Így ne szilveszterezz! - történetek kudarcba fulladt bulikról

Szilveszter estéjén az emberek két jól elkülöníthető csoportra oszlanak. Az egyik tábor az otthon kényelmében, esetleg szűk baráti körben tölti az ünnepet éjféli koccintással köszöntve az új évet, míg a másik jóval erőteljesebben áll bele a partihangulat megteremtésébe. Utóbbi mértéke persze változó, de ha valaki fullba nyomja a kretént, vagy nem ismeri a határait, bizony életre szóló élményekkel gazdagodik már az év első napján, miközben a másnaposság ellen vívja haláltusáját. Most a Buzzfeed és a HuffPost olvasói fórumaira beérkezett történetekből csemegézve mutatunk be egy válogatást, ami bizonyítja, hogy nem kell hozzá feltétlenül töménytelen mennyiségű alkohol, hogy a szilveszter katasztrófába torkolljon.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A vándor, aki semmire nem mond nemet

"2016-ban három különböző buliban "kellett" megjelennem szilveszterkor. Először a mostohaapámmal és a testvéreimmel ittuk a házilag főzött sörüket, aztán elmentem a barátom szüleinek partijára, végül pedig egy házibulin kötöttem ki. Az új velúrcipőmet viseltem, amit apámtól kaptam karácsonyra. Nagyon szép cipők voltak, az este remekül indult, jól éreztem magam a családommal. Este 10 körül odaértem a második buliba, velük ünnepeltem az újévet, és hajnali 1 óra körül elindultam a harmadik buliba, ahol aztán minden rosszra fordult. A legjobb barátom érkezésemkor azonnal azt mondta, hogy igyam meg ezt, amit meg is tettem. Elég gyorsan. Csak később jöttem rá, hogy ez egy korsó 50/50 whiskey-kóla volt. Ezután nem sokkal eltűntem. Arra eszméltem, hogy összegömbölyödve fekszem a nappaliban. Kijött belőlem minden, az új szőnyeg oda lett, ahogy az új cipőm is. Katasztrófa volt. Hazavittek, két napig ki sem bírtam kelni az ágyból, és a szőnyegtisztítás árát is ki kellett fizetnem, a cipő pedig mehetett a kukába."

Az intuitív, aki saját kárán tanulja csak meg, hogy néha nem árt előre tervezni

"A haverjaim megkerestek egy last-minute ötlettel, mivel még semmi sem volt eltervezve újévre. Norvégiai utazás mellett döntöttek, ami remekül indult. Éjfélkor megnéztük a tűzijátékot, majd hajnali 2-ig betértünk egy bárba. Ezután elkerülhetetlen dilemmával szembesültünk, hogy hol szálljunk meg. Már az érkezésünkkor le kellett volna foglalnunk egy szállodát, de a járatunk késett, és a lehető leghamarabb szerettünk volna ünnepelni. Nyolc szállodát látogattunk meg az este - mindegyik tele volt. Miután órákig sétáltunk a hidegben, elindultunk, hogy a reptérre tartó vonatra szálljunk, ahol megpróbáltunk szunyókálni, de megkértek, hogy szálljunk le. Így kimentünk, és az állomás előtt aludtunk. Visszatekintve nevetséges volt, tekintve, hogy havazott, és egy kupac hóban ébredtem fel. Szétfagyva hazarepültem."

A csóró egyetemista, aki egyszer költ nagyot, de akkor is ráfizet

"A legtöbb otthoni barátom egyenesen munkába állt suli után, és tisztességes fizetést kaptak. Én hozzászoktam, hogy tíz fontot költök egy esti szórakozásra az egyetemen, szóval képzeljétek el a rémületemet, amikor meghallottam, hogy a szilveszteri tervünk meglátogatni 100 font fejében egy London belvárosában található korlátlan italfogyasztást kínáló helyet. Nem akartam egyedül tölteni az estét, kölcsönkértem, és elindultam a barátaimmal. Leültünk, kikértük az első kört, majd mikor a poharat letettem, megszólalt a tűzjelző. Kitereltek minket, de vissza már nem mehettünk, úgyhogy elindultunk a legközelebbi gyorsétterem felé, ahonnan az éjféli koccintás után mindenki hazament."

