Több mint tengerpart: feszegesd a határaidat Horvátországban

Horvátország hosszú évek óta a magyarok kedvenc célpontjai közé tartozik. Hiszen itt van a szomszédban, és a legközelebbi tengerpartot kínálja gyönyörű homokos és kavicsos szakaszokkal. Van, akinek ez már önmagában is elég, de emellett lebilincselő történelmi városok, vadregényes tájak és adrenalinban gazdag kalandok is csalogatnak.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Barlangássz a cseppkövek bűvöletében

A földfelszínen is nagyon sok természeti kincs várja az utazót, de talán még izgalmasabb az, amit nem láthat bárki. Az, ami a föld alatt rejlik, amit kihívás felfedezni, kielégíti a kíváncsiságunkat. Horvátország hatalmas karsztterülettel rendelkezik, a legtöbb mély barlangi objektumot pedig a Velebit-hegységben találjuk. Az egyik legszebb a Paklenica Nemzeti Park szívében elhelyezkedő Manita peć, amely nyitott a látogatók számára, a másfél órás túra során a cseppkövek közt láthatunk sisakot, orgonát, sőt akár boszorkányt, de persze mindenkinek szabadon szárnyalhat a fantáziája is ebben az érzékeny világban.

Vranjača-barlang / Fotó: Ivo Biočina

Igazi gyöngyszem a Rovanjskából elérhető Modrič-barlang, amelynek különlegességét az adja, hogy felfedezése óta nem végeztek benne semmilyen beavatkozást, a természet alkotta, érintetlen formában maradt fenn, és kínálja egy felejthetetlen kaland lehetőségét. Egy fenyőerdőt átszelve érkezünk meg a barlangba, hogy sztalagmitokkal és sztalaktitokkal díszített varázslatos csarnokokban gyönyörködhessünk a kétórás séta során.

Ha pedig Split felé vennénk az irányt, ott nemcsak a pompás építészeti örökség és egy igazán sportrajongó közösség vár. Félórányi autóútra van csupán a Vranjača-barlang, amely védett geomorfológiai emlékmű. Viszont látogatható, és bizony érdemes is felkeresni, változatos cseppkőformák, kékes-zöldes színben pompázó csarnokok, kristályoktól csillogó felületek jutalmazzák meg a kíváncsi szemeket.

Merülj el az Adriai-tengerben

A világ egyik legtagoltabb tengerpartja nagyszerű lehetőséget nyújt a búvárkodásra, legyen szó szabad tüdős merülésről vagy légzőkészülékes felfedezésről. Lebilincselő víz alatti felvételeket is készíthetünk olyan sajátos életformákról és fajokról, amelyek itt, az Adriai-tengerben vannak otthon. Más-más csodát figyelhetünk meg a sekély vízben és a nagyobb mélységekben, a medúzáktól az üregből kikukucskáló murénákig, a szikláktól a hajó- és repülőroncsokig. Aki a barlangászatot kombinálná a merüléssel, többek közt Korčulán, Visen, Dugi Otokon és Krk-szigeten is hódolat a barlangi búvárkodásnak.

Telašćica Natúrpark / Fotó: Damir Zurub

Ha az ókor és a középkor kereskedelmi útvonalait járva elsüllyedt hajók torzóit szeretnénk felfedezni, akkor Hvar, Vis, Trogir vagy akár Split térségében is jó helyen járunk. Isztria partjainál tengeri csaták során odaveszett hajók maradványait is kiemelték már az elmúlt évtizedekben, de ez nem jelenti azt, hogy már ne találkozhatnánk ilyesmivel: a sportbúvárokat továbbra is várja az ismeretlen izgalma. A monarchia korának jelentős hadikikötője volt Pula, partjainál nyugszik hullámsírjában sok egyéb mellett az Adria Titanicjának is nevezett Baron Gautsch, az 1914-ben elsüllyedt osztrák–magyar személyszállító óriás.

Evezz folyókon és tavakon

A kajakozás és kenuzás eleve közel áll a magyar néplélekhez, elég csak az idei olimpiára visszagondolni, réges-régi sikersportágunkról van szó. De nem kell ezt feltétlenül versenyszerűen űzni, hogy élményeket kapjunk tőle, a kalandvágyó turisták is kipróbálhatják magukat a horvát folyókon és tavakon. Vadabb és csendesebb vizeket egyaránt találunk. Jó szívvel lehet ajánlani a Rab-szigeti kajaktúrát, a falakkal körülvett, középkori Rab városából indulva, érintve a Kalifront erdőt, a húsz homokos strandot felvonultató Lopárt, a hírhedt börtönszigetet, Goli otokot, majd tenger gyümölcseit kóstolni Grguron.

Mala Kolumbarica, Kamenjak-félsziget / Fotó: Brotherside

Komoly felkészültséget igénylő csúszdák és zuhatagok töltenek fel adrenalinnal, de a keményebb kihívásokat letudva Lonjsko Polje Természetvédelmi Parkjában átválthatunk könnyedebb kenuzásra. Erre evezve semmiképpen sem szabad kihagyni a tájegységre jellemző ételeket és italokat, amelyeket páratlanul hangulatos kis éttermekben fogyaszthatunk el.

