Kiderült, miért büdösebbek a tinik a babáknál - kiosztották az Ignobel-díjakat

Vajon tényleg rosszabb szaguk van a tinédzsereknek, mint a kisbabáknak? Hogyan kell helyesen orrot fújni? Lehet-e döglött szúnyogból 3D-nyomtatót építeni? És mi történik, ha tudósok ezer alsónadrágot ásnak el a földbe?

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Első hallásra egyik sem tűnik olyan kérdésnek, amelyért komoly tudományos díjat osztanának. Az Ignobel-díj azonban pontosan azokat a valódi kutatásokat ünnepli, amelyek először megnevettetnek, aztán gondolkodásra késztetnek.

A Nobel-díj humoros kis testvérének 2026-os nyerteseit szeptemberben hirdették ki Zürichben. Mutatjuk az idei tíz díjazottat.

1. Ezer alsónadrágot ástak el

A talajtan díjazottjai 1000 egyforma alsónadrágot ástak el több mint 25 országban, majd legfeljebb két hónappal később előszedték őket. Nem viccből: a pamut lebomlásának mértékéből a talaj biológiai aktivitására lehet következtetni. Minél aktívabbak a mikroorganizmusok, annál kevesebb marad az alsónadrágból.

2. Kígyókra léptek, hogy lássák, mikor harapnak

A biológiai díjhoz valamivel több bátorság kellett. Brazil kutatók mérges kígyók különböző testrészeire léptek rá óvatosan és ismételten, hogy kiderítsék, milyen körülmények között támadnak. A 2024-es tanulmányt később visszavonták az állatkísérleti etikai engedély megsértésével kapcsolatos kifogások miatt.

3. Tudományosan megoldották a piszoárfröccsenést

A fizikai díj nyertesei egy férfiak millióit érintő problémának mentek utána: hogyan lehet olyan piszoárt tervezni, amelyből nem fröccsen vissza a vizelet? Folyadékdinamikai modellek és kísérletek segítségével olyan geometriát kerestek, amely minimálisra csökkenti a visszafröccsenést. A kutatásnak fenntarthatósági haszna is lehet, hiszen kevesebb takarítást és vizet igényelhet.

4. A tinédzserek tényleg rosszabb szagúak?

A szaglás kategóriájának díjazott kutatói arra jutottak, hogy a szülők kellemesebbnek ítélik kisbabájuk illatát, mint tinédzser gyermekükét. Az eredmény valószínűleg egyetlen apukát vagy anyukát sem fog sokkolni, most azonban tudományos díj is jár érte.

5. Döglött szúnyogból lett 3D-nyomtató

A technológiai díj talán az idei mezőny legbizarrabb ötletéért járt. Kutatók elpusztult szúnyogok szívókáját használták mikroszkopikus 3D nyomtató fúvókájaként. A „3D necroprinting” nevű technikával rendkívül finom struktúrákat lehet előállítani, miközben a természet által már tökéletesen megépített mikroszkopikus alkatrészt hasznosítják újra.

6. A csótánytej háromszor energiadúsabb lehet

A kémiai díj egy 2016-os kutatást jutalmazott. Egy elevenszülő csótányfaj tejében található fehérjekristályokról kimutatták, hogy nagyjából háromszor annyi energiát tartalmaznak, mint a tehéntej fehérjéi. Ez nem azt jelenti, hogy hamarosan csótánytejet öntünk a reggeli kávéba: a kutatás molekuláris szerkezetet vizsgált, nem új élelmiszert fejlesztett.

7. Kiderítették, hogyan kell helyesen orrot fújni

Az orvosi Ignobel-díjat posztumusz Tokuji Unno kapta egy 1977-es aerodinamikai vizsgálatért. Az eredménye szerint előbb mérsékelten levegőt kell venni, majd erőteljesen kifújni az orrot, méghozzá egyszerre csak az egyik orrlyukon keresztül. Vagyis valaki közel ötven éve tényleg tudományosan tanulmányozta az orrfújást.

8. A gazdagabbak hajlamosabbak elvenni a gyerekek édességét

A közgazdasági díj egy 2012-es kutatássorozaté lett. A vizsgálatokban a magasabb társadalmi osztályhoz tartozó résztvevők nagyobb hajlandóságot mutattak etikátlan viselkedésre, többek között arra, hogy olyan édességből vegyenek, amelyről azt mondták nekik, hogy gyerekeknek szánták.

9. Tudományosan meghatározták, mi számít csóknak

A biomechanikai díj nyertesei először olyan definíciót alkottak a csókra, amely nemcsak emberekre, hanem más állatokra is alkalmazható, majd evolúciós történetét vizsgálták. Elemzésük szerint a csókszerű viselkedés az emberszabásúak közös őseinél is jelen lehetett, és valószínűleg a neandervölgyiek sem voltak teljesen idegenek tőle.

10. Néha azt akarjuk, hogy a barátaink gonoszak legyenek

A békedíj meglehetősen békétlen eredményért járt. Pszichológusok azt találták, hogy bizonyos helyzetekben jobban értékeljük azt a barátot, aki ellenségesen bánik azokkal, akiket mi sem kedvelünk. Vagyis nem feltétlenül azt várjuk a barátainktól, hogy mindenkivel kedvesek legyenek. Néha éppen az erősítheti a lojalitás érzését, ha az ellenségeinkkel ők sem bánnak kesztyűs kézzel.

Az Ignobel-díj lényege éppen ez. A kutatások címei gyakran úgy hangzanak, mintha valaki egy kocsmában találta volna ki őket, a háttérben azonban valódi tudományos kérdések és publikált tanulmányok állnak. Idén ráadásul történelmet is írt a díj: 35 amerikai év után először rendezték Európában a ceremóniát. A következő állomás 2027-ben Antwerpen lesz.