Európa szelektíven gyűjt. Akkor miért nem hasznosítunk újra többet?

Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, egyre több terméken jelenik meg az újrahasznosított jelző, és a körforgásos gazdaság évek óta az Európai Unió egyik fontos célkitűzése. Mindezek alapján könnyű lenne azt gondolni, hogy Európa nyersanyag-felhasználásának jelentős részét már sikerült körforgásossá tenni.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A valóság jóval kevésbé biztató. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024-ben az EU-ban felhasznált anyagok mindössze 12,2 százaléka származott újrahasznosított forrásból. Ez ugyan az eddig mért legmagasabb érték, 2015-höz képest mindössze egyetlen százalékponttal sikerült előrelépni.

Mit jelent valójában a 12,2 százalék?

Fontos pontosítani: ez nem azt jelenti, hogy Európa a hulladék mindössze 12,2 százalékát hasznosítja újra. Az úgynevezett circular material use rate azt méri, hogy a gazdaság teljes anyagfelhasználásán belül mekkora részt tesznek ki a hulladékból visszanyert és ismét felhasznált anyagok. Minél magasabb az arány, annál kevésbé függ a gazdaság újonnan kitermelt elsődleges nyersanyagoktól.

Az egyes anyagcsoportok között ráadásul hatalmas különbségek vannak. 2024-ben a fémérceknél 23,4 százalékos volt a körforgásos anyaghasználat aránya, a nemfémes ásványi anyagoknál 14,3, a biomasszánál 9,9, míg a fosszilis energiahordozóknál mindössze 3,8 százalék.

Az országok között még nagyobb a szakadék. Hollandia 32,7 százalékkal messze vezeti az uniós mezőnyt, Belgium 22,7, Olaszország pedig 21,6 százalékon áll. A másik véglet Románia 1,3 százalékkal, míg Finnország és Írország egyaránt 2 százalékot ért el.

A puszta újrahasznosítás nem lesz elég

Az EU eredeti körforgásos gazdasági akcióterve azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra megduplázza a körforgásos anyagfelhasználás arányát, az újabb Clean Industrial Deal pedig 24 százalékos célt határozott meg 2030-ra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint azonban a jelenlegi tempóval az unió nincs jó úton ennek teljesítéséhez.

A probléma egyik oka, hogy a körforgásos gazdaság jóval többet jelent annál, mint hogy a használat végén megfelelő kukába dobjuk a terméket. Már a tervezéskor számolni kellene azzal, hogyan lehet egy tárgyat javítani, újrahasználni, szétszerelni és végül újrahasznosítani. Emellett az elsődleges nyersanyagok felhasználását is csökkenteni kell. Az EEA külön kiemeli, hogy önmagában az újrahasznosítás növelése várhatóan nem lesz elegendő a 2030-as cél eléréséhez.

Ebben kap különösen fontos szerepet a munkaerő képzése is. A körforgásos átállás ugyanis új tudást követel a terméktervezéstől és gyártástól kezdve a javításon és felújításon keresztül egészen a hulladékkezelésig. Nem elég tehát új szabályokat és technológiákat bevezetni: az ezeket alkalmazni képes szakemberekre is szükség van.

Az adatokból közben az is látszik, hogy a fejlődés lehetséges. 2015 és 2024 között 21 uniós országban nőtt a körforgásos anyaghasználat aránya, és több tagállam már most 20 százalék fölött jár.