Fáradtság és fejfájás is jelezheti a folát hiányát

Ha valaki folyamatosan fáradtnak érzi magát, általában az alváshiányra, a stresszre vagy esetleg a vashiányra gondol először. Létezik azonban egy kevésbé kézenfekvő lehetőség is: a folát, vagyis a B9-vitamin hiánya szintén okozhat gyengeséget és tartós fáradtságot.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A folátra többek között a DNS előállításához és az egészséges vörösvértestek képződéséhez van szükségünk. Ha tartósan túl kevés áll rendelkezésre belőle, megaloblasztos vérszegénység alakulhat ki. Ilyenkor a szervezet nem tud megfelelően működő vörösvértesteket előállítani, ami az oxigénszállításra is hatással van. Ennek egyik legfeltűnőbb következménye éppen a fáradtság lehet.

Nem csak fáradtságot okozhat

A foláthiányos vérszegénység tünetei között gyengeség, koncentrációs nehézség, ingerlékenység, fejfájás, szívdobogásérzés és légszomj is előfordulhat. Súlyosabb hiány esetén a nyelv és a száj nyálkahártyája is érzékennyé válhat, valamint emésztőrendszeri panaszok jelentkezhetnek.

A fejfájásnál fontos a különbség. Dr. Nada Hindiyeh neurológus a HuffPostnak elmondta, hogy a foláthiány önmagában nem tartozik a fejfájás vagy a migrén gyakori okai közé. Ha azonban a hiány miatt vérszegénység alakul ki, annak már lehet fejfájás a következménye.

A memóriazavarokkal még óvatosabban kell bánni. Súlyos foláthiány összefügghet kognitív változásokkal, de a memória romlásának rengeteg más oka lehet. Ráadásul a foláthiány gyakran más tápanyaghiányokkal, például B12-vitamin-hiánnyal együtt jelentkezik, amely önmagában is okozhat neurológiai problémákat.

Az alkoholfogyasztás növelheti a kockázatot

A valódi foláthiány nem tartozik a leggyakoribb vitaminhiányok közé, különösen azokban az országokban, ahol számos élelmiszert folsavval dúsítanak. Bizonyos tényezők azonban jelentősen növelhetik a kialakulásának esélyét.

Az egyik ilyen a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Az alkohol ronthatja a folát felszívódását és anyagcseréjét, miközben az alkoholfüggőséggel küzdők étrendjében is gyakrabban található kevés folát.

Nagyobb kockázatot jelenthetnek azok az állapotok is, amelyek megnehezítik a tápanyagok felszívódását. Ide tartozhat például a cöliákia és egyes gyulladásos bélbetegségek. Bizonyos gyógyszerek szintén befolyásolhatják a folát hasznosulását.

Folátban természetesen gazdagok többek között a zöld leveles zöldségek, a hüvelyesek, a spárga, a kelbimbó, a narancs és egyes diófélék. Folsavat pedig számos dúsított gabonatermékhez adnak.

Nem érdemes találomra folsavat szedni

A tartós fáradtságból természetesen nem lehet megállapítani, hogy valakinek foláthiánya van. A tünetnek számtalan oka lehet, a hiányállapot pedig vérvizsgálattal igazolható. Az orvos ilyenkor jellemzően a B12-vitamin szintjét is ellenőrzi.

Ennek különösen fontos oka van. A folsav pótlása B12-vitamin-hiány esetén javíthatja a vérszegénységet, miközben nem állítja meg a B12-hiány okozta idegrendszeri károsodást, így részben elfedheti a problémát.

Az amerikai NIH felnőttek számára napi 400 mikrogramm DFE folátbevitelt határoz meg ajánlott mennyiségként. A táplálékkiegészítőkből és dúsított élelmiszerekből származó folsav felső beviteli határa felnőtteknél napi 1000 mikrogramm, ezért nagy dózisú pótlásba sem érdemes saját diagnózis alapján belekezdeni.

A tartós fáradtság tehát valóban lehet foláthiány jele, de önmagában messze nem elég a diagnózishoz. Ha pedig a kimerültséghez légszomj, szívdobogás vagy más visszatérő panasz társul, érdemes az okot kivizsgáltatni ahelyett, hogy találomra vitaminokkal próbálnánk kezelni.