Euro 2024: magyar sikerek, böjt és visszatérés

Míg a labdarúgó-világbajnokságok története immár közel egy évszázadra nyúlik vissza, hiszen 1930-ban rendezték az elsőt Uruguayban, addig az európai kontinenstorna ennél sokkal fiatalabb. Voltak persze regionális megmérettetések, a britek például már az 1880-as években is versengtek egymással, míg hazánk az eredetileg öt közép-európai ország részvételével zajló, ligarendszerű Európa-kupában szerepelt a húszas évektől kezdve – amit egy alkalommal meg is nyert.

Ha viszont konkrétan a mai labdarúgó-Európa-bajnokság gyökereihez akarunk visszamenni, akkor 1927-ig kell utaznunk. A francia Henri Delaunay fejében ekkor született meg egy összeurópai torna ötlete. A megvalósítás viszont nem ment túl gyorsan, még úgy sem, hogy Delaunay 1954-ben az akkor frissen megalakuló UEFA első főtitkára lett. Az 1955-ös tervek szerint két részből állt volna az Eb: az első a kvalifikációs szakasz, amit mindig a világbajnokság előtt tartanak meg, majd a következő szezon végén a döntők, amelyeket egy adott ország rendezett volna. Az ütközéseket elkerülendő egyúttal ez a sorozat szolgált volna vébéselejtezőként is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Peter Robinson - PA Images via Getty Images

A Henry Delaunay-trófea

A FIFA-nál viszont úgy hitték, az ő érdekeiket sérti valamilyen szinten ez a kezdeményezés, ezért nem támogatták azt teljes mértékben. Úgy vélték, ha egyazon évben lettek volna az Eb döntői és a vébé meccsei, nemkívánatos konkurencia keletkezett volna. Helyette azt javasolták, a selejtezőket tartsák két évvel a világbajnokság előtt, így még a döntő után is marad egy esztendő. Végül csak három évvel Delaunay halála után, 1958-ban került fel az UEFA stockholmi kongresszusának napirendjére az Európa-bajnokság tényleges megvalósításának előterjesztése, nagy vitát váltott ki, ám végül a többség úgy döntött, bele kell vágni. A trófeát Delaunay-ról nevezték el.

Először 1960-ban, még Európai Nemzetek Kupája néven rendezték meg a tornát, amelynek záró szakaszában még csupán négy együttes vett részt. Ide a magyar válogatott nem jutott be, ám történelmi szerepe azért így is van: a legeslegelső találkozót, ami bár nyolcaddöntő volt, de az előselejtezőknél korábbra ütemezték be, 1958. szeptember 28-án a mieink játszották Moszkvában a szovjetekkel. A 3–1-es vereséget egy haza 0–1 követte, így 4–1-es összesítéssel kiestünk. Az első győztes a Szovjetunió lett.

forrás: Don Morley/Allsport/Getty Images

Bene Ferenc a labdával Anglia ellen, a Wembley-ben. A kép az 1964-es Eb után egy évvel készült

Ez a négycsapatos formátum egészen az 1976-os tornával bezárólag még sokáig érvényben maradt. A második kiírás, az 1964-es Eb (még mindig Európai Nemzetek Kupája) legjobb négy együttese közé azonban már a mi nemzeti tizenegyünknek is sikerült bekerülni. Az elődöntőben hosszabbítás után kaptunk ki a spanyoloktól, a bronzmérkőzésen pedig szintén túlórában vertük 2–1-re Dániát. Bizony, akkor még rendeztek helyosztót a harmadik helyért! És csak a nosztalgia kedvéért, olyan futballistákkal büszkélkedhettünk akkoriban, mint Bene Ferenc vagy Novák Dezső. A győztes abban az évben Spanyolország lett.

Egy újabb kihagyás után 1972-ben ismét a négy közé kerültünk, ám ott az elődöntőben újra a szovjetekkel találtuk szembe magunkat, Konykov góljával ők jutottak a fináléba. Ami a mieinket illeti, a bronzcsata ezúttal nem úgy alakult, ahogy 1964-ben, a belgák ellen Kű Lajos büntetőgóljával csak 1–2-re sikerült szépíteni. A végső győzelmet a legendás Gerd Müllerrel felálló NSZK kaparintotta meg.

forrás: Simon Bruty/Allsport/Getty Images

Eddig 10 ország tudott Európa-bajnokságot nyerni, az egyik legnagyobb meglepetést az 1992-es dán siker okozta. Az volt az utolsó nyolccsapatos torna

Na, és ekkor kezdődött egy kínosan hosszú, ínséges időszak Magyarország számára, már ami az Eb-részvételeket illeti. Bár időközben fokozatosan emelkedett a létszám, 1980-ban már nyolc csapattal, 1996-tól pedig tizenhat válogatottal bonyolították le a kontinensviadalt, a mieinknek sehogy sem akart összejönni a kvalifikáció. 1976-ban Wales, 1980-ban Görögország mögött lettünk másodikok a selejtezőcsoportban, márpedig ez a pozíció akkor még semmit nem ért, a második helyezettek csak 1996-tól jutottak ki egyenes ágon (a hat legjobb közülük), vagy játszhattak pótselejtezőt (a két utolsó a másodikok rangsorában). Csakhogy időközben labdarúgásunk is elindult lefelé a lejtőn, különösen 1986 után éltünk meg igen sötét időszakokat, a reménykedésnél és a számolgatásnál több nagyon sokáig nem jutott a magyar szurkolóknak. Pedig még a rendezésre is pályáztunk – sajnos sikertelenül.

