A foci-vb-k történetének legemlékezetesebb döntői

Minden negyedik évben megrendezik a világ legnézettebb, leginkább várt tornáját. A labdarúgó-világbajnokság nem pusztán sportesemény, hanem olyan globális kulturális jelenség, ami hidat képez a nemzetek között még akkor is, ha egy-egy találkozó élet-halál küzdelemmel ér fel. És hát szó se róla, az elmúlt közel száz évben szemtanúi lehettünk olyan döntőknek, amelyeken nemcsak a résztvevő országok szurkolói rágták le körmüket. Legendás játékosok, álmokat valóra váltó és összetörő gólok, elképesztő védések és heroikus csaták összesűrítve maximum 120 percbe. Ez az, amiért annyira szeretjük a focit, és ez az, amiért most felidézzük a történelem ikonikus vb-döntőit a hőskortól napjainkig.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Brazília – Uruguay (1950)

Az 1950-es tornán nem klasszikus döntőt rendeztek, a Brazília - Uruguay egy négyes csoport utolsó mérkőzése volt, ami bajnoki címet ért. Brazília az előzetes várakozásokhoz méltón megszerezte a vezetést, ráadásul egy döntetlen is elég lett volna a végső győzelemhez, mivel korábban Svédországot 7-1-re, Spanyolországot pedig 6-1-re ütötték ki. A brazilok, és tulajdonképpen mindenki megdöbbenésére Uruguay végül fordított, 2-1-re legyőzték a toronymagas esélyest, ezzel megszerezve második világbajnoki címüket. A hazai pályán játszó brazil csapat óriási kudarccal felérő meccsét azóta Maracanazo (maracanai csapás) néven emlegetik a futball történelemkönyvének lapjain.

Olaszország – Franciaország (2006)

Ezt a párharcot a legnagyobb botrányokat övező meccsek sorában is feljegyeztük, de nem hagyhatjuk ki a legemlékezetesebbek közül sem. Persze utólag legtöbben a Zidane - Materazzi balhéra emlékeznek, pedig a franciától láthattunk egy parádés Panenka-tizit, az olasztól pedig egy fejes gólt. Ha nincs a kiállítás, talán egészen máshogy alakulnak a dolgok, végül azonban az emberhátrány ellenére is kiegyenlített volt a döntő csata. A tizenegyespárbaj során több millió szurkoló szíve dobogott a torkában, meglepetésre viszont pont Trezeguet hagyta ki, míg Grosso utolsóként kíméletlenül bevágta, megszerezve Olaszország legutóbbi vb-győzelmét.

Argentína – Hollandia (1978)

A korszak katonai diktatúrája és Jorge Videla tábornok által beárnyékolt döntőt Buenos Airesben tartották, ami már alapvetően Argentína malmára hajtotta a vizet. Ennek ellenére a rendes játékidő 1-1-re végződött még úgy is, hogy a hollandok vezére, Johan Cruyff lemondta a válogatottságot, mert a torna előtt Barcelonában fegyveresek törtek be a házába, túszul ejtették a családját, ezek után pedig nem tudott kellőképpen a futballra koncentrálni. Az argentin csapat a hosszabbításban nagyobb ütemre kapcsolt, miközben végig hergelték a hollandokat, majd a torna gólkirálya, Mario Kempes eldöntötte a találkozót, elhódítva a dél-amerikai csapat első világbajnoki trófeáját.

Brazília – Olaszország (1970)

Az 1970-es brazil válogatottat a futballtörténelem legerősebb és leglátványosabb focit játszó csapatai között emlegetik, amiben olyan ikonikus klasszisok játszottak együtt, mint Pelé, Tostão, Jairzinho és Rivelino. A mérkőzésen Pelé kezdte a gólok sorát egy fejessel, majd szép lassan a brazilok szamba-stílusa átvette az uralmat a pályán. A 66. percben még úgy nézett ki, az olaszoknak lehet esélye a győzelemre, viszont a Seleçao feljebb kapcsolt, beállítva a 4-1-es végeredményt. Az utolsó, Carlos Alberto által szerzett találatot pedig olyan csapatjáték előzte meg, amit azóta is a legszebbek között emlegetnek.

