Ez az északi étrend a hosszabb élet titka lehet

Ha az egészséges és hosszú életet támogató étrend kerül szóba, szinte automatikusan a mediterrán konyhára gondolunk. Olívaolaj, zöldségek, hüvelyesek, halak és diófélék – az étrend előnyeit évtizedek óta vizsgálják. Csakhogy északabbra is kialakult egy hagyományos étkezési mód, amelynek meglepően jók a tudományos referenciái.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Az úgynevezett egészséges északi étrend alapját többek között a teljes kiőrlésű rozs és zab, a káposztafélék és gyökérzöldségek, az alma, a körte, a bogyós gyümölcsök és a halak adják.

A The Conversation összefoglalója szerint egyre több kutatás utal arra, hogy ezek rendszeres fogyasztása alacsonyabb korai halálozási kockázattal társulhat. Fontos azonban a megfogalmazás: ezek az eredmények elsősorban összefüggést mutatnak, nem bizonyítják, hogy önmagában az étrend hosszabbítja meg az életet.

Hat hétköznapi étel került az eredeti listára

Az egyik legismertebb vizsgálatban 57 ezer, 50 és 64 év közötti dán adatait elemezték. A kutatók egy rendkívül egyszerű Healthy Nordic Food Indexet állítottak össze hat hagyományos élelmiszercsoportból: hal, káposzta, rozskenyér, zabkása, alma és körte, valamint gyökérzöldségek.

A résztvevőket 12 évig követték, ezalatt 4126-an haltak meg. Minél magasabb pontszámot ért el valaki az északi étrend követésében, annál alacsonyabb volt a halálozási aránya. Minden egyes pluszpont körülbelül 4 százalékkal alacsonyabb halálozási aránnyal társult férfiaknál és nőknél egyaránt. A férfiaknál különösen a teljes kiőrlésű rozskenyér mutatott következetes kapcsolatot az alacsonyabb halálozással.

Azóta jóval több adat gyűlt össze

Egy 2025-ben publikált szisztematikus áttekintés és metaanalízis már 32 prospektív kohorszvizsgálatot és 15 randomizált kontrollált vizsgálatot értékelt.

A magasabb északiétrend-követés a megfigyeléses kutatásokban 22 százalékkal alacsonyabb összhalálozási kockázattal társult. A szív- és érrendszeri halálozás kockázata 16, a daganatos halálozásé 14 százalékkal volt alacsonyabb. Emellett kisebb kockázatot találtak többek között a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és a sztrók esetében is.

A randomizált vizsgálatok másfajta bizonyítékot szolgáltattak: az északi étrendet követőknél kedvező változásokat mértek a vércukor-, inzulin- és vérzsírértékekben, valamint a vérnyomásban.

Nem kell hozzá skandinávnak lenni

Az étrend egyik előnye éppen az egyszerűsége. Nincs szükség egzotikus alapanyagokra vagy szigorú menüre. A hangsúly a kevéssé feldolgozott, növényi eredetű élelmiszereken, a teljes értékű gabonákon és a halakon van.

Egy észak-németországi kutatásban például 836 embert vizsgáltak átlagosan 11 éven keresztül. Az északi étrendet leginkább követő csoportban 53 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázatot mértek a legkevésbé követőkhöz képest, bár a viszonylag kis minta miatt ezt az eredményt óvatosan kell értelmezni. A különálló összetevők közül a zab és más gabonafélék mutatták a legerősebb kapcsolatot.

Akkor tényleg tovább élünk tőle?

Ezt még nem lehet kijelenteni. A hosszú távú étrendi kutatások jelentős része megfigyeléses, így nem lehet teljesen kizárni, hogy az egészségesebben étkező emberek más szempontból is egészségtudatosabb életet élnek.

Az összkép azonban egyre következetesebb: a teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben és halban gazdag, kevéssé feldolgozott északi étrend kedvező egészségi mutatókkal társul. És talán ez a legjobb hír benne: nem egy újabb bonyolult diétáról beszélünk, hanem olyan hétköznapi ételekről, mint a zab, a rozskenyér, a káposzta, a répa, az alma vagy a hal.