Teszt: Honda Civic Type R

Honda Civic Type R menetközben
Forrás: Bistei Péter / InStyle Men

Jármű

Bringával ingázni nemcsak gazdaságos, menő is

Stílus

Rég nem volt ilyen sima az arcom - Teszt: Braun Series 9 Pro+ 9565cc elektromos borotva

Promóció

Így lépi át az elektromos autózás korlátait a Porsche Taycan

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!

Promóció

Renault Scenic E-Tech, a család új kedvence

Promóció

Tökéletes parfümöt keresel a forró nyári napokra? Nézd meg összeállításunkat, hogy megtaláld kedvenc nyári illatodat!

Promóció

Kívül-belül élénk

Facebook
Twitter
Pinterest

A sportautóság mint fogalom az átlagember fejében általában szűk, lapos és hangos járműként manifesztálódik. Márpedig a Civic Type R hatodik és egyben utolsó generációja egyik kritériumnak sem felel meg, ráadásul elsőkerekesként eleve rossz helyen kapar. De valamiért ez a tágas, ötajtós családi autó mégis az egyik legőszintébb sportkocsi, ami valaha létezett.

A modern közvetlen befecskendezéses turbómotorok megjelenésével a klasszikus forró ferdehátúak szintet léptek. A háromszáz lovas kompaktok hirtelen a nyolcvanas-kilencvenes évek legkomolyabb sportautóinak menetteljesítményeit kezdték karcolni. Ez azonban nem egyenesen arányos a vezetési élménnyel, amiben nem minden gyártónak sikerült maradandót alkotnia. Háromszázpityputy lóerőt ugyanis még akkor sem egyszerű az aszfaltra juttatni, ha ideálisak a körülmények.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!
Honda Civic Type R szemből
forrás: Bistei Péter / InStyle Men
Szélesebb és laposabb az elődjénél

A Type R széria csodásan üvöltő, nyolcezer fölé forgó, kétliteres, kétszáz lovas szívómotorját 2011-ben az „UFO” Civicben érte utol az emissziós végzet. Én még az UFO előtti EP3-as modellben találkoztam először a legendás K20-as blokkal, és a kezdeti izgalom után nem nagyon értettem a hype-ot. A kétezres évek közepén már igencsak elterjedtek voltak a közös nyomócsöves dízelek, és a Civic tükréből bizony csak a harmadik visszaváltással tudtam nagy nehezen eltüntetni a belső sávban türelmetlenkedő E Mercit. Természetesen ez mit sem vont le a Honda műszaki zsenialitásából, azonban akkoriban már a konkurensek is kezdtek áttérni a kétliteres turbómotorokra.

Néhány éves szünet után 2015-ben, 310 lóerővel lépett piacra az FK2-es turbós változat. Bár megjelenésében kissé rajzfilmesre sikeredett a viszonylag magas karosszéria a hatalmas hátsó szárnnyal és a négy kipufogóvéggel, a menetteljesítmények szinte mindenért kárpótolták a Type R-hívőket. És a függőcsapszeges első felfüggesztésnek köszönhetően ideális körülmények között az aszfaltra is tudta rakni ezt a teljesítményt. A túl hosszúra nyúlt fejlesztés miatt azonban csak szűk három évig volt piacon az FK2. Az FK8-ként ismert váltótípus szakított a magas építésmóddal, és végre hátul is rendes, több lengőkaros futóművet kapott - na meg finoman szólva is eklektikus megjelenést. Az óriási szárny helyett inkább az elöl-hátul elburjánzott vakrácsok tették komolytalanná az egyébként szinte kikezdhetetlen Civicet.

Honda Civic Type R oldalról
forrás: Bistei Péter / InStyle Men
Már-már a kategória felső határait feszegeti

A Hondánál minden bizonnyal komolyan veszik a vásárlói igényeket. Hiszen az aktuális, és egyben valószínűsíthetően utolsó Civic Type R szinte minden negatív tulajdonságát kigyomlálták. Már a hibrid alapmodell is kifejezetten jó autó hírében áll, a piros címkés változat viszont nyugodtan tekinthető a japán autóipar egyik mesterművének. Pedig egyáltalán nem egy elsőkerekes lakossági kompakt az, amire ilyen magasztos jelzőket szokás aggatni. Pláne, hogy az elképesztő ára ellenére is csak igen nagy szerencsével lehet hozzájutni. A 2017-es piros tesztautóért emlékeim szerint 13,5 milliót kellett volna újként leperkálni, viszont az közel sem volt tökéletes. Ez a kék közel 25 millióért viszont vészesen közel van hozzá. Tulajdonképpen a színén kívül nincs rajta semmi különleges, amit ne láttunk volna már az évek során. Egyszerűen csak egyben van a forma, ami mentes mindenféle öncélú, sportosság érzetét keltő kamumegoldástól. Itt mindegyik nyílásnak funkciója van, de semmi nincs eltúlozva. A felniméret is egy collal kisebb, 19-es. A jóval kisebb hátsó szárnyat mintha szégyellték volna a formatervezők, talán ezért van szerényen feketére fényezve.

