Promóció
A drón nem gyerekjáték: a technológia az iparban is hódít
Amikor a drónok először bekerültek a köztudatba, sokan szinte játékként használták őket: szórakozásból repkedtek, esetleg fotóztak-videóztak. Csakhogy ez számos biztonságtechnikai és jogi problémát felvetett, így idővel megérkezett az alapos szabályozás is. Mára ezek az eszközök hatalmas fejlődésen mentek keresztül minden tekintetben, és számos iparágban megtalálták hasznosításuk módját. A professzionális légi szolgáltatásokat kínáló GeoLayer Kft. ügyvezetőjével, Bors Róberttel beszélgettünk képzésről, alkalmazási területekről, jövőképről.
– Mikor kezdtetek drónokkal foglalkozni?
– Maga a cég, a GeoLayer 2020 áprilisában alakult, és a drón volt a kezdeti tevékenységünk. Mára ez már nagyon nagy mértékben átalakult. Most is használjuk a drónokat, viszont ez már inkább hasznos kiegészítő mindazokhoz a tevékenységekhez, amiket végzünk. A drónok piaca az elmúlt időszakban rohamos fejlődésnek indult, megsokszorozódtak az értékesítések, mindenki próbálta kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket, de sok esetben a hozzáértés nem volt meg. Amióta Magyarországon, vagy mondjuk úgy, az Európai Unióban megjelentek a drónok, én azóta követem a technológiát, folyamatosan képzem magam.
– Mennyit változott az utóbbi években ez az egész szegmens?
– Nagyon-nagyon sok minden változott azóta. Néhány évvel ezelőtt mindenki úgy használta ezeket az eszközöket, ahogy akarta. Ott repült, olyan magasságban, ahol akart, teljesen mindegy volt. Ezáltal nagyon sok baleset született, nagyon sok bejelentés érkezett a hatóságokhoz, hogy magántulajdont fotóznak, megfigyelnek. És egyszer csak 2021. január 1-jétől azt mondta az EU, hogy na, itt állj, ezt le kell szabályozni. Nagyon helyesen felismerték, hogy a repülőgéphez hasonlóan a drónt is pilóta vezeti, csak itt úgy hívják, hogy távoli pilóta. Mindkettő használ autonóm rendszereket, és mind a kettő le tud zuhanni. A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletéből, úgynevezett „dróntörvényből” nagy felháborodás született, mondván a drónosokat ellehetetlenítik. Mindenki a problémákat kereste a megoldások helyett.
Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!
Követem!– Hogyan reagáltatok erre a helyzetre?
– Létezik egy úgynevezett LUC engedély. Alapvetően a drónos műveletek háromféle kategóriába sorolhatók: van Open, Speciális és Engedélyköteles kategória. Az Open kategória nagyon-nagyon egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy ha nem megyünk 120 méter fölé, és gyakorlatilag egy nagy puszta közepén repülünk, ott lehet drónos műveletet végezni. Onnantól kezdve, ahogy emberek, pontosabban műveletbe be nem vont személyek megjelenhetnek mondjuk a munkaterületen, vagy lakóépületek, ipari ingatlanok és egyéb szabadidős tevékenységre szolgáló területek 150 méteres körzetében, akkor már a speciális műveleti kategóriában drónozunk. Itt már műveleti engedélyt szükséges igényelni a hatóságoktól, és/vagy LUC engedélyt. Ezt mi megszereztük, így egyszerűen fogalmazva mi tudjuk engedélyezni saját hatáskörben ezeket a műveleteket úgy, hogy nem kell a hatósághoz fordulni. Ezzel az engedéllyel a mai napig egyedüliként rendelkezünk Magyarországon. A legfontosabb az egészben a repülésbiztonság.
– A szabályozás már csak azért is lényeges lehetett, mert egyre szélesebb kör számára váltak elérhetővé a drónok?
