Ezért melegedhet Európa kétszer gyorsabban a világnál

Európa különösen gyorsan forrósodik. A Copernicus Climate Change Service adatai szerint az 1990-es évek közepe óta a kontinens átlaghőmérséklete évtizedenként körülbelül 0,56 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a globális átlag nagyjából 0,27 fok volt. Ezzel Európa jelenleg a Föld leggyorsabban melegedő kontinense.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Az alapvető ok nem kérdéses: az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok növelik a Föld átlaghőmérsékletét. Ez azonban önmagában nem magyarázza meg, miért lóg ki ennyire Európa a sorból.

A válasz egyik részét a kontinens földrajza, az Északi-sarkvidék gyors felmelegedése, a csökkenő hóborítás és a légköri áramlások változása adhatja. Egy új kutatás azonban egy elsőre meglepő tényező szerepét is vizsgálja: a levegő Európa felett az elmúlt évtizedekben jelentősen tisztább lett.

A tisztább levegőnek ára is van

A levegőben lebegő apró aeroszolrészecskék egy része visszaveri a beérkező napsugárzást, más részük pedig elősegíti a felhők kialakulását. Emiatt hűtő hatást gyakorolhatnak a klímára, miközben természetesen maga a légszennyezés súlyos egészségügyi és környezeti károkat okoz.

Nyugat- és Közép-Európában az elmúlt évtizedek szigorúbb levegőtisztasági szabályai miatt jelentősen csökkent bizonyos aeroszolok mennyisége. Ez emberi egészség szempontjából egyértelmű eredmény, ugyanakkor eltűnt velük az általuk okozott részleges hűtőhatás is.

A Golem által ismertetett, a Barcelona Supercomputing Center kutatóinak modellezésére épülő eredmények szerint azonban nem pusztán arról lehet szó, hogy több napsugárzás éri a felszínt. Az aeroszolok területi változása az Európa körüli hőmérséklet-különbségekre, ezeken keresztül pedig a légköri áramlásokra is hathat.

A futóáramlat is megváltozott

Különösen fontos a magas légkörben húzódó, erős nyugati futóáramlás. Ennek hullámzása meghatározhatja, milyen időjárási rendszerek jutnak el Európába, és mennyi ideig maradnak egy adott terület felett.

Az 1980-as évek óta megváltozott európai légköri cirkuláció hozzájárult ahhoz, hogy nyáron tartós magasnyomású rendszerek ragadhassanak a kontinens felett. Ilyenkor a forró levegő hosszabb időre egy helyen maradhat, ami kedvez a szélsőséges hőhullámok kialakulásának.

Az aeroszolok csökkenése a kutatók szerint szerepet játszhatott azoknak a hőmérsékleti különbségeknek az átrendeződésében, amelyek befolyásolják ezt a légköri rendszert. Fontos azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a levegőszennyezés csökkentése okozná a klímaváltozást, és főleg nem azt, hogy a szennyezett levegő kívánatos lenne.

Az üvegházhatású gázok jelentik a hosszú távú globális felmelegedés alapvető hajtóerejét; a kutatás azt próbálja megérteni, milyen regionális folyamatok erősíthetik fel ennek hatását Európában.

Nem biztos, hogy örökké ekkora marad a különbség

Van ugyanakkor egy érdekes következménye a hipotézisnek. Más térségekben is egyre szigorúbbak a levegőtisztasági intézkedések, ezért az aeroszolok kibocsátása ott is csökkenhet. Ha az Európa körüli hőmérsékleti különbségek emiatt változnak, a kontinens kiugróan gyors felmelegedési üteme a jövőben mérséklődhet.

Ez nem azt jelenti, hogy Európa hűlni kezd. A globális átlaghőmérséklet továbbra is emelkedik, és a kontinens már körülbelül 2,5 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest.

A különbség inkább az ütemben lehet: ha a mostani regionális hatások gyengülnek, Európa idővel kevésbé lóghat ki a világ többi részéhez képest. Addig viszont a kontinens továbbra is a globális felmelegedés egyik leggyorsabban változó térsége marad.