik a legjobbkor fejlődött akkorát, hogy a klub is, és mi is azt gondoljuk, ez nagyon jó lépés. Eldöntötték, hogy akarnak egy ekkora befektetést csinálni, mi meg úgy éreztük, hogy ez a lépés már nem túl nagy.

forrás: Guld Péter / InStyle Men

Esterházy Mátyás Szoboszlai Dominik mellett több válogatott játékos útját egyengeti

Dominik most kint töltött néhány napot Angliában. Milyenek az ő első benyomásai?

Nagyon intenzíven élte meg, ő is nagyon boldog. Szerettük volna, ha ebből érzelmileg is a lehető legtöbbet ki tudja venni, meg tudja élni, ami történik vele. Volt az irodában egy sajtótájékoztató, ahol szerintem nagyon profi körülmények között tudta elmondani a véleményét, utána elmentünk picit szórakozni, nagyon szűk körben, a családjainkkal, barátainkkal.

Ki kell már ilyenkor bérelni egy helyet a túl sok érdeklődő miatt?

Teljesen más lesz Dominik élete ebből a szempontból, más biztonságtechnikai intézkedésekre van szüksége ezután. Hozzáteszem, mi azért készültünk erre. Olyan életet él már közel két éve, főleg amikor Budapesten van, ami erre felkészítette.

Úgy néz ki, a szurkolók is lelkesek. Milyen volt a fogadtatás?

Pont olyan, amilyen a transzfer mérete. Elképesztő. Nagyon hosszú ideje biztos vagyok abban, hogy Dominik ezen a szinten fog futballozni. De fogalmam sem volt, mikor történik meg, nem is tartottam fontosnak. Tudtam, hogy világsztár lesz, de most éreztem, hogy már az.

Hogyan lehet visszafogni egy ilyen kaliberű játékost? A motorsportban ugyanez van a gyerekekkel, nagyon korán lehet látni, ki a tehetség, de mire odaérnek, valahol elfogynak. Hogy lehet nyugalomra inteni, ha tudja ő is, benne van a spiritusz?

Nagyon régóta vagyunk egymás mellett. Tudta mindig, hogy bízhat bennünk, nem azért mondjuk neki, hogy még ne menjen, mert nem hiszünk benne. Hanem mert azt a pontot akarjuk megvárni, amikor emberileg és szakmailag kész van arra, hogy szintet lépjen. Ez történt Salzburgban és Lipcsében is. A terveink között a jövő nyári átigazolás szerepelt, az én fejemben 2024 volt a terv. Dominik ezt átírta, mert olyan fejlődésen ment keresztül, hogy rájöttünk, idén is meg tudja ugrani. A piac visszaigazolta, hogy jól gondoljuk, ezért belementünk.

Szoboszlai Dominik átigazolásának jelentőségéről itt írtunk korábban:

Hogy kontextusba helyezzük: a 70 milliós átigazolási összeg nemcsak a magyar játékosokat tekintve toronymagasan a legtöbb. Ennyiért igazolt most az AC Milanból a Newcastle-be Sandro Tonali, amivel a valaha legdrágábban eladott olasz lett.

Ez az átigazolás most még felfoghatatlan. De őszintén mondom, ezek a számok nem számítanak. Annyit jelent számunkra, hogy olyan státuszban van jelenleg Dominik az európai futballban, amiért egész életében dolgozott. Ez egy nagyon jó alap, hogy továbbfejlődjön, és sikeres legyen. Ha ezt meg fogja csinálni, akkor nagyon sok ilyen beszélgetésünk lesz még. Nem feltétlenül átigazolások kapcsán – ebben egyáltalán nem gondolkodunk már. Mert eljutott arra a szintre, ahova vágyott. Itt már az a célunk, hogy minél több trófeát tudjon nyerni, minél sikeresebb és minél boldogabb legyen. Lehetősége lesz arra, hogy minden évben nyerjen valamit, mert a Liverpoolnak ez benne van a DNS-ében. Én soha többet nem akarok arról beszélni, mi a következő lépcsőfok.

Hiszen a Liverpool a legmagasabb polc.

