900 év után végre megoldódhatott a Húsvét-sziget rejtélye

Az Óceánia területén található Húsvét-szigetet 1722-ben fedezte fel Jakob Roggeveen holland tengerészkapitány – a név pedig onnan származik, hogy éppen húsvét vasárnapján érkezett oda. Alighanem mindenki látott már képeket a szigeten található monumentális kőszobrokról, amelyeket nagyon sok tudós vizsgált már az évszázadok során. Eddig az volt a konszenzus, hogy egy hierarchikus társadalomban készültek, a vezetők erejének kifejezésére. Most azonban egy új kutatás teljesen más megvilágításba helyezi az eredetüket.

Az amerikai Binghamton Egyetem kutatói, Carl Lipo és Terry Hunt szerint nem központi irányítás mellett születtek meg ezek a szobrok, hanem több különálló csoportra vezethetők vissza, amelyek eltérő hagyományokat is ápoltak. Korábban egyébként kerültek már elő olyan régészeti leletek, amelyek arra utaltak, hogy a sziget társadalma nem volt egységes – a mostani tanulmány is ezt a feltételezést erősíti.

A tudósok drónokat is bevetettek a helyszín feltérképezésére. Azt állapították meg, hogy a Rano Raraku vulkanikus kráter kőbányájának több kitermelési zónája is volt – az egyik szoborsorozat az egyik, a másik a másik helyen készült, és így tovább. A részleteket megfigyelve a moaik arcvonásai is eltérnek egymástól.

Noha a kőszobrok a maguk 20 méteres magasságával és 90 tonnás súlyával igen méretesek, a kutatók szerint a mozgatásuk meglepően könnyen mehetett. Az őslakosok nagy, hosszú kötelekkel először „meghintáztatták” őket, majd amikor már mozgásba lendültek, sokkal kisebb erőkifejtéssel tudtak haladni. Egy 18 fős csapat mindössze negyven perc alatt tudta akár száz méterrel is arrébb vinni a moaikat.

Persze továbbra is nagyon sok még a kérdőjel a Húsvét-sziget kőszobrai körül. A friss eredmények azonban nagyban hozzájárulnak a rapanui kultúra alaposabb megértéséhez.

(forrás: Metro)

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!