Hétvégén máshogy eszel? A szívednek nem mindegy

Hétköznap hétkor reggeli, délben ebéd, este vacsora, aztán eljön a hétvége, és minden néhány órával későbbre csúszik. Ismerős? Egy új kutatás szerint ez az ártalmatlannak tűnő ritmusváltás hosszú távon összefügghet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával – ráadásul a kapcsolat különösen a férfiaknál volt látványos.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A Communications Medicine folyóiratban megjelent tanulmány a francia NutriNet-Santé program adatait használta. A kutatók közel 105 ezer felnőttet vizsgáltak, és azt nézték, mennyire tér el az emberek étkezési időpontja hétvégén attól, amikor hétköznap esznek. Ezt a jelenséget „meal jet lagnek”, vagyis étkezési jetlagnek nevezik.

A név nem véletlen. Hasonló ahhoz a „social jet laghez”, amely akkor alakul ki, amikor munkanapokon és szabadnapokon egészen más időpontban fekszünk le és kelünk fel. Az ember belső óráját ugyanis nemcsak a fény és az alvás, hanem az étkezések időzítése is befolyásolja.

A férfiaknál volt igazán feltűnő a különbség

A résztvevőket átlagosan közel 14 éven át követték. Ezalatt a kutatók több mint 3000 szív-érrendszeri eseményt regisztráltak. Amikor külön megvizsgálták a férfiakat, érdekes összefüggést találtak: minden további egyórányi eltérés a hétköznapi és hétvégi étkezési időpontok között 14 százalékkal magasabb kardiovaszkuláris kockázattal társult. A koszorúér-betegségek esetében a különbség 21 százalék volt.

A nőknél viszont nem mutattak ki statisztikailag szignifikáns kapcsolatot az étkezési jetlag és a szív- és érrendszeri betegségek között. A kutatók szerint ennek hátterében biológiai és életmódbeli különbségek egyaránt állhatnak, de ennek pontos okát a vizsgálat nem tudta meghatározni.

Az eredmény ráadásul nem egyszerűen azt jelenti, hogy „későn enni rossz”. A lényeg sokkal inkább a rendszeresség lehet. Ha valaki hétköznap egészen más ritmus szerint étkezik, mint hétvégén, az folyamatosan eltolhatja a szervezet napi anyagcsere-ritmusát.

Nem kell stopperrel ebédelni

A kutatásnak van egy fontos korlátja: megfigyeléses vizsgálatról van szó. Vagyis az eredmények nem bizonyítják, hogy az étkezési időpontok változása okozza a szívbetegséget. Elképzelhető, hogy más életmódbeli tényezők is szerepet játszanak az összefüggésben.

Arra tehát semmi szükség, hogy szombaton is percre pontosan ugyanakkor reggelizz, mint munkanapokon. A kutatás inkább egy egyre erősödő tudományos elképzeléshez ad újabb bizonyítékot: az egészségnél nemcsak az számíthat, mit és mennyit eszünk, hanem az is, mennyire következetes a napi ritmusunk.