Dominik a világ tetején van, most meg kell mutatnia, hogy tényleg odavaló. Bennem nincs kétség afelől, hogy ezt meg fogja tenni.

Most, hogy megérkezett oda, ahova vágyott, hogyan lehet fenntartani az éhséget?

Ezek az emberek másképp vannak bekötve, mint mi. A Liverpool edzőközpontjában elkezdtem vele biliárdozni. Mondtam neki, hogy elég jól játszom, kösd fel a gatyád! Nagyon megvertem, tök ügyetlen volt. Hívott, hogy gyere, játsszunk még egyet! Direkt csinálta. A második meccsen ő vert meg, nevetve mondta: te, én minden nap ezt játszom! Nem tud veszíteni. Nem tudja elviselni, hogy legyőzzem.

Tehát mindig meg fogja tudni találni azt a személyes vagy csapatcélt, ami előreviszi: több játékperc, gól vagy gólpassz?

Ettől különlegesek ezek az emberek. Miért éppen ő jutott oda? Mert megvan az a karaktere, ahol már nem kell külső motiváció. Ha idén játszok 3000 percet, jövőre akarok 3500-at. Idén megnyerem az Európa-ligát, jövőre a BL-t akarom. Nem nyertem még Premier League-et, jövőre meg akarom csinálni.

Átsiklottunk a pénz fölött, de mégis hogyan alakul ki egy ekkora átigazolási összeg?

Az ilyen minőségű játékosokat így árazza be a piac. Nemcsak azért fizetnek, ami ő most, hanem amivé válhat általuk. Mindenki tudja, hogy Jürgen Klopp valószínűleg rengeteget kihoz majd belőle. Az a stadion, az a státusz rengeteget ki fog hozni belőle. Mert ismerem, és tudom, hogy ez nem összenyomja, hanem még inkább kinyílik.

Nyilván a Liverpoolnál is látják, hogyan vette az eddigi lépcsőket.

Ez nagyon fontos. Ezek az emberek vérprofik. Nem azért igazolnak le egy játékost ennyi pénzért, mert az elmúlt három meccsen rúgott négy gólt. Nem elég egy újságcikk, hogy a másik csapat is akarja. Végigkövetik egész gyerekkorától.

Egy ilyen horderejű váltásnál mennyire jár jól a játékos? Lehet erre következtetni a 70 millió euróból?

Nincsenek százalékok. Van egy fizetése, vannak prémiumai. Megbecsülve érezzük magunkat, maradjunk annyiban.

Ez menedzseri szinten is nagy előrelépés, a te szereped is ugyanolyan felső polcos.

Nem akarok álszerény lenni, nyilván valamit mi is jól csinálunk, jól érzünk.

Egy ilyen transzfer az irodát is magasabb polcra teszi?

Biztosan, de ez nekem nem emiatt fontos. Talán a szavunknak még nagyobb hitelt kölcsönöz, ami történt. Sokan hitték el, amit mondtunk, hogy bizonyos karrierutak jobban működnek, mint mások, bizonyos tanácsok talán sikeresebb életet generálnak. Nincs olyan motivációm, hogy megváltsam a világot, enyém legyen minden. Ugyanazt fogjuk csinálni, mint eddig, azzal a különbséggel, hogy nem Lipcsébe fogunk meccsre járni, hanem Liverpoolba. És az összes többi játékosunkkal megpróbálunk ugyanúgy foglalkozni, mint eddig. Szeretném, ha azok a fiatal gyerekek, akik mellettünk döntenek, magukkal vinnének néhány üzenetet abból, amit itt a napokban hallanak, látnak. Dominikkal azért vagyunk ennyire szoros kapcsolatban, mert egyikünk sem csinált soha mást, mint amit ígért. 13-14 éves volt, ültünk Székesfehérváron a panellakásukban, és megbeszéltük, mi a célunk. Egyikünk sem kábította a másikat, azt ígértük, mindenki meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy sikeres legyen. Nem vertük át egymást, ha becsukjuk a szemünket, akkor is tudjuk, a másik csinálja a dolgát. Így tökéletes.

Kimi Räikkönen mondta egyszer a menedzserének: ha átversz, megöllek. Ennyi volt a szerződésük.