Cetina-folyó / Fotó: Ivo Biočina

Említést érdemel a Cetina-folyó bal partján fekvő Zadvarje, ugyanis az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek nagyszerű lehetőséget tartogat a kis falu. A hegymászók a Biokovót hódíthatják meg, de a vizeknél maradva a nyugodt és vadvízi részeket lenyűgözően kombináló raftingtúrák csábításának sem könnyű ellenállni. A tíz kilométer csak első hallásra sok, érzésre pillanatok alatt magunk mögött hagyjuk, még ha a négyméteres peremen való leugrás nem is való mindenkinek.

Pakold fel a bringát is

A kerékpározás szerelmesei talán utazásaik alkalmával sem szeretnék mellőzni kedvenc hobbijukat. Végigtekerhetünk a Tour of Croatia országúti verseny útvonalain – bizony, nehéz döntés, hogy Split és Makarska között tapossuk a pedált, vagy inkább a Plitvice Nemzeti Parktól a nem kevésbé festői Učkáig kerekezzünk. Emelkedőkből és lejtőkből itt sincs hiány, de aki az országúti bringázásnál nehezebb próbatételre vágyna, akár a Krka Nemzeti Parknak vagy a Velebit Natúrparknak is nekivághat.

Rovinj / Fotó: Ivan Šardi

Ahogyan mi, magyarok büszkék vagyunk borainkra, úgy a horvátok is. Isztrián és a Kvarneren egyaránt az ókorig nyúlik vissza a bortermelés története, az évszázadok során a hagyományos szőlőfajták mellé beférkőztek a modernek is. Egy isztriai borút tehát a nyeregben ülve is végtelenül vonzónak hat, a szőlőhegyek ölelésében suhanva azt javasoljuk, az őshonos szőlőfajtákból készült nedűk kerüljenek a fókuszba. De természetesen a legnépszerűbb italok is hozzájárulnak a sokszínűséghez. A Gastro Cycling Tour nevéhez méltón egyedülálló gasztronómiai élménnyel kedveskedik az éhes utazóknak. Sőt, a kor szavára hallgatva már külön e-bike-os túrákat is hirdetnek.

A sokszínűségre áhítozó kerékpárosoknak azonban nem muszáj nagyon eltávolodniuk a magyar–horvát határtól. Síkságok, dombok, folyók és rétek tagolják Szlavónia és Baranya régiót, de a történelmi múlt emlékeiből sincs hiány. Európa egyik legnagyobb erődítménykomplexuma, a Bródi erőd a Száva partján terül el, az Eszéki erőd pedig a Dráva mentén. Utóbbi város ráadásul tekintélyes bicikliút-hálózata révén igazi bicajos fellegvár. Innen már nem kell sokat utazni a Kopácsi-rétig, addig a vidékig, ahol a Dráva a Dunába torkollik. Ezt a különleges állat- és növényvilággal büszkélkedő környezetet bringáról a legjobb megcsodálni, az errefelé oly jellegzetes szarvascsordáktól a mintegy háromszáz madárfajig.

Kopácsi-rét / Fotó: Julien Duval

Hódítsd meg az eget

Ha már jártunk szárazföldön és vízen, sőt bemerészkedtünk a föld alá, alámerültünk a tengerbe, nem maradt más hátra, mint a levegő! Egészen más felfedezni ezeket a csodálatos tájakat a magasból. Hogy ezt milyen módon tesszük, csak rajtunk áll. Učka és Žumberak északi hegycsúcsainál vagy akár Krk és Hvar szigetei mellett siklóernyőzhetünk. A teljesen kezdőknek leginkább Tribalj ajánlható, itt a lehető legnagyobb biztonságban ismerkedhetnek az elsőre talán kissé rémisztő sporttal. A rutinosabbak Kalnikra vethetik pillantásukat, ott megtalálják a hozzájuk passzoló kihívást. Ha a bázisugráshoz vagy a siklóruhához nem vagyunk elég bátrak, de vonz a magasság, a panorámarepülést pont nekünk találták ki.

Faust Vrančić Emlékközpont / Fotó: Bojan Haron Markičević

Apropó, siklóernyő! Abban, hogy ez az extrém sport létezik, elévülhetetlen érdemei vannak a horvát Faust Vrančićnak. Noha az ejtőernyőzés már évszázadokkal korábban is foglalkoztatta az emberiséget, még Leonardo Da Vinci is gondolkodott róla, az első ugrást a šibeniki születésű feltalálóhoz kötik. A legenda szerint az 1610-es években egy fából és vászonból eszkábált ernyővel ugrott le egy velencei toronyból, más források azt írják, a Veszprémi várnál is kísérletezgetett, megint mások szerint a találmány valóban az övé volt, de valaki más próbálta ki. Szerencsére nem vész a múlt homályába viszont a szintén horvát Robert Pečnik neve, aki a siklóruhák ötletét tökéletesítette. Ma már akár 120-260 km/h-s sebességgel is repülhetünk ezekben, amihez varázslatos díszletet biztosít szinte bármely tájegység.

Ne higgyük hát, hogy Horvátország nem több, mint – a szigeteket is beleértve – közel hatezer kilométernyi tengerpart. Akár az aktív kikapcsolódást, a sportokat, a városnézést, akár a nyugis pihenést, lazítást választjuk, a legjobb helyen járunk.

HORVÁTORSZÁG - TELE ÉLETTEL!