Aprósütemény a színészlegendának

Verőce közepén húzódik Börzsöny egyik első hegygerince. Aki felnéz, nem tévesztheti szem elől a gyönyörű villát, számtalan úri tivornya színhelyét. Egykori gazdája a legjelentősebb színészi sikereit nem idehaza aratta, de olyan sokat tett a mozi világáért, a filmes szakma meghonosodásáért, hogy ideje emléket állítani neki. Bár megérdemelné, szobrot nem tudunk, de úgy döntöttünk feleségemmel, hogy verőceiként egy ünnepi süteménykét dedikálunk neki. Kicsit, gömbölyűt édeset, ami pont úgy mosolyog, mint ő az archív képeken.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Ki volt Pufi?

Aki felsorolja életének legfontosabb földrajzi állomásait, láthatja, nem egy hétköznapi pálya zajlott Budapest, Berlin, Hollywood érintésével és egy szomorú végkifejlettel a Szovjetunióban. Pufi igazi nevére már a kortársai se nagyon emlékeztek: 1884-ben Budapesten született Hochstein Károlyként. Apja zsidó orvos volt, aki hiába szerette volna, ha a fiai követik – de őt csak az élet, a mulatozás, a színpadok bohém világa érdekelte.

forrás: ujsagmuzeum.hu

Sosem volt vékony. Egyszer valaki rákérdezett, nem szeretne-e sovány lenni? Ő azonban élvezte az életét, ahogyan az volt, s hitte, az emberek is így szeretik őt. Ránézünk a fotójára és tényleg: minden képéről, minden beszámolóból sugárzik a pozitivitás. Pont ez a karakter tette önazonos színésszé, aki jókor volt jó helyen, hiszen 1914-ben az első magyar némafilm főszereplőjeként került be Kabos Gyulával a köztudatba. Művésznevét akkor már legalább hat éve használta, a film címe is innen jött: Pufi cipőt vesz.

Nem lehet rá azt mondani, hogy nem dolgozott meg a sikerért. A szórakoztatást nem csak bevilágított színpadokon vagy mozivásznon tudta elképzelni. Az első világháborúban még a frontra is elment, hogy a katonákat szórakoztassa. Nyitott volt az újra, ő lett az első magyar színész, aki összecsomagolt és elindult és szerencsét próbált Amerikában. Szerencséje volt, a tomboló burleszk-hullámot képes meglovagolni: 1917-ben már kinn forgat, ahonnan még visszatér Európába, s Karl Huszar néven kiveszi részét a berlini filmipar megteremtéséből.

Ingázik a két kontinens között – másodjára már öt évet húz le Hollywoodban, ahol negyven filmben szerepel – a munkát szereti társasággal kipihenni, háza gyakorlatilag nonstop partiszínhely, ahol felesége húslevessel, pörkölttel és galuskával várja a vendégeket. Amikor besokall, az Egyesült Államokból visszatér Berlinbe, ami akkor nem csak egy éjszakai élettől hangos város, hanem már az európai filmipar centruma is. Mivel jelentős tapasztalata volt kabarészerepekkel, izgalmas megkeresést kap, mikor a hangosfilm technikája megérkezik. Az első ilyen mozi Európában A kék angyal volt, amiben Huszár Pufi is szerepet kapott.

Hiába van meg a közönsége, zsidó származása miatt nehezen viseli a hitleri Németország kiépülését. Úgy gondolja, itthon jobb lesz, ezért Budapestre tart, majd megveszi a már akkor is a Dunakanyar egyik legszebb épületének tartott verőcei Swadló-villát és kijelenti, végleg Magyarországon telepedik le.

A helyiek már láttak néhány mulatságot a már akkor is üdülőterületnek számító faluban, de olyat, amit Pufi tudott, még ők sem. Maximális fordulaton ment a nyolchengeres bulimotor, sivított rajta a két turbó: a hazai kulturális élet színe-java megfordult a hegygerincen, sőt, még Hollywoodból is eljöttek a barátai a helyiek által csak Huszár-laktanyának hívott házba.

A vidám időszaknak a hazai zsidóüldözés vetett véget. Huszár Pufi túl sokáig halogatta az indulást, így a legkézenfekvőbb megoldásról, az Atlanti-óceán áthajózásáról a német tengeralattjárók miatt már lemondott. Helyette Japán felé szeretett volna kerülni, ehhez azonban el kellett vonatoznia Vlagyivosztokig. A verőcei legendák szerint, amit lehetett, idehaza pénzzé tett vagy ékszerre cserélt és bevarrta a kabátjába.

A Transzibériai expresszen 1941-ben sikeresen eljutottak feleségével a moszkvai Jaroszlavszkij pályaudvarról 9289 kilométerre levő Vlagyivosztokba. Egy dolgot nem vett számításba: mivel Magyarország hadba lépett Szovjetunióval, hirtelen ellenség lett belőlük és a Vörös Hadsereg katonái leszállították őket a vagonból, hogy nagyon más komfortfokozatúba tereljék át a házaspárt. Huszárékat a kazahsztáni Karaganda mellett zárták táborba, ahol feltehetőleg már kabát nélkül, éhezve, betegségei kezelését nélkülözve hunyt el az ünnepelt színész.

forrás: Wikipédia

Huszár Pufi egykori villája

Legyen inkább édes az emlék

Pufira Verőcén a mai napig szeretettel, a legendákat felemlegetve gondolnak. Mikor odaköltöztem, több remek anekdotát hallottam róla az öregektől és szép lassan a saját falusi identitásom részéve vált az, hogy ilyen remek, szórakoztató figura élt pár saroknyira tőlem. Titkon természetesen bízom benne, hogy mihamarabb szobrot kap a faluban, de addig feleségemmel vettük kézbe az emlékállítást.

Ennek az apropója, hogy nejem minden évben ugyanazt a hét karácsonyi aprósüteményt készíti, kisipari mennyiségben – ezek egyike a huszárcsók, ami isteni mogyorós tésztával készült falat, közepén fanyar ribizlilekvárral. Ez a desszert is az ideköltözésünkkel lett az ünnepek része – a szintén verőcei Marschall Katalin receptgyűjteményéből, az Ádventi ízekből származik.

Csak pár betű választja el a huszárcsókot a huszárpufitól – miért ne lehetne a klasszikus aprósütiből egy hedonista, kerekded, vidám csemegét csinálni, ami pont olyan szeretnivaló és édes, mint a Dunakanyar bulibárója? Nincs ebben semmi megfejtés, csak egy kis plusz meringue, ami fáklyával karamellizálunk, amitől rögtön olyanná válik, mint a színész szépen ondolált haja.

forrás: Zirig Árpád