Belül is sokkal egységesebb, már-már klasszikus értékeket felvonultató megoldásokkal találkozunk. A piros kárpit ízlés kérdése, de enélkül nincs Type R. Ahogy a szobornak is beillő fém váltógomb nélkül sincs, amitől minden úrvezetőnek borsódzik a háta. De van végre használható kezelőfelület, egységes megjelenés, jó kilátás és vállalható anyaghasználat. Persze nem a német prémiumok minőségérzetére kell gondolni. A 70-es évek Civicjeit idéző szellőzőrácsok joystickjait szinte élmény mozgatni, középtájt azonban folyamatosan recsegett alattuk a középkonzol. Végre egyszerűen jó a Civicben ücsörögni, mert kivételesen harmonikus és használható az egész. Csak úgy, simán autóként is. Mondjuk 25 millióért igazán rakhattak volna bele tisztességes hangszórókat is. Már az előző generációs is kivételesen tágas jármű volt, a motor és a futómű pedig csak minimális mértékben változott. Az új még szélesebb, laposabb, 4,67 méteres hosszával már a kompakt kategória felső határát súrolja. 1460 kilós tömege csak akkor tűnik soknak, ha a tizenéves autókhoz hasonlítjuk. Márpedig kár szinte bármihez is hasonlítani. Hiszen egyszerűen nincs jelenleg olyan autó a piacon tetszőleges pénzért sem, ami ilyen formában tudná vegyíteni a praktikumot a sportautósággal, a használhatóságot a megőrüléssel.

Honda Civic Type R hátulról
forrás: Bistei Péter / InStyle Men
Szerényebb lett a hátsó szárny

Horvátország, 8-as út. Leginkább motorosok szíve dobban meg ennek hallatán, de egy vérbeli sportautóval sem kívánhatnál jobb úti célt egy rövid kiruccanáshoz egynapos távolságon belül. Csak okosan kell belőni az időpontot, mert a nyári hónapokban jó eséllyel agyvérzést fogsz kapni az egymást érő lakóautóktól és turistabuszoktól, ráadásul az elmúlt években az időjárás is eléggé instabillá vált. A hírhedt tengerparti szél, a Bora akár tartósan is 100 km/h felett képes süvíteni. Ettől függetlenül egy napos nyári hétvégén púposra pakoltuk a villámkék Type R csomagtartóját, és néhány jóval erősebb, sokhengeres német sportkocsi társaságában nekivágtunk az Adriának. Mivel az autópályán épeszű tempó mellett csak közlekedni szokás, Károlyváros után letértünk a hármas főútra. Rijeka felé tartva minimális forgalom mellett lehet az elnyújtott kanyarokban egészen élvezhetően kanyarogni közel 100 kilométert a tengerpartig. Nagyjából ki sem kéne venni harmadikból a váltót, de az átkozottul élvezetesen kapcsolható hatgangos egységgel kétszer annyit dolgozol, mint ami valójában szükséges. Természetesen van automatikus gázfröccs is, ami különösen elhiteti veled, hogy Isten is raliversenyzőnek teremtett. Persze a hardcore pilóták megvetéssel tekintenek erre a funkcióra, ami a kedvükért menüből kikapcsolható. A 330 lóerő nagyon lineárisan, szinte turbólyuk nélkül épül fel, és egészen hétezerig kergethető. Erre azonban semmi szükség nincs, mert 2600-as fordulatnál több mint négyszáz newtonméternyi nyomaték zúdul a féltengelyekre. A függőcsapszeges első felfüggesztést addig reszelték a japánok, hogy száraz úton gyakorlatilag nem érzel hajtási befolyást a kormányon.

