Rovarok, amiknek csípése pokoli fájdalmat okoz

Rovarok, amiknek csípése pokoli fájdalmat okoz
Forrás: Unsplash / Sandy Millar

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!
Facebook
Twitter
Pinterest

Szerencsére hazánkban védve vagyunk többségüktől, ettől függetlenül soha nem akarunk velük találkozni.

Előfordult már, hogy megcsípett egy darázs, és a fájdalomtól kiszaladt a szádon egy jóízű káromkodás? Képzeld el azt, milyen lehet egy ötvenszer erősebb csípés, ahol a pokoli kínok miatt tested egyetlen izmát sem tudod koordinálni, és görcsbe rándult végtagokkal csak fetrengsz a földön.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Justin Orvel Schmidt biológus az 1980-as években tevékenykedett, és az ő nevéhez köthető az a skála, amin a csípések erejét tudjuk kategorizálni. Nem volt szívbajos, mivel a teljes tapasztalatszerzés érdekében saját magán tesztelte a fájdalmat, amit ezek az élőlények képesek okozni. Igen, ahogy gondolod, tálcán kínálta magát százlábúaknak, tűzhangyáknak, hogy a saját magáról elnevezett Schmidt-indexen pontozhassa nullától-négyig terjedő skálán a fullánkok és csápok okozta borzalmakat. A miheztartás végett, a Magyarországon is honos lódarazsat a kettes kategóriába sorolták.

Schmidt szellemi örökségét vitte tovább a Coyote Peterson néven tevékenykedő természetbúvár a Brave Wilderness című sorozatban. Jogosan merülhet fel a kérdés, van-e bármi értelme ennek, viszont annyi biztos, hogy a videók láttán mindenkinek borsódzik a háta.

Most pedig következzenek a főszereplők:

A Közép- és Dél-Amerikában honos, rendkívül agresszív tűzhangyák mérge légzési nehézségeket és pulzusszám-növekedést okoz amellett, hogy a csípés helyén óriási égő duzzanat alakul ki. A skálán ez a faj 1,2-es értéket szerzett, ami nem tűnik nagynak, de számítsuk bele, hogy egy hangyabolyba lépve valószínűleg nem csak egyetlen dolgozó marna belénk.

Tűzhangyák
forrás: Wikipedia / S.E. Thorpe
Tűzhangyák (balról-jobbra: dolgozó, királynő, hím)

A lódarázs, ahogy említettük, kettes értékelést kapott a Schmidt-indexen, de a legfontosabb vele kapcsolatban nem a lassan múló égő fájdalom, hanem a méreg által kiváltott allergiás reakció. A kevésbé érzékenyeknek is nagy veszélyt jelent a fullánkja, ha nyaknál vagy fejnél ér a csípés. Ne viaskodjunk vele túlzottan, mert nem hajlandó meghátrálni, ha kinézett valamit magának a piknikkosárból, vagy a teraszon hagyott poharakból.

A vörös aratóhangya már a hármas kategóriába sorolandó. Ezek az állatok óriási földalatti kolóniákban élnek, csípésük viszont nem annyira ég, mint korábban említett társaiké. A fájdalmat nagyjából úgy kell elképzelni, mintha kalapáccsal akarnánk egy rajzszeget ütni a tenyerünkbe

Aratóhangya
forrás: Wikipedia / Jeff Turner
Aratóhangya

A mediterrán éghajlatot kedvelő déli papírdarázs nevét a fészkének formájáról kapta, és szintén a hármas kategóriába sorolják. Talán meglepő lehet, de a faj Magyarországon is megtalálható. Csípésük a méhekéhez hasonlít annyi különbséggel, hogy a méhek esetében csupán pár másodpercig tart a maximális fájdalom pillanata, ami aztán egyre inkább enyhül, a papírdarázsnál ez az intervallum viszont sokkal tovább tart, és a fájdalom maximális mértéke is percekig kitolódik. A maró érzést úgy jellemzik, mintha felsértett bőrünkre sósavat csepegtetnénk. Az utána maradó zsibbadás ráadásul órákig kitart.

Elérkeztünk a négyes kategóriához, aminek egyik képviselője a tarantula darázs. Az Amerikában és Afrikában honos faj 5 centiméteres hosszával a legnagyobb darazsak egyikének számít. Ez a félelmetes élőlény megbénítja áldozatát, elhelyezi benne tojásait, majd azok kikelnek és közvetlenül a gazdatestből táplálkoznak. A csípése okozta fájdalom olyan, mintha egy tűzforró szegbe tenyerelnénk , majd markolásznánk egy kis parazsat is.

Tarantula darázs
forrás: Wikipedia / Xpda
Tarantula darázs

A skála első helyezettje a Paraponera clavata, vagyis a trópusi bikahangya. A Nicaraguától Uruguayig megtalálható faj dolgozói akkorák, mint a lódarázs. Az állatra hivatkoznak 24 órás hangyaként, valamint angol nyelvterületen "bullet-ant" megnevezéssel is illetik. Egyik sem véletlen, ugyanis a csípés ereje olyan, mint a pisztolylövés, az utána fennmaradó pokoli fájdalom pedig akár 1 napig is eltart. Még ordítani is alig van ereje az embernek, ahogy a földön fekve vonaglik és görcsöl a hangya csípése után.

Trópusi bikahangya
forrás: Wikipedia / Hans Hillewaert
Trópusi bikahangya

Videók

Kép
Stílus

Neil Armstrong arany Omegája a történelem csodás darabkája

Egy huszonhat darabos különkiadás része volt ez a 18 karátos Speedmaster Professional.

Kép
Jármű

A Bugatti Tourbillon is lehet még vadabb: íme!

A Bugatti új hipersportautója eleve a világ összes pénzébe kerül, de persze, hogy ezt is lehet még fokozni. Például az Équipe Pur Sang csomaggal.

Kép
Szórakozás

Kiadatlan dalokat lopott Eminemtől – börtönbe kerülhet

Majdnem tizenöt évig dolgozott a rappernek, akár ugyanennyi időt is eltölthet a rács mögött az egykori alkalmazott.

Kép
Stílus

Extravagáns csoda a Richard Mille új Ferrari-órája

Az RM 43–01 Tourbillon Split-Seconds Chronograph Ferrari a két márka együttműködésének legújabb gyümölcse.

Kép
Jármű

Már most odaadhatjuk a McLarennek az F1-es világbajnoki címet?

George Russell szerint igen, de Andrea Stella szavai sem biztatóak a többi csapatra nézve.

Kép
Szórakozás

Ezekre a Marvel-filmekre számíthatunk a jövőben

A premierek halasztgatása sok kérdőjelet szült, de ezek a darabok előbb-utóbb biztosan csatlakoznak a kánonhoz.

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!