Az emberek meglepődnek azon, hogy nincs szerződés közöttünk. Mi az, hogy nincs? Ha átverem Dominikot, az kinek jó? Mit tudok nyerni ezen? Nem azt mondom, hogy nem történhetnek konfliktusok vagy problémák, kenyértörés. Ilyen az élet. Mi átmentünk nagyon sok mindenen, ami miatt nyugodt szívvel mondhatom, egymás szemébe tudunk nézni. Nem kell attól tartanunk, hogy az egyik átveri a másikat. Fel se merül.

Az Esterházy név elég jól cseng európai szinten. Úgy tűnik, garancia lehet sok mindenki számára. Ez mennyire fontos egy ilyen előrelépésben?

Sokat gondolkodtam ezen. Összességében úgy vélem, ez a család hatalmas sikertörténet a történelemben. Büszke vagyok rá, a nevemre. Hiszem, hogy mást adunk az ügyfeleinknek, mert más van bennünk. Vannak kérdések, amelyekben máshogyan látom a világot. Másképp nőttem fel, mint nagyon sokan, ötéves koromban egy évet külön voltam a szüleimtől azért, hogy megtanuljak németül. Magyarországon jártam iskolába, de minden évben töltöttem időt külföldön. Sok dolog, ami másnak nem kézenfekvő, nekem az. Engem a pénz a legőszintébben nem érdekel. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnék jól keresni, de ez alapján nem tudok döntést hozni. Nyilván ha jól dolgozunk, akkor sok pénzt fogunk keresni. Ha Dominik sikeres lesz, feltételezhetően a gyermekemnek sem lesz pénzügyi gondja. De nem ez motivál. Apám mindig azt mondja, a koporsón nincs farzseb. Nem tudok másképp gondolkodni, nem tudok harácsolni.

forrás: Guld Péter / InStyle Men

Szoboszlai Dominikkal abszolút bizalmi kapcsolatban vannak

A családfádat tekintve mintha eleve elrendelés lett volna, hogy a futball lesz a hivatásod. Gondoljunk csak Esterházy Péter zseniális focis novelláira, regényeire. Mikor szerettél bele ebbe a játékba?

Nagybátyámmal, Marcival (Esterházy Márton 29-szeres válogatott, az 1986-os vébén is gólt rúgott – a szerk.) egy ikerházban laktunk. Elég szoros kapcsolatunk volt gyerekkoromban. De elég későn, kilencévesen kezdtem el focizni. Nem voltam túl jó. Eljutottam egy bizonyos szintre, amit akkor élveztem, nagyon sok energiát tettem bele, de nem az volt a célom, hogy NB2-ben futballozzak. Ezzel nem az NB2-t akarom minősíteni, csak más motivációim voltak.

Ez egy nehéz felismerés lehetett. Magadnak azt mondani: nem vagyok elég jó.

Az én üzletemben a legfontosabb, hogy ki tudjam mondani, az ügyfelem nagyon jó, vagy nem annyira.

Pedig ha jól emlékszem, voltál te is próbajátékon Angliában.

Voltam én mindenhol. Mindent elkövettem, hogy eljussak oda, ahova szeretnék, de nem ment. Be kellett látni. 24 évesen hagytam abba. Előtte már voltak magammal beszélgetéseim, hogy ez nem az, amit én szeretnék csinálni. A futballt imádtam, de előre néztem, és azt mondtam, 35 évesen nem szeretnék egyik másodosztályú csapatból a másikba ugrálni. Úgy éreztem, szakmailag és anyagilag is pont ugyanannyi rizikóval csinálhatok mást is. Csak annak van kifutása. Legalább az esélyt megadom magamnak, hogy más legyen a vége. A futballban nem volt esélyem arra, hogy nagyon magas szintre jussak, de bármit kezdtem volna el akkor, abban meglett volna a lehetőség, hogy a legjobb legyek. Ez volt a célom.

Hogyan jött az ügynökség?

Nagyon sokat köszönhetek annak az irodának, amely akkor képviselt. Budaörsön játszottam, este hatkor voltak edzések, nagyon rosszul ment a védés. Szóltam Fülöp Ferinek, hogy adjatok már nekem valami munkát. Azonnal mondták, hogy igen. Back office feladatokkal kezdtem, aztán belekerültem.

