Először operáltak humanoid robotok élő alanyon

Új mérföldkőhöz érkezett a robotsebészet: a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kutatói először mutatták be, hogy ember formájú, távolról irányított robotok képesek sikeresen elvégezni minimálisan invazív műtéteket élő állatokon. Az eredményeket a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature közölte.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A kutatás azért számít különlegesnek, mert eddig a robotsebészetet szinte kizárólag speciálisan erre a célra fejlesztett rendszerek – például a Da Vinci – uralták. A most alkalmazott humanoid robotok ezzel szemben általános célú gépek, amelyeket utólag alakítottak át sebészeti feladatokra.

Két különböző műtétet is sikeresen végrehajtottak

A kutatást Zekai Liang, Michael Yip, Nikita Thareja, Ryan Broderick és munkatársaik végezték a UC San Diego mérnöki és orvosi karának együttműködésében. A tanulmány „In vivo feasibility study of humanoid robots in surgery” címmel jelent meg a Nature 2026. július 8-i számában.

A kutatók két különböző forgatókönyvet vizsgáltak:

• az első műtétnél egy humanoid robot operált, miközben egy emberi sebész asszisztált;
• a második beavatkozás során két humanoid robot dolgozott együtt, emberi jelenlét nélkül a műtéti térben.

Mindkét esetben laparoszkópos epehólyag-eltávolítást végeztek altatott sertéseken, ami az ilyen kutatásokban széles körben alkalmazott preklinikai modell. A műtétek sikeresen lezajlottak.

Nem autonóm robotokról van szó

Bár elsőre úgy hangozhat, mintha a robotok maguktól operáltak volna, erről nincs szó. A gépeket végig tapasztalt sebészek irányították távolról, egy úgynevezett teleoperációs rendszer segítségével. A sebész minden mozdulatát valós időben követte a robot, hasonlóan ahhoz, ahogyan a ma is használt robotsebészeti rendszerek működnek.

A kutatók szerint a humanoid kialakítás legnagyobb előnye, hogy a robotok hagyományos műtőkben, hagyományos sebészeti eszközökkel is képesek dolgozni, így nincs szükség teljesen új infrastruktúra kiépítésére.

Miért lehet ez fontos?

A ma legelterjedtebb robotsebészeti rendszerek rendkívül drágák, nagy méretűek és speciális műtői környezetet igényelnek. A kutatásban használt, Surgie becenévre keresztelt robotok ezzel szemben kereskedelmi forgalomban kapható Unitree G1 humanoid robotokra épülnek. Körülbelül 150 centiméter magasak, 27 kilogrammot nyomnak, és töredékébe kerülnek a jelenlegi, akár 800 kilogrammos robotsebészeti rendszereknek.

A kutatócsoport szerint ez hosszabb távon lehetővé teheti, hogy robotsebészeti megoldásokat olyan helyeken is alkalmazzanak, ahol ma erre nincs lehetőség, például vidéki kórházakban, katasztrófa sújtotta területeken, katonai egészségügyi bázisokon vagy akár űrmissziók során.

Még messze vannak a mindennapi alkalmazástól

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez preklinikai kutatás, vagyis embereken még nem próbálták ki a rendszert. A műtétek során többször is újra kellett kalibrálni a robotokat, ami jelentősen meghosszabbította a beavatkozásokat. Emellett a kutatók tovább dolgoznak a mozgások késleltetésének csökkentésén és a rendszer pontosságának növelésén.

Michael Yip, a UC San Diego professzora szerint a végső cél nem az, hogy a robotok leváltsák a sebészeket, hanem hogy olyan intelligens sebészeti asszisztensekké váljanak, amelyek segíthetnek enyhíteni a világszerte tapasztalható szakemberhiányt.

A robotsebészet következő nagy lépése lehet

A robotsebészet ma már számos országban a rutinellátás része, azonban az alkalmazott rendszerek jellemzően egyetlen feladatra készültek. A humanoid robotok megjelenése új irányt jelenthet, hiszen ugyanaz a gép a jövőben nemcsak operálhat, hanem műszereket adhat át, beteget mozgathat vagy akár előkészítheti a műtőt is.

A mostani eredmények még nem jelentik azt, hogy néhány éven belül robotok végzik majd az emberi műtéteket, de a Nature-ben megjelent tanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy a humanoid robotok már a sebészetben is kiléptek a laboratóriumok világából.