A hosszú élet csak genetika? Mást mond a tudomány

Egy friss kutatásnak a környezeti és életmódbeli tényezők sokkal inkább befolyásolják, hogy meddig élünk.
Hogy van-e a hosszú életnek igazi titka, arra mi is kíváncsiak lennénk, azt viszont sok szakembertől halljuk, hogy a legtöbbet azzal tehetünk, ha egészségesen élünk. Azaz kiegyensúlyozottan táplálkozunk, rendszeresen mozgunk, eleget pihenünk és kerüljük a káros szokásokat. És még akkor is beleszól mindenbe a genetika. Bár alapjában véve azt gondolnánk, ez utóbbi határozza meg leginkább, hogy meddig élünk, egy friss kutatás másra jutott.
A Nature Medicine folyóiratban közölték azt az eredményt, amit a tudósok közel félmillió ember adatai alapján állítottak össze – mindezt a brit UK Biobank bocsátotta rendelkezésükre. Az öregedéssel, a korral összefüggő megbetegedésekkel és a korai halálozással kapcsolatban huszonkét súlyos betegségre összpontosítottak. Arra jutottak, hogy ezen állapotok kialakulása csupán két százalékban tulajdonítható a genetikai hajlamnak, míg 17 százalékban a környezeti tényezőknek.
A környezeti tényezők kifejezést itt a szokottnál tágabb értelemben kell venni, ugyanis belefoglalták az életmódbeli faktorokat is. Egyebek közt a dohányzást, a fizikai aktivitás hiányát, a társadalmi-gazdasági helyzetet és az életkörülményeket is ide sorolták. Mind közül amúgy éppen a dohányzást találták a legkárosabbnak, azt ugyanis a vizsgált 22 közül 21 betegségtípussal lehetett összefüggésbe hozni. 19-ben a társadalmi-gazdasági helyzet is érintett volt, úgy mint a jövedelem, a foglalkoztatottsági státusz és hasonlók. 17-féle betegség kialakulásában játszhatott szerepet a mozgáshiányos életmód.
A jelek szerint az sem teljesen elegendő, ha felnőttként már beláttuk, az egészséges életmód az igaz út. A vizsgálatok szerint például számít az is, dohányzott-e az édesanyánk a születésünk idején (mármint nyilván nem a szülőszobán…), vagy hogy mekkora volt a testtömegünk tízéves korunkban. Ezek a tényezők évtizedekkel később mind-mind befolyásolják az öregedést, és akár a korai halálozást is. Ami a genetikai hajlamot illeti, az például a mellrák vagy a demencia kialakulásában játszhat nagyobb szerepet. Jó hír viszont, hogy 23 különböző faktoron mi magunk is bármikor tudunk változtatni – igaz, összesen 164 tényezőt elemeztek.
A tanulmány szerzői ugyanakkor azt mondják, további kutatásra van szükség egyes környezeti tényezők rövid és hosszú távú hatásainak pontosabb megismerése érdekében.
(forrás: Men’s Journal; a borítókép illusztráció)
Titánba öltöztette különleges kronográfját a Tiffany
A Tiffany Timer új változata titánból és platinából készül, a megszokott világoskék helyett pedig sötétkék számlapot kapott.
Rekordot döntött a Lego új Star Wars készlete
Darth Vader hajója 6130 elemből épül fel, és 136 centis hosszúsággal érkezik. Az új Executor még a Lego Titanicnál is hosszabb.
Tíz éve a független zenei színtér találkozóhelye
Jubileumi Independent Label Fair a Magyar Zene Házában.
Az Alpok ihlette a Porsche új, ritka 911-esét
A Porsche az Alpok előtt tisztelgő 911 GT3 Bergsportból mindössze 100 példányt készít, és csak négy országban lehet majd megvenni.
Milliónyi műanyagrészecske kerülhet a kávénkba
A papírpoharak belsejében vékony műanyag réteg rejtőzik. Egy új kutatás szerint forró víz hatására milliónyi részecske válhat le róla.
Két limitált DualSense kontroller érkezik a GTA VI mellé
Két limitált DualSense kontrollerrel készül a Sony a GTA VI premierjére. Az egyik Vice City nappali, a másik az éjszakai oldalát idézi.