Honda Civic Type R belső tér
forrás: Bistei Péter / InStyle Men
Belül uralkodó szín a piros

Első szállásunkra bőven 10 liter alatti átlagfogyasztással érkeztünk. És a legkevésbé sem elgyötörten, szóval a Type R gran turismóként abszolút megállja a helyét. A futómű természetesen komfort állásban is aránylag feszes, de a 19-es felnik miatt nem üt akkorát a keresztbordákon, mint a 20 colos szetten guruló elődje. Szállásadónk, Marino szintén rajong a sportautókért. Természetesen vinnem kellett egy kört vacsora után - szerinte bármelyik M-es BMW-nél gyorsabb tudna lenni vele a hazai pályán. Reggelre sajnos lecsapott a már emlegetett Bora, de eső nélkül. Ami valószínűleg hasznunkra vált, mert elhanyagolható mennyiségű járművet előztünk meg Senjtől Karlobagig. Azt viszont pillanatok alatt. A csodás kézi váltó ad annyi feladatot, hogy soha ne tudj elkényelmesedni, a rendelkezésre álló tolóerő és a futómű pedig kéri a kemény kigyorsításokat. Minden elismerésem a mindenkori utasaimé, akik általában hangtalanul viselik a kanyarban konstansan fellépő 1 g feletti oldalerőket.

Márpedig az 1 g-s oldalgyorsulás mellett még meg sem nyikkannak a Pilot Sport 4S-ek a Hondán. A Karlobag és Starigrad közötti szakasz a nyolcas út esszenciája. A tenger mellől emelkedve indul a szinte versenypálya minőségű kanyarlabirintus, ahol a Type R teljes terjedelmében ki tud bontakozni. Valami eszméletlen stabilan tartja az íveket Sport módban, minimális dőlés mellett. Teljesen mindegy, hogy másodikban tiltásig forgatva gyorsítasz ki vele egy visszafordítóból, vagy egy hosszú és gyors íven kell elkezdeni fékezni, egyszerűen csak elfordul. Már-már túlságosan is jól csinál mindent, hiányzik belőle a régi hotheccsek pajkossága. És a fék sem fárad, ami egyáltalán nem alapvetés még a jóval drágább sportautóknál sem.

Honda Civic Type R ülések
forrás: Bistei Péter / InStyle Men
Az ülések oldaltartása is rendben van

A 8-as út legjobb része Starigradig tart, de előtte még érdemes menni egy oda-visszát a hegyre Karlobagból Brusanéig. Ez a szakasz rengeteg hajtűkanyarjával a Monte-Carlo-ralit idézi, és szinte teljesen forgalommentes. Viszont sok a beláthatatlan kanyar, fokozattan ajánlott észnél lenni. A Kubus hegyen lévő kilátóban érdemes elidőzni, amíg alapjáraton duruzsolva visszahűl a technika. Aztán indul újra lefelé a banzáj: Zsolti barátom felhúzott M240i-je hosszú fekete csíkokat ken a kanyarok kijáratára, a Type R sztoikus nyugalommal tartja a lépést a jóval erősebb hátsókerekessel. Az átdolgozott K20C01 turbómotorokat meghazudtolóan énekel a leszabályzás környékén, pedig hamarabb elváltva talán még gyorsabban lehetne folyatni. Túl korai kigyorsításnál sem hajlandó tolni az elejét, a Torsen sperr valahogy mindig ívre rántja. És gázvételre sem mozdul meg különösebben a fara, hiába próbálja az ember kihozni a sodrából. Versenyautó ez utcára, kérem szépen, csak a cső hiányzik belőle. És aki tényleg zárt pályán megy időre, annak ott van még a leghegyesebb R+ mód. Ez közúton teljesen feleslegesen keménnyé és idegessé teszi az autót, szóval én tartózkodtam a használatától.

Honda Civic Type R motortér
forrás: Bistei Péter / InStyle Men
Csodálatosan énekel leszabályzás környékén