– Így van, viszont azt már kevesebben látják be, hogy kimagasló biztonsági követelményeknek kell megfelelni, mérlegelnünk kell a légi, földi kockázatokat, biztonsági elemzéseket kell végezni. Sokan nem értik, miért csinálunk repülés előtti és utáni ellenőrző listát, mint a repülőknél. Fölösleges adminisztrációnak tartják. Pedig így kiszűrjük azokat a tényezőket, amik a repülés biztonságát veszélyeztetik. Derüljön ki felszállás előtt, ha repedés van a vázon, fel van púposodva az akkumulátor, bármi ilyesmi, és miért? Azért, hogy ne okozzunk balesetet. Pontosan ezért mindig két fővel hajtjuk végre a műveleteket: van egy pilóta és van egy megfigyelő. Amíg a távoli pilóta figyeli az eszközt, annak irányítását, addig a megfigyelő folyamatosan szemmel tartja és jelzi a problémát, ha veszélyforrást érzékel. Számtalanszor volt olyan esetünk is, hogy alacsony magasságban mentőhelikopter megközelített minket, de említhetjük a gépet megtámadó madarakat is. Erre nagyon-nagyon kell figyelni. A karbantartást is sokan elhanyagolják, pedig elképesztően fontos, ugyanúgy megvannak a ciklusok, mint a nagy gépeknél. Rengeteg olyan tényező van, ami veszélyezteti a repülésbiztonságot.
– Hogyan lehet valaki jó és felelősségteljes drónpilóta?
– Mindenképpen kell drónvizsga. Erre létezik egy oktatási anyag, vannak tanfolyamok, de a többségük inkább elméleti, a hatóság nem követeli meg a gyakorlati képzést. Pedig szerintem ez hasonló, mint az autóvezetés, meg kell tanulni jól és helyesen kezelni az eszközt. Tudni kell, hol repülhetünk és hol nem, a drónt regisztrálni kell, szükséges a felelősségbiztosítás. Mi például belsős képzést is csinálunk. Csak az lehet nálunk pilóta, aki előtte megfelelő óraszámot eltöltött megfigyelőként. Utána megtanítjuk a drónozás csínjára-bínjára, vészhelyzeti eljárásokra. Típusspecifikus oktatásokról van szó. Hathavonta megismételjük ezeket, hogy ne váljon pusztán rutinszerűvé a munka, mindig ismertetjük a legújabb szabályozást, mert a legrutinosabb pilótáknál is előfordulhatnak váratlan helyzetek.
– Ma már nagyon sokrétű a drónok felhasználása, számos területen bevethetők ezek az eszközök. Nálatok melyek a fő irányok?
– Nagyon jó dolog például, hogy a mezőgazdaságban bevetik ezeket az eszközöket, permeteznek, növényeket vizsgálnak. Mi ebből teljes mértékben kimaradtunk, nem értünk a mezőgazdasághoz, és igazából nem is akarunk ehhez érteni. Mi két területre fókuszálunk. Az egyik az építőipar, mi ezt akarjuk nagyon érteni és igazán jól csinálni, a másik pedig a nagy napelemparkok hőkamerás vizsgálata.
– Ami a napelemeket illeti, ott milyen munkákat lehet ellátni a drónok segítségével?
– Hőkamerákkal fel lehet mérni, melyik panelen mi a hiba, gyakorlatilag mennyi az egész parknak a vesztesége, ha ezeket a paneleket nem cserélik ki. Lehet bármi: koszos, összetört, túlmelegedett. Ezek a riportok arra szolgálnak, hogy rámutassanak mondjuk egy 50-100 hektáron elterülő napelemparknál bizonyos panelekre, hogy igen, itt van a hiba, ezeket kell kicserélni. Régen ezt kézi hőkamerával vizsgálták, de az rengeteg időt vett igénybe. Ezeket az adatokat ismereteink szerint két nagy szolgáltató volt képes gyönyörűen kielemezni, akiket persze mások is felfedeztek. A mi hozzáadott értékünk abban rejlik, hogy összeálltunk a svéd Qamcom magyarországi leányvállalatával a Qamcom Research and Technologyval, és közösen kifejlesztettünk egy saját elemzőrendszert. Ők a mesterséges intelligencia, a gépi látás specialistái. Borzasztóan pontos rendszer született, a kritikus hibák 99,8 százalékát megtaláljuk egy adott napelemparkban. Tehát az elemzéseket sem külső szolgáltatóval végeztetjük, hanem magunk készítjük el.
