Jármű
Milyen mély az oroszok csapdája?


Vannak napok, amikre hosszú évek távlatából is emlékezünk. Pontosan fel tudjuk idézni, mit csináltunk aznap, hogyan indult, miként folytatódott.
Élesen megvan a fejemben, ültem a kollégium közösségi helyiségében, ki volt mellettem, mi volt rajta, amikor élőben néztük a 9/11-et. Gyanítom, azt az ébredést sem felejtem el, amikor belerúgtam a gerendákból ácsolt ágyamba, majd sajgó, zsibbadó lábujjakkal néztem a telefonom: a tankok átlépték az ukrán határt.
Orosznak lenni nem csak egy nyelvet jelent. Ahogy a magyar sem csak szavak halmaza, úgy a szlávság is inkább állapot, amit évszázados paranoia tart össze, és sovány habarccsal felépített idolok furcsa halmaza díszít – mindezt igazán szerethetővé teszi a néha megmagyarázhatatlan, őszinte szívélyesség, a só, a kenyér, a sokadik koccintás. Nem mondom, hogy mi különbek lennénk, de saját nemzeti pszichózisunkat nem tisztünk megítélni, nem is menne, ahhoz kell egy Kárpát-medencényi kanapé, amire ledől az ország, hogy a szomszédjai mint szakálvakaró freudisták analizálgassák az Ödipusz-komplexusunkat.
Azonban most nem a miénkről, hanem az orosz anyácskáról van szó – talán azért tud ilyen jól írni róla Mihail Hodorovszkij, mert kívülről figyeli, nincs az országban. Számos olyan könyv született az évtizedek során, ami a Szovjetunióval, annak szétesésével és utódállamaival foglalkozik. Ebbe a sorba beleilleszthető a Jaffa által kiadott is, igaz, sok mindenben ki is emelkedik azok közül – egy szerzőnek sem volt olyan rálátása a témára, mint a fején vérdíjjal éldegélő volt olajmágnásnak. Az egykori oligarcha jó tíz évet húzott le börtönben, megfosztották vagyonától, elüldözték a határon túlra, és gyakorlatilag bármikor előfordulhat, hogy megfekszi gyomrát a novicsokkal felütött tea.
A kétezres évek elején Hodorovszkij a Jukosz vezetője volt, gyakorlatilag az ország leggazdagabb embere, de a Forbes szerint világszinten is a 16. legvagyonosabbnak számított. Elkövette azt a hibát, hogy túlságosan ragaszkodott ahhoz a vékony és törékeny látszat-demokráciához, amit Putyin hétről hétre olvasztott el. A könyvet társszerzőként jegyző Martin Sixsmith is fekete öves abban, hogy romantikusan szeresse az Eurázsia nagy részét elfoglaló országot: a szlavisztika és az orosz költészet a szakterülete, több évet élt Moszkvában tudósítóként.
Az Oroszország-feladvány alcíme súlyos kérdést fogalmaz meg: hogyan esett bele a nyugat Putyin hatalmi játszmájának a csapdájába? Nem egyszerű a válasz arra sem, hogyan lehet kiszabadulni belőle. Sokszor ijesztő olvasni, mert óhatatlanul tovább gondoljuk azt, milyen átkozottul törékeny az a rend, amiben élünk. Hodorovszkij nem fenyeget, csak leír, kifejt, hideg fényű zseblámpát kapcsol az összefüggésekre. Nem jósol, de mutat lehetséges válaszutakat, amik különösen borzongatóak, mert ennyire közel vagyunk Oroszországhoz földrajzilag és politikailag is.
Az Oroszország-feladvány annak íródott, aki szeretné a politikai történéseket összefüggésében megérteni, mert abban páratlan, hisz aki írta, olyan tábortűz mellé ült le, ami kis híján a máglyájává is vált. Az orosz–ukrán háború nem ma és nem holnap fog véget érni, azok a horcruxok, amiket Putyin és köre a világban elhelyez, biztosítják azt, hogy a nagyvonalú, hímzett kendővel letakart bőségkosarat kínáló orosz kultúra helyett egy idegmérget, rakétákat kínáló pszichopata szomszédot ismerjünk meg, aki kopogás helyett inkább berúgja az ajtót.
Biztos, hogy az eredetileg angolul megjelent könyv mást ad a kinti olvasónak, mint nekünk, akik némileg jogos előítélettel pislogunk a putyini rezsim irányába. 1848, 1945 és 1956 után tudjuk, ha nagyapát szétszaggatta, ha apám karját letépte, és ha a bátyámat is örökre berángatta a barlangjába a medve, akkor már nem kéne újra belesimítani abba a fényes barna bundába.
Közel 350 oldal, de elképesztően gyorsan lehet falni, annak ellenére, hogy Hodorovszkijt nem jó olvasni. Nem arról van szó, hogy rosszul ír vagy vacak a fordítás, egyszerűen csak felkavaró. Magyarországon túlságosan is érintettek vagyunk a témában, túl közelről nézzük a történéseket: egy másik országot analizálnak a lapokon, de sajnos közben nem lehet elhessegetni a saját történelmi nyomorunkat, a téves döntéseket, a rossz választásokat, amik pont oda vezettek el, hogy a két nemzet történelme ennyiszer és így kapcsolódott össze.
Jaffa kiadó, 4999 Ft

Jármű
A nyers pickup vadiúj köntösben: Ford Ranger PHEV

Promóció
Edifier W820NB Plus V25: Technológia, ami tartja a ritmust veled
GTA Amerikán kívül? Ezek lehetnek a jövőbeli helyszínek
Sok rajongó évek óta arról álmodik, hogy egyszer egy GTA-epizód egy másik kontinensen, az Egyesült Államokon kívül játszódjon. Most a Rockstar Games egyik alapítója elárulta, miért történt ez eddig csak egyszer.
Erőszakos videójátékok: bekeményít a YouTube
A YouTube bejelentette, hogy módosítja a fiatalkorúakat védő irányelveit. Bizonyos videójátékos tartalmakat a jövőben csak nagykorú, bejelentkezett felhasználók nézhetnek meg.
Leonardo DiCaprio 10 legjobb filmje a közönség szerint
Egészen hihetetlen, milyen érzékkel választja meg a szerepeit.
Eladó a McLaren, amivel Senna először nyert hazai pályán
A brazil versenyzőlegendának nagyon sokat jelentett szülőhazája, ezért is olyan fontos ez a versenyautó.
Ilyen lehet az első széthajtható iPhone – akár már jövőre jöhet
Az Apple egyelőre titkolózik, de az iparági pletykák már egyre többet sejtetnek a rejtélyes mobilról.
A Barcelona sztárjainak az AMIRI szállítja az eleganciát
A katalán futballóriás ötéves megállapodást kötött az amerikai divatházzal.