Pag szigetére ezúttal komppal érkeztünk. Autós szempontból kevésbé kívánatos, de kellemes hely a kikapcsolódásra. Ellenben a szárazföld felőli oldalán csodálatos panoráma tárul a Velebit hegységre, a középső tájak néhol Szardíniát idézik. Szállásadónk megint csak autóbolond, WRX STi tulajdonosként vagy egy órán át csodálja a Type R-t. Adtunk egy nap pihenőt a technikának, és suppal áteveztünk az öböl túloldalán lévő Zrce Beach-re. A horvát Ibizaként ismert strandon zajlik az élet, csak tele van erősen extrovertált nyugati tinédzserekkel. Ezért másnapra inkább a békés nyugalmat választottuk, és suppal vízre szálltunk a Winnetou-filmek egyik forgatási helyszínén, a Zrmanja-kanyonban. Ez még úgy is majdnem egész napos program, hogy a torkolatból visszafelé már hajón gyönyörködtünk a tájban. És a java csak ezután jött: késő délután eltűnt a forgalom a 8-asról. És ezekért a percekért, órákért érdemes feleslegesen erős, kényelmetlenül kemény futóműves, akárhány ajtós vagy hengeres, pazarlóan sokat fogyasztó járművet tartani. Mert katartikus élmény a megfelelő helyen és időben a kedvenc zenéd ritmusára táncoltatni a fordulatszámmérőt, fűzni a kanyarokat, miközben jobbról a lemenő nap fénye cikázik a tengeren. És sokkal inkább maradandó, mint esténként elrúgni neki az elkerülőn.

Honda Civic Type R szemből, menetközben
forrás: Bistei Péter / InStyle Men
Élmény vele lefűzni a kanyarokat

Végső formájában tehát a Honda Civic Type R egy nagyon szerethető és kerek egészet alkot. Páratlanul ötvözi az egyszerű szállítóeszközt a vérbeli sportautóval, amelyet áthat a végtelenségig csiszolt gépészet érzete. Természetesen vannak a konstrukcióból adódó kompromisszumok, mint a nagy fordulókör, a feszes futómű, esőben pedig az érdi emelkedőn negyedikben is képes elkaparni. Aki anno féláron megvette az előzőt, menetdinamika tekintetében alig kap többet az újtól. A körítést viszont addig simogatta a Honda, míg tényleg létrehozták a szinte tökéletes forró ferdehátút. Azért csak szinte, mert egyrészt hétköznapi ember számára már-már kényelmetlenül magasan vannak a határai. Másrészt az ára és a korlátozott elérhetősége miatt már sosem fogunk eleget látni belőle. Pedig a hot hatch műfaj egyik fontos eleme éppen az lenne, hogy átlagember számára is elérhető. Bár méretre csaknem túlnőtt a kompaktokon, mégis sokkal emberközelibb, könnyedebb és nyersebb vezetési élményt ad a négy henger és elsőkerékhajtás ellenére, mint a sokhengeres német nehézbombázók. Bónuszként döbbenten nézi az utca népe, mégsem irigy rá senki.

Nézd meg a galériát is!

Galéria / 28 kép

Honda Civic Type R

Megnézem a galériát

Videók

Jármű

Bringával ingázni nemcsak gazdaságos, menő is

Stílus

Rég nem volt ilyen sima az arcom - Teszt: Braun Series 9 Pro+ 9565cc elektromos borotva

Promóció

Így lépi át az elektromos autózás korlátait a Porsche Taycan

Promóció

Renault Scenic E-Tech, a család új kedvence

Promóció

Tökéletes parfümöt keresel a forró nyári napokra? Nézd meg összeállításunkat, hogy megtaláld kedvenc nyári illatodat!

Promóció

Kívül-belül élénk

Kép
Szórakozás

Varga Barnabást megműtik, szerdán hagyhatja el a kórházat

Friss hírek érkeztek a skótok ellen súlyosan megsérülő csatár állapotáról.

Kép
Stílus

Rég nem volt ilyen sima az arcom - Teszt: Braun Series 9 Pro+ 9565cc elektromos borotva

A borotválkozás nagyon kényes kérdés: a nem megfelelő eszközökkel könnyen megvághatjuk magunkat, de a bőrirritáció is csak egy hajszállal kevésbé kellemetlen.

Kép
Jármű

Bringával ingázni nemcsak gazdaságos, menő is

Egy jól kiválasztott elektromos kerékpár segít leküzdeni a nehezebb akadályokat is, miközben sokkal gazdaságosabb, mint az autó.

Kép
Jármű

Szívfacsaró: új gazdát keres Paul Walker projektautója

A tragikus balesetben elhunyt színész barátjával közösen vette a Camarót, de soha nem tudták befejezni.

Kép
Stílus

Menő Omega Seamastert kapott a rúdugrás királya

A svéd Armand Duplantis a szám legnagyobb esélyese a párizsi olimpián is, kijár neki egy svájci luxusóra.

Kép
Tech

Mesterséges intelligencia tanítja randizni a kínai fiatalokat

A szerelmi tanácsadóknak ráadásul fizetnek is. Így vajon felpörög a házasságkötések száma?

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!