Ezt tudjuk eddig a hantavírusról

A hantavírus mint fogalom azt követően kezdett terjedni a köztudatban, hogy a hét elején három ember halt meg a déli tengereken közlekedő MV Hondius luxuskategóriás óceánjárón, feltételezhetően ennek a betegségnek a következtében. További három fertőzöttet evakuáltak, mostanáig pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint nyolc gyanús eset közül ötöt tudtak megerősíteni.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Kell most világjárványtól tartani?

Ilyen rövid idővel a koronavírus-járványt követően érthető módon ez a kérdés foglalkoztat a legjobban mindenkit. A WHO epidemiológusa, Maria van Kerkhove viszont úgy fogalmazott, ezek a hajón tapasztalt megbetegedések nem jelentik egy újabb pandémia kezdetét, még akkor sem, ha a napokban már két hollandiai kórházban is regisztráltak igazolt eseteket. Maga a vírus sem terjed olyan könnyen, mint a Covid–19, emberek közötti átadásához, szoros, intim kapcsolatra van szükség.

A szervezet főigazgatója, dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus azt mondta, hogy bár az óceánjáróhoz köthető incidens nagyon is komoly, és ehhez mérten alapos kivizsgálásra, a betegek ellátásának biztosítására, a továbbterjedés megakadályozására van szükség, ezzel együtt is alacsony a közegészségügyi kockázat.

Mi ez a hantavírus?

A hantavírusnak alapvetően több típusa is van, a kórokozót főleg rágcsálók terjesztik vizeletükkel, székletükkel, ám a terjedéshez közvetlen kontaktusra van szükség. Például arra, hogy a fertőzött állat ürüléke valamiféle sérüléssel érintett testfelületen juthasson be a szervezetbe. Emberről emberre egyetlen ritka alfaj, az Andes képes átterjedni, ez okozhatta az MV Hondius fedélzetén is a megbetegedéseket. Szintén a hantavírus okozta Gene Hackman feleségének tavaly februári halálát.

A betegség első tünetei közt a magas láz, az izomfájdalom és a rossz közérzet említhető, de kísérheti fejfájás, émelygés, hányás és hasmenés is. Amennyiben időben felismerik és kezelik, jól gyógyítható, ellenkező esetben viszont súlyos szövődményeket, vese-, máj- és tüdőkárosodást idézhet elő, a szakirodalom szerint a halálozási arány Európában és Ázsiában 1-15 százalék közötti, az amerikai kontinensen akár az 50 százalékot is elérheti.

Diagnózisát nehezíti, hogy maga a vírus igen ritka, a tünetek pedig főleg kezdetben gyakran az egyszerű megfázáshoz és influenzához hasonlítanak. Ezért minden kétséget kizáróan csak szerológiai vizsgálatokkal azonosítható. Védőoltás nincs ellene, kezelése nagyrészt tüneti, illetve antivirális készítményekkel történik, súlyosabb állapotnál oxigénterápia, művesekezelés alkalmazható.

Van ennek köze a koronavírushoz?

Ahogyan minden kevésbé ismert és veszélyesnek tűnő betegség esetében, úgy ezúttal is gyorsan megjelentek bizonyos összeesküvés-elméletek, miszerint a hantavírus kialakulásáért a Covid-oltások felelhetnek. Ez teljesen megalapozatlan és téves feltételezés, ugyanis a betegséget az ötvenes években fedezték fel, a koreai háború idején amerikai katonáknál jelentkezett tömegesen, bár magát a vírust csak később izolálták. Hazánkban 1952 és 1993 között kevesebb mint kétszáz esetet regisztráltak.