Rovarok, amiknek csípése pokoli fájdalmat okoz

Előfordult már, hogy megcsípett egy darázs, és a fájdalomtól kiszaladt a szádon egy jóízű káromkodás? Képzeld el azt, milyen lehet egy ötvenszer erősebb csípés, ahol a pokoli kínok miatt tested egyetlen izmát sem tudod koordinálni, és görcsbe rándult végtagokkal csak fetrengsz a földön.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Justin Orvel Schmidt biológus az 1980-as években tevékenykedett, és az ő nevéhez köthető az a skála, amin a csípések erejét tudjuk kategorizálni. Nem volt szívbajos, mivel a teljes tapasztalatszerzés érdekében saját magán tesztelte a fájdalmat, amit ezek az élőlények képesek okozni. Igen, ahogy gondolod, tálcán kínálta magát százlábúaknak, tűzhangyáknak, hogy a saját magáról elnevezett Schmidt-indexen pontozhassa nullától-négyig terjedő skálán a fullánkok és csápok okozta borzalmakat. A miheztartás végett, a Magyarországon is honos lódarazsat a kettes kategóriába sorolták.

Schmidt szellemi örökségét vitte tovább a Coyote Peterson néven tevékenykedő természetbúvár a Brave Wilderness című sorozatban. Jogosan merülhet fel a kérdés, van-e bármi értelme ennek, viszont annyi biztos, hogy a videók láttán mindenkinek borsódzik a háta.

Most pedig következzenek a főszereplők:

A Közép- és Dél-Amerikában honos, rendkívül agresszív tűzhangyák mérge légzési nehézségeket és pulzusszám-növekedést okoz amellett, hogy a csípés helyén óriási égő duzzanat alakul ki. A skálán ez a faj 1,2-es értéket szerzett, ami nem tűnik nagynak, de számítsuk bele, hogy egy hangyabolyba lépve valószínűleg nem csak egyetlen dolgozó marna belénk.

forrás: Wikipedia / S.E. Thorpe

Tűzhangyák (balról-jobbra: dolgozó, királynő, hím)

A lódarázs, ahogy említettük, kettes értékelést kapott a Schmidt-indexen, de a legfontosabb vele kapcsolatban nem a lassan múló égő fájdalom, hanem a méreg által kiváltott allergiás reakció. A kevésbé érzékenyeknek is nagy veszélyt jelent a fullánkja, ha nyaknál vagy fejnél ér a csípés. Ne viaskodjunk vele túlzottan, mert nem hajlandó meghátrálni, ha kinézett valamit magának a piknikkosárból, vagy a teraszon hagyott poharakból.

A vörös aratóhangya már a hármas kategóriába sorolandó. Ezek az állatok óriási földalatti kolóniákban élnek, csípésük viszont nem annyira ég, mint korábban említett társaiké. A fájdalmat nagyjából úgy kell elképzelni, mintha kalapáccsal akarnánk egy rajzszeget ütni a tenyerünkbe

forrás: Wikipedia / Jeff Turner

Aratóhangya

A mediterrán éghajlatot kedvelő déli papírdarázs nevét a fészkének formájáról kapta, és szintén a hármas kategóriába sorolják. Talán meglepő lehet, de a faj Magyarországon is megtalálható. Csípésük a méhekéhez hasonlít annyi különbséggel, hogy a méhek esetében csupán pár másodpercig tart a maximális fájdalom pillanata, ami aztán egyre inkább enyhül, a papírdarázsnál ez az intervallum viszont sokkal tovább tart, és a fájdalom maximális mértéke is percekig kitolódik. A maró érzést úgy jellemzik, mintha felsértett bőrünkre sósavat csepegtetnénk. Az utána maradó zsibbadás ráadásul órákig kitart.

Elérkeztünk a négyes kategóriához, aminek egyik képviselője a tarantula darázs. Az Amerikában és Afrikában honos faj 5 centiméteres hosszával a legnagyobb darazsak egyikének számít. Ez a félelmetes élőlény megbénítja áldozatát, elhelyezi benne tojásait, majd azok kikelnek és közvetlenül a gazdatestből táplálkoznak. A csípése okozta fájdalom olyan, mintha egy tűzforró szegbe tenyerelnénk , majd markolásznánk egy kis parazsat is.

forrás: Wikipedia / Xpda

Tarantula darázs

A skála első helyezettje a Paraponera clavata, vagyis a trópusi bikahangya. A Nicaraguától Uruguayig megtalálható faj dolgozói akkorák, mint a lódarázs. Az állatra hivatkoznak 24 órás hangyaként, valamint angol nyelvterületen "bullet-ant" megnevezéssel is illetik. Egyik sem véletlen, ugyanis a csípés ereje olyan, mint a pisztolylövés, az utána fennmaradó pokoli fájdalom pedig akár 1 napig is eltart. Még ordítani is alig van ereje az embernek, ahogy a földön fekve vonaglik és görcsöl a hangya csípése után.

forrás: Wikipedia / Hans Hillewaert

Trópusi bikahangya