Horrorbukás után elsöprő siker: a Herminátor születése

A legtöbb sportág tartogat magában valamiféle veszélyfaktort, de vannak olyanok, amelyekre ez hatványozottan igaz. Ilyenek az autó- és motorsportok, de itt említhetjük a sízést is, legyen szó akár lesiklásról, akár síugrásról. Hiszen a tempó és/vagy a magasság jelentős, a versenyzőt pedig a sisakon kívül alig védi valami. Ráadásul egy rossz leérkezésnél még a léc is könnyen okozhat sérülést. Gondolhatnánk, hogy aki egyszer-kétszer bukik, onnantól óvatosabb lesz, de a legnagyobbakra ez ritkán igaz. Kockázatvállalás nélkül nincs siker, és aki tele gatyával áll oda, az máris vesztett.

Ezt példázza nagyszerűen minden idők egyik legkiválóbb sízőjének, az osztrák Hermann Maiernek a története. Maier kőművesnek tanult, de idővel megmutatkozott tehetsége, az igazi áttörést az 1998-as naganói téli olimpia hozta el számára. De nem volt ám sétagalopp!

Első számában, a lesiklásban 120 km/óra körüli tempónál bukott hatalmasat. Felrepült a levegőbe, két védőhálót átszakított, majd néhány bukfenc után a hóban hasalva érkezett nyugvópontra. A képsorokat látva nem sokat tettünk volna arra, hogy megúszta sértetlenül, de zúzódásokkal elsétált.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Íme, videón az esés:

Maier aztán pár nap múlva óriás-műlesiklásban és szuperóriás-műlesiklásban is rajthoz állt. A félelem legapróbb jelét sem mutatta, elszántsága és bátorsága pedig meg is hozta eredményét. Az osztrák klasszis ugyanis mindkét számban aranyéremmel zárt, a közvélemény pedig megalkuvást nem tűrő küzdését látva ráaggatta a Herminátor becenevet. Amire aztán később is rászolgált, mert bár 2001-ben súlyos motorbalesetet szenvedett, abból is felállt, újabb világbajnoki címet és olimpiai ezüstöt nyert.