Németország – Magyarország (1954)

A magyar csapat második döntője szintén fel szokott kerülni a legtöbb toplistára, azonban számunkra a „berni csodaként” emlegetett találkozó fájó emlék. A többi nemzet által is legyőzhetetlennek titulált Aranycsapat Grosics Gyulával, Buzánszky Jenővel, Lóránt Gyulával, Lantos Mihállyal, Bozsik Józseffel, Zakariás Józseffel, Hidegkuti Nándorral, Czibor Zoltánnal, Kocsis Sándorral, Puskás Ferenccel és Tóth Mihállyal a kezdő tizenegyben lépett pályára. Hiába voltak 31 találkozó óta veretlenek a magyarok, hiába ütötték ki a csoportkörben egyszer már 8-3-ra az NSZK-t, hiába vezettek a döntőben 8 perc után két góllal, a németek a legfontosabb pillanatban sajnos megfordították a meccset 3-2-re.

Németország – Argentína (1986)

Az 1986-os végső találkozó hangulatát kellőképpen megalapozta Maradona „Isten keze” gólja, amit az elődöntőben ütött hálóba az angolok ellen. A fekete folt ellenére a döntőben Maradona káprázatosan focizott, viszont a 2 gólos hátrány dacára az NSZK válogatottja nem adta fel, és sikerült kiegyenlíteniük a 81. percben. A remény négy perccel később szertefoszlott Jorge Burruchaga találatával, aki ezzel beállította a fordulatos meccs 3-2-es végeredményét. Az isteni Diego végérvényesen a halhatatlanok táborába vonult azzal, hogy (nem elvéve a többiek érdemeit) lényegében egyedül vezette győzelemre az argentin válogatottat a világbajnokságok történetének egyik legizgalmasabb döntőjében.

Brazília – Olaszország (1994)

Volt miért visszavágni az olaszoknak az 1970-es döntő miatt, a keret minőségét tekintve pedig minden esélyük megvolt arra, hogy végül ők emelhessék magasba a trófeát. Az óriási taktikai csatát hozó mérkőzés színvonala nem volt túlságosan acélos, amit jól mutat az is, hogy ez volt az első vb-finálé, ami gól nélküli döntetlent követően büntetőpárbajjal dőlt el. A drámát Roberto Baggio szolgáltatta, aki a tizenegyeseknél égbe lőtte a labdát, s ahogy azóta is emlegetik, ő lett „a férfi, aki állva halt meg” (bár nem egyedüliként hibázott). Az olasz játékos napjainkban is élete legszomorúbb pillanatai között emlegeti a találkozó végét, ami még mindig tragédiaként dereng fel emlékeiben, nem úgy a brazilokéban, akik újra a világ tetején találták magukat.

Brazília – Németország (2002)

A két futballnagyhatalom 2002-ben, pont a végső összecsapáson találkozott egymással először a vb-k történetében, a mérkőzés pedig éppen olyan drámaira sikerült, mint ahogy az egy döntőhöz méltó. Bár a németek sokáig rendkívül szervezetten játszottak, Ronaldo a csalódást keltő 1998-as torna után nagy visszatérőként lett a meccs hőse két góljával, míg Oliver Kahn hatalmas hibájának köszönhetően a legnagyobb vesztese. A Fenomén elnyerte az Aranycipőt, Brazília pedig megszerezte rekordot jelentő ötödik világbajnoki címét a 2-0-ra végződő találkozón.

Argentína – Franciaország (2022)

Nem panaszkodhattunk a legutóbbi döntőre sem, ami minden idők egyik legdrámaibb, legizgalmasabb párharcát hozta. Bár Argentína Messi vezérletével dominálta az első félidőt, a rendes játékidő hajrájában Kylian Mbappé duplázott, hosszabbításra mentve a franciáknak a meccset. A folytatásban Messi góljával vezetést szerzett Argentína, majd Mbappé tizenegyesből ismét kiegyenlített, ráadásul ha az utolsó pillanatokban nincs Emiliano Martínez hatalmas védése, minden bizonnyal Franciaország örülhetett volna a végén. A tizenegyespárbajban viszont Kingsley Coman és Aurélien Tchouaméni is hibázott, aminek köszönhetően Argentína megszerezte története harmadik világbajnoki címét. Nincs más hátra, mint reménykedni abban, hogy az idei döntő is legalább ennyire parádés lesz.