Otthonról dolgozol? Így változik át észrevétlenül a napirended

Főként a koronavírus-járvány ideje alatt kezdett egyre jobban terjedni és egyre elfogadottabbá válni az otthoni vagy legalább hibrid munkavégzés. Számos olyan szektor van bizonyos újságírói munkaköröktől kezdve az adatfeldolgozáson és programozáson át akár adminisztratív tevékenységekig, amiknél ez tökéletesen működő alternatíva. Nemcsak egy fertőző betegség terjedését lehet így megelőzni, hanem akár órákat is visszakapunk az ingázással töltött időnkből, miközben a környezetet is kevésbé terheljük a közlekedésünk által.

Csakhogy vannak ám a home office-nak negatív hatásai is, és nemcsak a munkatársakkal való társas kapcsolataink terén. Finn kutatók azt vizsgálták, hogy ugyanazon, hibrid munkarendben dolgozó munkavállalók hogyan töltik el a napi 24 órát, ha az irodában kell lenniük, és hogyan, amikor otthon maradhatnak. A 97 résztvevő többsége szellemi foglalkozású volt, és egyetemekhez kötődött a tevékenysége. Öt munkanapból átlagosan 2,4 jelenléti, 2,6 távoli volt.

A mérések szerint az alanyok irodai napokon 7,6 órát töltöttek az ágyban, 10,6 órát ülve vagy fekve ébren, öt órát könnyed és 49 percet intenzívebb fizikai aktivitással. Otthoni napokon csak minimálisan többet, átlagosan 7,8 órát voltak ágyban, viszont sokkal többet, 11,3 órát ültek. Ebből következik, hogy a mozgás szorult vissza: a kis intenzitású tevékenységekre 4,4 óra, a nagyobb erőbedobással végzettekre mindössze 28 perc jutott.

Tehát 14 perccel több az ágyban, 44 perccel több ülve – és 21 perccel kevesebb jutott az egészségmegőrzés szempontjából oly fontos közepes vagy magas intenzitású testmozgásra. Kiestek például azok a könnyed aktivitások is, amíg átsétálnak egyik irodából a másikba, megállnak beszélgetni egymással, felsétálnak a lépcsőn – és persze a bejáráshoz, közlekedéshez kapcsolódó gyaloglás is kiesett. Ráadásul otthon sokaknak nincs lehetősége álló munkaállomást, emelhető magasságú íróasztalt használni.

A tanulmánynak azonban vannak korlátai. Egyrészt igen kis mintával, mindössze 97 fővel dolgoztak, a résztvevők 84 százaléka nő volt, és nem vették számításba az esetleges krónikus betegségeket, a stresszt és további olyan faktorokat, amelyek hatással lehetnek az összképre.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!