– Emellett az építőipar a másik nagy terület, ahol jelen vagytok. Gondolom, itt egy-egy beruházás előtt az előzetes felmérésekben, majd a kivitelezés és akár a műszaki átvétel során is kulcsszerepetek lehet.
– Igen, abszolút. Szoktuk mondani, geodézia A-Z-ig, az elejétől a végéig ott vagyunk, és segítjük a munkálatokat, a beruházásokat. Többek között tervezünk, 3D-modelleket készítünk, a mérnökök ezekkel dolgoznak tovább, és a gépvezérlés is ez alapján megy ezeken a beruházásokon, de kitűzések, vázrajzok, változási vázrajzok, helyszínrajzok, tervezési alaptérképek készítése stb. is elengedhetetlen fontosságúak.
– Mi jelenti számotokra a legnagyobb kihívást?
– Azok a határidők, amit ma megrendelnek és tegnapra kell elkészíteni. Persze előszeretettel keressük a kihívásokat, a megoldhatatlannak gondolt határidők betartását, a látszólag nem kivitelezhető műveletek kivitelezését. Említhetnénk azt is, amikor zöldmezős beruházáson vagyunk, és a nulladik mérést végezzük. Gyakorlatilag ki se látunk a gazból, azt se tudjuk, hogyan kell ezeket a területeket megközelíteni, mert még utak sincsenek, és ebből kell a megrendelőnek egy gyönyörű felületet képezni, amire majd tud tervezni. Itt elengedhetetlen a megfelelő technológia. Ilyenkor még a LiDAR rendszerű kamera sem elegendő, bejön a képbe a hagyományos geodézia, GPS-szel és egyéb eszközökkel mérjük a területet, és a kettő kombinációjából állítunk össze egy olyan anyagot, amit már nyugodt szívvel át tudunk adni a megrendelőnek. Talán ez a legnagyobb kihívás. Persze az emberi tényezőket is figyelembe kell venni, harmadfokú hőségriadóban és súlyos mínuszokban is ki kell menni a munkaterületre.
– Amióta ezzel foglalkoztok, mennyit fejlődött a technika? Lehet kiemelni olyan fontos mérföldköveket, amelyek nagy ugrást jelentettek?
– A technika folyamatosan, dinamikusan fejlődik. Drónok esetében mi jellemzően a DJI eszközeit használjuk, mert azt gondoljuk, teljesen megfelelőek ahhoz a tevékenységhez, amit végzünk. Akkukapacitás, repülési időtartam tekintetében is vannak például nagy változások, régebben 20 perc körüli repülési idő volt a jellemző, most már 40-45 percet is el tudunk menni egy szett akkumulátorral. Ez nyilván lerövidíti a műveleti időtartamot, hiszen az mind-mind plusz idő, amíg a gép visszajön, leszáll, aksit cserélünk. De nagy mértékben változtak a kamerák is. Régen jellemzően fotóalapon mértünk, állítottuk össze az anyagokat. Most már szinte 99 százalékban LiDAR kamerákkal dolgozunk, ezek közül az ötszörös visszaverődésű L2-es kamerák sokkal pontosabbak, mint az előző generáció. A hőkamerák is egyre nagyobb felbontással és érzékenységgel vannak jelen. Mi továbbá ejtőernyővel is szereljük a gépeinket ezzel is nagy mértékben csökkentjük a kockázatokat.
