Kezdhetünk hozzászokni a 40 fokos nyarakhoz

Ha néhány éve valaki azt mondja, hogy Párizsban, London közelében vagy Észak-Németországban is 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mérnek, sokan túlzásnak tartották volna. Ma azonban a klimatológusok szerint ezek az értékek már nem rendkívüli események, hanem egy új európai valóság részei.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Javier Martín Vide, a Barcelonai Egyetem fizikai földrajz professzora a The Conversation hasábjain arra hívja fel a figyelmet, hogy a hőhullámok mindig is léteztek, a 21. században azonban jóval gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá váltak. A kutatások szerint egy extrém hőhullám kialakulásának kockázata ma legalább kétszer akkora, mint a 20. században volt.

A rekordok ezt jól mutatják. Franciaország 46 Celsius-fokos melegrekordját 2019-ben mérték, az Egyesült Királyság 2022-ben először lépte át a 40 fokot, Hamburgban szintén 40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, míg Európa abszolút rekordja jelenleg a szicíliai Siracusáé, ahol 2021-ben 48,8 Celsius-fokot regisztráltak. Közös bennük, hogy mindegyik csúcsérték az elmúlt néhány évben született.

A szakemberek szerint azonban nem is önmagában a nappali csúcshőmérséklet jelenti a legnagyobb problémát. Egyre gyakoribbak az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet 20–25 Celsius-fok alá sem csökken. Ilyenkor az épületek nem tudnak lehűlni, a szervezet pedig nem képes megfelelően regenerálódni, ami különösen az idősekre és a krónikus betegekre jelent komoly veszélyt.

A másik nagy kihívás, hogy Európa jelentős része egyszerűen nem ilyen éghajlatra épült. Sok lakásban nincs légkondicionáló, a városokban kevés az árnyékot adó zöldfelület, az aszfalt és a beton pedig napközben magába szívja, majd éjszaka is ontja magából a hőt. Emiatt a sűrűn beépített városrészek akár több fokkal is melegebbek lehetnek a környező területeknél.

A kutatók szerint ezért már nem elég csak a kibocsátás csökkentéséről beszélni: alkalmazkodni is kell. A megoldások között szerepel több fa és park telepítése, árnyékolók kialakítása a legforgalmasabb utcákon, világos vagy növényzettel borított tetők alkalmazása, valamint úgynevezett klímamenedékek létrehozása, ahol a legmelegebb órákban bárki lehűlhet. A kórházak, idősotthonok és iskolák hűtését pedig a szakértők szerint stratégiai kérdésként kell kezelni.

A hőhullámok tehát már nem egyszeri rendkívüli események, hanem az európai nyarak egyre meghatározóbb részei. A kérdés többé nem az, hogy lesznek-e újabb 40 fokos napok, hanem az, hogy városaink és mindennapi életünk képes lesz-e alkalmazkodni hozzájuk.