Ez történik a testeddel egy focidöntő alatt

Hihetetlenül gyorsan repül az idő, olyan érzésünk van, mintha pillanatok alatt elsuhant volna az a kicsivel több, mint egy hónap, ami a 2026-os labdarúgó-világbajnokság június 11-i nyitómeccse és mai döntője között megannyi gyönyörű gólt, látványos cselt, hatalmas védést, örömöt és csalódottságot tartogatott. Este végre eldől, ki ülhet fel a futballvilág trónjára a következő négy esztendőre. Amíg a játékosok a zöld gyepen próbálják tudásuk legjavát megcsillantani, szurkolóik a lelátón vagy a tévé előtt járják meg a mennyet és/vagy a poklot. A tudomány szerint ez is éppen eléggé megterhelő.

Németországban ugyanis készült egy kutatás, amely azt vizsgálta, milyen folyamatok mennek végbe a drukkerek szervezetében egy nagy jelentőségű mérkőzés előtt, alatt és után. Igaz, nem világbajnoki döntőről volt szó, hanem a Német Kupa 2025-ös fináléjáról, amit az Arminia Bielefeld vívott – és veszített el – a VfB Stuttgarttal szemben. A Bielefeldi Egyetem tudósai az együttes 229 szurkolóját látták el okosórákkal. Közel három hónapig figyelték az eszközzel pulzusukat, stressz-szintjüket és egyéb adataikat, azok változásait. Az átlagos értékeket ezután összevetették a nagy meccs előtti napokkal, valamint magával a találkozó időtartamával.

Arra jutottak, hogy a változások már jóval a mindent eldöntő kilencven perc előtt elindulnak, és a meccs után is idő kell a normál állapot visszatérésének. A stressz-szint már reggel megemelkedett, a csúcsot azonban közvetlenül a kezdőrúgás előtt, este hat és nyolc óra között érte el (a kezdő sípszó pontban nyolckor harsant fel). Az sem volt mindegy, ki hol nézi az összecsapást. Aki otthona kényelméből szurkolt, átlagosan 79,4-es percenkénti pulzust produkált, míg a stadionban tombolóknál ez a szám 94,2 volt. Mi több, a Bielefeld első góljánál 108-ig szaladt fel. Az alkoholfogyasztás még inkább serkentette a jelenséget: akik iszogattak, azoknál meccs közben 5, míg az említett találatnál 12 százalékkal volt magasabb az átlagérték.

Érdekesség, hogy magát a mérkőzést tekintve a pulzusszám az első percekben volt a legmagasabb, amikor pedig már eldőlni látszott a finálé, visszább esett. A hajrában szerzett góloknál volt még egy-egy kiugrás, még akkor is, ha itt, 0–4-nél már nyilvánvalóan nem volt reális esély a fordításra. Vagyis a szervezet nemcsak a győzelem miatti izgatottsággal reagál, hanem a remény, a büszkeség és a közösséghez tartozás is megjelenik az eredményekben.

A normál állapottal összevetve egyébként az mutatkozott meg, hogy az átlagos pulzusszám 70,9-ről 78,7-re emelkedett, a stressz-szint pedig jelentősen, mintegy 41 százalékkal növekedett meg. A kutatás megállapításai összhangban vannak egy korábbi, még a 2006-os világbajnokság után megjelent anyaggal. Az a kutatás még egy kicsivel tovább is ment, és kimutatta, hogy a német válogatott meccsei alatt az alapból szív- és érrendszeri problémákkal küzdő szurkolóknál háromszorosára nőtt az akut kardiovaszkuláris események rizikója.

Ha tehát valaki azt találná mondani nekünk, hogy fociszurkolónak lenni nem is olyan stresszes, immár nyugodtan válaszolhatjuk tudományosan alátámasztva, hogy a fenét nem!

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!