Mikor kezdted tervezni, hogy saját irodát alapíts?

Semmilyen tervezés nem volt. Az élet úgy hozta, hogy meg kellett csinálnom. Mindig vállalkozó típus voltam, nem nagyon kérdeztem soha, milyen irányba kell menni, hanem eldöntöttem, és vállaltam annak a felelősségét.

Hogyan épül fel egy ilyen iroda munkája? Elég komolyan rétegződik az ügyfélkörötök a válogatott játékosoktól, mint Kalmár Zsolt, Schäfer András, Bolla Bendegúz, a nextgen tehetségekig, nagyon fiatal srácokig.

Van egy elképzelésünk, Dominik útja, a rengeteg meccs és edzés kirajzolt egy játékosprofilt, amiről azt gondoljuk, sikeres lehet. Aztán ezer dolog befolyásolhatja, hogy hova fejlődik egy gyerek: főleg emberi tényezők, karakterkérdés, család. De a profil elég hamar kialakult, próbáljuk megtalálni a beleillő a játékosokat. Ha úgy döntünk, valakivel szeretnénk foglalkozni, megkeressük a családját, elmondjuk, kik vagyunk, hogyan dolgozunk, mit szeretnénk vele csinálni, és elindul a közös munka.

Amikor egy átigazolásnak a végére pont kerül, az az egész munkádnak a kirakat része. De olyankor is támogatni kell az ügyfeleidet, amikor komolyabb sérüléssel bajlódnak, hullámvölgybe kerülnek, vagy éppen nagyon szalad a szekér.

Ezért vagyunk sokan az irodában. Nagyon jó kollégáim vannak, akikkel próbáljuk ezeket a dolgokat kezelni. Segíteni a játékosainkat. Mi sem vagyunk tökéletesek, van, akire kevesebb figyelem jut. Ez nagyon változó sztori.

Változó, hogy ki mit igényel?

Így van. Van, akinek egyáltalán nincs igénye arra, hogy hívogassam hetente, és ez jól is van így. Megbeszéljük a szerződését, ha van kérdése, válaszolok, de ennyi. Van, aki meg sokkal szorosabb kapcsolatra vágyik.

Dominik milyen ebből a szempontból?

Végtelenül profi srác, nagyon önálló, igen korán elköltözött otthonról. Mindent meg tudna oldani az életében nélkülem. Ha itthon van, sok időt töltünk együtt, vagy elmegyek a meccsére, utána beszélgetünk, vacsorázunk. De van egy csodálatos barátnője, élik az életüket. 16-18 éves korában sokkal intenzívebben belefolytunk, pont azért, hogy később erre ne legyen szükség. Tudatosan egyre kevesebbet ülök a nyakán.

Ugyanezt a mélységet nem mindenkinél lehet vagy kell elérni?

Nem. Nyilván Dominiknál nagyon jó volt, hogy Szobi, az édesapja mindent megengedett nekem, bármilyen stílusban beszélhettem a fiával. Elvárta, hogy ha negatív kommentem van, mondjam el. Ezt nem mindenkinél lehet.

Nagyon sok sportoló karrierjét éppen a szülő tudja leghatékonyabban tönkretenni.

Igen. Én is azt hittem, hogy ha Dominiknál – aki a legjobb, ezt nyíltan vállalom – ezt a beleszólást megengedhettem magamnak, akkor miért ne lehetne másnál is ezt a tapasztalatot felhasználni. De sok helyen nem lehet, olyankor ezzel nem tudok mit kezdeni. Dominikkal nagyon sok ilyen beszélgetésünk volt. Már a válogatottban játszott, amikor vérlázító volt, ahogy futott a pályán. Vége volt a meccsnek, mindenki ölelgette, mi meg mondtuk neki, hogy menj vissza Lipcsébe, soha többet ne merészelj így pályára lépni a válogatottban, mert minket nem látsz többet. Visszament lehajtott fejjel, és úgy futott a meccsen, mintha nem lenne holnap. De ezt el kellett mondani neki, és nem mindegy, ki mondja.