2010-ben azonban új reménysugár tűnt föl, az UEFA bejelentette, hogy az Euro 2016-ot immár huszonnégy csapattal rendezik meg. Az újabb létszámbővítés a kvalifikáció feltételeinek változását is magával hozta, mert immár a csoportok első és második helyezettje mellett a legjobb harmadik is élből kijutott, míg a többi harmadik a pótselejtezőn folytathatta. Igaz, közben a rendező országon kívül már 53 nemzet pályázott a helyekre, szemben az 1960-as tizenhéttel.

Ami ezután következett, arra pedig talán már elég jól emlékszünk. Noha az F-csoportban igen nyögvenyelősen kezdtünk, a selejtezőcsoport harmadik helyére mégis sikerült odaérni, amivel megváltottuk a jegyet a playoff-körbe. Bernd Storck szövetségi kapitány válogatottja az álomsorsolást kiáltó Norvégiát kapta, és az északiak örömét letörve, kettős győzelemmel vívta ki az Eb-részvételt 44 szűk esztendő után. Ki ne emlékezne arra az extázisra, amit Kleinheisler és Priskin gólja jelentett!? Az álom ezzel nem ért véget, hiszen a teljesség igénye nélkül Gera Zoltán, Szalai Ádám, Dzsudzsák Balázs és Király Gábor nevével fémjelzett csapat a nyitófordulóban megverte Ausztriát, leikszelt Izlanddal és gólgazdag, 3–3-as döntetlent ért el a későbbi győztes Portugália ellen, veretlenül és csoportelsőként jutva be a nyolcaddöntőbe. Ott aztán a belgák egy sima 4–0-val rántottak vissza minket a földre, de egy rossz szava nem lehetett senkinek, igazán emlékezetes futballnyarat kaptunk a srácoktól. És egy rekordot is, ugyanis a mai napig Király Gábor a valaha volt legidősebb játékos, aki pályára lépett Eb-n, a belgák ellen 40 évesen és 86 naposan is hatalmas védéseket mutatott be. Csúcsát idén várhatóan a portugál Pepe teszi múlt időbe.

forrás: Clive Brunskill/Getty Images

Gera gólöröme Portugália ellen

Ami a Covid miatt 2021-re halasztott Euro 2024-et illeti, igen felemás érzésekkel gondolhatunk vissza a kvalifikációra. A szlovákoktól oda-vissza kikaptunk, de itthon elkaptuk az akkor éppen vébé-második Horvátországot. Négy győzelem és négy döntetlen azonban csupán a negyedik helyre lett elég, csakhogy ekkor már a Nemzetek Ligájában elért eredmények is számítottak, mi pedig ennek hála ismét mehettünk pótselejtezni. Az A-jelű ág elődöntőjében Bulgáriát idegenben vertük meg 3–1-re, majd aztán a döntőben egy örökké emlékezetes meccsen úgy múltuk felül Izlandot, hogy a 11. perctől gyakorlatilag végig ők vezettek, de a 88.-ban jött Nego, a 92.-ben pedig Szoboszlai Dominik lőtte ki a gárdát arra az Eb-re, amit először rendeztek Európa-szerte több országban, köztük Magyarországon is. És ha már ott voltunk, nem vallottunk szégyent annak ellenére sem, hogy a halálcsoportba kerültünk: a portugáloktól ugyan simán, 3–0-ra kaptunk ki, ám nagy meglepetésre az akkor regnáló világbajnok franciákkal 1–1-et játszottunk, a németek ellen így az utolsó fordulóban még a továbbjutásért mentünk, kétszer is vezettünk, de a 2–2-es végeredmény végül nem volt elég csak arra, hogy emelt fővel búcsúzzunk. A sors igazságtalansága volt, hogy a kijutást érő gól szerzője, Szoboszlai egy sérülés miatt nem lehetett ott, de most csapatkapitányként számít rá Rossi.

forrás: Kai Pfaffenbach - Pool/Getty Images

A németek ellen Schäfer András fejelte a második gólunkat

A csapatot 2018 óta irányító Marco Rossi kapitánnyal folyamatos fejlődésnek lehettünk és lehetünk tanúi, amiről korábban már itt írtunk bővebben:

Ami pedig a 2024-es Eb selejtezőit illeti, hosszú idő után először sikerült veretlenül, csoportelsőként kiharcolni az egyenes ági továbbjutást, pedig olyan ellenfelekkel álltunk szemben, mint Szerbia vagy Montenegró. A válogatott egy 14 meccses veretlenségi sorozatot produkált, ami ugyan Írország ellen megszakadt egy barátságos mérkőzésen, azonban így sincs ok szégyenkezni. Június 15-én pedig Svájc ellen kezdjük meg az Euro 2024-es szereplést, a csoportban még Skóciával és Németországgal csapunk össze. De addig még lesz egy felkészülési meccs, ma este hattól Izrael ellen.

Zárásként álljon itt egy idézet Rossitól – a kapitány így üzent nagypapájának, amikor bemutatkozott a magyar kispadon: