Újabb 80 milliárd gyűlt össze a gyapjas mamut feltámasztására

Mi is többször írtunk már arról, hogy egyre inkább megvan a tudományos háttér ahhoz, hogy rég kihalt állatfajokat hozzanak vissza a tudósok. Ebben az amerikai Colossal Biosciences jár az élen, terveik közt szerepel a tasmán tigris, a dodó és a gyapjas mamut újraalkotása is. Ráadásul nem a levegőbe beszélnek, ugyanis a mamut esetében már létre tudtak hozni olyan elefánt-őssejteket, amelyek alapul szolgálhatnak a projekthez.

Egy ilyen vállalkozáshoz persze rengeteg pénzre is szükség van, ezért nagy dolog, hogy a Colossal most újabb 200 millió dollárt, azaz mintegy 80 milliárd forintot gyűjtött össze, ezzel a cég értéke jelenleg 10,2 milliárd dollárra ugrott – két év alatt hatszorosára nőtt.

Az alapító-vezérigazgató, Ben Lamm egyértelműen leszögezte, semmi látványos nem történhet addig, amíg nincs meg a megfelelő genom. Ha viszont az már rendelkezésre áll, egy elefánt béranya segítségével jöhet világra a mamutborjú. Terveik szerint 2028 végéig ez akár meg is történhet, vagyis bő három éven belül újra sétálgatna a Földön egy gyapjas mamut. Úgy vélik, a siker jótékony hatással lehetne a biodiverzitásra, és más állatfajok is profitálhatnának belőle.

A projekt kritikusai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, egyáltalán nem biztos, hogy a régmúlt állatai képesek lennének az életben maradásra a mai körülmények között. Hiszen megváltozott az éghajlat, csökkent a potenciális életterük, és persze megjelent egy csomó új faj, köztük invazívabbak is. Vannak továbbá paleontológusok, akik azt mondják, mivel részben ázsiai elefánt sejtjeit használná fel a Colossal, kérdéses, mennyire lehet egyáltalán mamutnak nevezni az így létrejött állatot.

Megint mások azt mondják, jobb lenne az erőforrásokat inkább a meglévő élővilág megmentésére, a fennmaradás biztosítására fordítani, nem pedig a már kihalt állatokat feltámasztani. Erre a Colossal válasza az, hogy munkájuk során olyan technológiákat is kidolgoznak, amelyek segíthetnek bizonyos fajok megmentésében. A mamutprojekt révén például az elefántokat támadó herpeszvírus elleni vakcina született, a dodó melléktermékei pedig a veszélyeztetett madarak megmentésének eszközei lehetnek.

Akárhogy is, a 2028-as dátum egyszerre tűnik jelenleg közelinek és távolinak. Addig ugyanis még rengeteg dolog történhet a világban és ebben a programban is, másfelől viszont egészen elképesztő, hogy ma már olyan dolgokra lehet képes a tudomány, amit nem is túl régen csupán tudományos-fantasztikus filmeken láthattunk.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!