Nem félsz attól, hogy ez megváltozna Liverpoolban?

Ha ez megváltozna, az baj. Azért jutott idáig, mert nem változott meg. Elképesztően nagyot lépett előre ebben, már nem kell ilyen dolgokat mondanom. Nagyon szeretem, hogy óriási önbizalma van, ezt sokan összekeverik a nagyképűséggel.

Ezen a szinten ez elengedhetetlen.

Teljesen normális. De minden szinten történhetnek az emberrel olyan dolgok, amire azt kell mondani, ezt már nem. Nyilván sokkal objektívebben látom a viselkedését, mint ő maga. Nagyon kevés ember van az életében, akiben igazán hisz. Marco Rose abszolút ilyen volt, Jesse Marsch szintén, a salzburgi sportigazgató, Christoph Freund egyértelműen. Azt gondolom, Klopp is ez a figura lesz neki. Mi meg itt vagyunk hátul, hogy segítsünk, de sok olyan dolog lesz, amit egyedül kell megoldania, és amiről egy civilnek elképzelése sincs. Ebből a szempontból az élsport nagyon magányos élet.

forrás: Guld Péter / InStyle Men

Esterházy Mátyás büszke a családjára és a nevére

Általánosságban neked mint menedzsernek milyen mélységekig lehet beleszólásod egy klubváltásba? A játékos saját élete, de előfordulhat, hogy azt mondod: állj, nem ez az a lépés, amire szükséged van?

Ez a munkám. Nagyon fontos kérdés, mert az emberek azt hiszik, a menedzserek rángatják a játékosokat, hogy több pénzük legyen. Aki elhivatottsággal csinálja, az nem ilyen. Az a feladatom, hogy elmondjam a véleményemet, feltérképezzem a lehetőségeket, és a lehető legjobb döntést hozzuk meg. A játékosnak nem mindig van meg minden információja. Lát egy fizetést, egy klubot, egy bajnokságot, egy edzőt. De sokkal több van emögött. Ha az én tanácsom nem hallgattatik meg, előfordulhat, hogy nem az lesz, amit szeretnék, de ha konzekvensen más történik, muszáj elválnunk egymástól, mert akkor fölösleges a munkám. Egyszer még visszarángatlak a rossz irányból, lehet, hogy kétszer is, de utána engedlek, hogy menj arra.

Van a világfutballban olyan menedzser, akit etalonnak tekintesz?

Nagyon sokan. Nem is feltétlenül a sztármenedzserek a legjobbak ebben. Szoktam velük beszélgetni, Pini Zahavira nagyon felnézek (ő segítette többek között a Manchester Unitedhez Rio Ferdinandet – a szerk.). Mindig próbáltam kinyitni a világot. Nem gondolom, hogy mi tudunk mindent a legjobban, próbálunk tanulni.

Erre a nyárra tartogattok még nagy durranást, ha nem is ilyen kaliberűt?

Szeretném, ha Bolla Bendi tudna lépni egyet. Célunk olyan csapatot találni, ahol biztos játéklehetőséghez jut. Kell még egy kis idő a megoldáshoz.

Rengeteget utazol, de a székhelyed Budapesten van?

Igen, és nem is akarok változtatni ezen. Nagyon nagy támogatást kapok otthonról, hogy ezt tudjam csinálni. Van egy hétéves kisfiam, aki iskolába jár. Így élünk.

Hétévesen már abban a korban van, hogy el tudja dönteni: szereti a focit?

Nagyon szereti, mert van egy csodálatos edzője. Abba akarta hagyni tavaly, de akkor jött új edző a csapathoz. Felhívta a feleségemet, hogy látja a tavalyi listán a fiunkat, de miért nem jelentkeztünk az orvosi vizsgálatra. Mondtuk, hogy nem akarjuk presszionálni a gyereket, megunta. Egy esélyt kért, mert nem akart egyetlen srácot sem elveszíteni, amire a fiam azt mondta: egy esély mindenkinek jár. Elmentünk, az első alkalom után úgy ült be a kocsiba, hogy ezentúl minden nap menni szeretne. Fanatikus, a gyerekeket szerető edzője van, ilyen emberekre van szüksége a magyar focinak.