– A munkavégzés során lehet azt súlyozni, hogy maga a drón vagy a felszerelt kiegészítők a fontosabbak?
– Mindig rendszerben kell gondolkodni. Tudjuk előre, hogy mi a feladat, és annak megfelelően szereljük ezeket az eszközöket. Itt leginkább a kamerára kell gondolni, mert ez az, ami meghatározza, milyen anyagot tudunk majd előállítani. A körülményektől függ, hogy gyorsabban vagy lassabban repülünk, kisebb vagy nagyobb drónt használunk, teszünk-e rá ejtőernyőt.
– Egy gondolat erejéig már érintettük a mesterséges intelligenciát. Most szinte minden területen ennek az implementálása az egyik fő fejlődési irány. Nálatok mennyire érezhető az MI térnyerése?
– Nagyon sokat gondolkodunk, hogy hol tudnánk hatékonyan bevetni a mesterséges intelligenciát. Az egyik, amit már említettünk, a napelempark-elemzések területe, ahol már jelen is van. De a műveletirányítási rendszerünk esetében is vizsgáljuk, milyen szerepet kaphatna. Akár az akkumulátorok állapotát is monitorozhatná, vagy a széltűrést figyelve megállapítaná, mennyire képes a gimball kikorrigálni a fotókat, javaslatot tenne, hogy mondjuk 10 m/s helyett vegyük vissza 9 m/s-ra, hogy pontosabb legyen maga az egész felmérés.
– Említetted, hogy a két fő csapásirány a napelem és az építőipar, ezekben próbáltok minél jobb eredményeket elérni, másban nem kifejezetten gondolkodtok. Viszont abban biztos vagyok, hogy közben globálisan figyelitek a drónok fejlődését, alkalmazási lehetőségeiket. Mit gondolsz, melyek lehetnek a következő területek, ahol el fognak terjedni?
– Azt gondolom, a mezőgazdaságban és a csomagszállításban még lesz egy nagy robbanás. Viszont a szállító drónokat egyelőre nem tudom, hogyan fogják kivitelezni, hogyan alakul a szabályozás. Hiszen mindig azt mondjuk, látótávolságon belül tartjuk az eszközt. Mi van, ha azon kívül meghibásodik, összevissza megy vagy lezuhan? Erre még ki kell dolgozni a módszertant. A mezőgazdaságban pedig az egyre nagyobb eszközöket egyre nagyobb tartályokkal lehet felszerelni, így hatékonyabban lehet velük elvégezni a feladatokat.
A tetoválósrác – interjú: Törőcsik Dániel
Az ország egyik legismertebb scripted-realityjével lett igazán ismert, mára viszont már teljesen újradefiniálta önmagát Törőcsik Dániel.
10 alapdarab, ami bármikor jó választás az elkövetkezendő hónapokban
Nem volt könnyű, de megpróbáltuk egy szűkebb csokorba gyűjteni a 2024-es őszi-téli szezon ígéretesnek tűnő trendjeit.
18 apró érdekesség a Vissza a jövőbe-trilógiából, amiről talán még nem is hallottál
Visszautazunk egy kicsit a múltba, hogy megmutassuk Marty és a Doki kalandjai mögötti titkokat. Öveket becsatolni, fluxuskondenzátort beizzítani, indulunk!
Különleges Tag Heuer Senna emlékére
A Carrera Chronograph Tourbillonból készült különkiadás a brazil versenyzőlegenda tiszteletére.
Ezért nem kallódtak el a Harry Potter gyereksztárjai
Matthew Lewis elmondta, miért nem jutottak arra a szomorú sorsra, amire megannyi másik gyerekszínész.
15 milliót is megérhet Washington elnök hajtincse
Miközben a világ az amerikai elnökválasztásra, illetve annak utózöngéire figyel, egy izgalmas árverés készülődik.