A katasztrófa, ami családban marad

"Volt egy kiábrándítóan szörnyű szilveszterem, amikor minden elromlott, és semmi sem jött össze, pedig rengeteget készültem rá. Tönkrement az asztalunk, majd a pótasztalunk lába is eltört, így az anyósom kutyakozmetikus asztalát kellett használnunk vacsorához. A sógornőm ételmérgezésből lábadozott, így nem ette meg az általam készített ételt, és nem is ivott, viszont az anyja ezt azzal kompenzálta, hogy helyette is ivott, nem keveset. Eltörte az egyetlen borospoharat, amit valóban szerettem. A gyerekek teljesen megőrültek, sikítoztak, ki örömében, ki hisztijében. Az unokaöcséim nem tudtak aludni, így a sógorom az estét azzal töltötte, hogy fel-alá rohangált a lépcsőn, suttogott, ringatta őket és olvasott nekik, miközben egyedül próbáltam úrrá lenni a lejtmenetbe kerülő estén. A legrosszabb mondjuk az volt, hogy a férjem mindeközben bealudt, még éjfél előtt."

Aranyszabály: házi nyúlra nem lövünk!

"A legrosszabb szilveszteri élmény nekem is a fiatal éveimhez köthető. A széles baráti társasággal elmentünk bulizni, végigjártuk a bárokat, közben annak rendje és módja szerint kevertük a piákat. Miután magamba töltöttem a folyékony bátorság utolsó cseppjét is, a táncparkett közepén meg akartam csókolni a társaságunkhoz tartozó csinos lányt, akit már évek óta ismertem, de sosem nyitottam felé ilyen módon. A közeledést egy hatalmas pofonnal honorálta, amitől kicsit észhez tértem, és eszembe jutott, mennyit ittam. A szégyen miatt az öklendezés határán menekülni kezdtem a mosdó felé, de megbotlottam a lépcsőn, és eltörtem a bokám. Az este további részét az ambulancián töltöttem."

Mikor azt hiszed, hogy te vagy a király, de végül te leszel a legnagyobb balek

"Még a családommal laktam, amikor az egyik szilveszterkor elutaztak a szüleim, így rám maradt a ház. Tinédzserként adta magát a lehetőség, hogy szervezzek egy szűk körű házibulit, csakhogy az este folyamán egyre többen érkeztek meg. Minden haver hívott egy másik havert, aki szintén hívott egy havert és így tovább. Mivel már hangulatban voltam, senkit nem volt szívem elküldeni, viszont házigazdaként mindenki koccintani akart velem. Nagyjából este 11 körül következett be a képszakadás, hajnalban pedig arra keltem, hogy a ház romokban van, és tűzoltók dörömbölnek az ajtón, mert valaki felgyújtotta a kerti kukát. Hirtelen azt sem tudtam, melyik bolygón vagyok, átlépdeltem az alvó embereken, és elnézést kértem a tűzoltóktól. A neheze persze csak ezután jött, mikor a szüleim megérkeztek."

Macskajaj

"Egykori barátnőmbe nagyon szerelmes voltam, ő volt az első párom, akivel közösen töltöttem a szilvesztert fiatalon. Volt egy macskája, aki gyűlölt engem, bár a lány megesküdött rá, hogy kedvel, csak nem tudja kifejezni a szeretetét. Házban tartott macska volt, nagyon kellett rá vigyázni, hogy az első ajtón ne szökjön ki. A barátnőm szülei elutaztak, ez volt az egyik első alkalom, hogy közösen tölthetjük az éjszakát. Ekkoriban dohányoztam, amit a házban nem lehetett, ezért kimentem nézelődni a ház elé két pohár pezsgő után, miközben a barátnőm vacsorát csinált. Kb. egy óra múlva tűnt fel barátnőmnek, hogy a macska nincs sehol, én meg rögtön pánikba estem, mert tudtam, hogy biztosan akkor szökött ki, amikor kimentem. Felforgattuk a lakást, sehol nem találtuk a macskát, így az egész estét az utcán töltöttük a keresésével, amit hátráltatott, hogy folyamatosan petárdáztak és tűzijátékoztak. A barátnőmnek potyogtak a könnyei, de nem tudtunk mit tenni, ezért hajnalban hazaindultunk. Benyitottunk az ajtón, a macska ott ült velünk szemben. Fogalmam sincs, hova bújhatott korábban. Nagyon örültünk mindketten, de biztos vagyok benne, hogy az állat direkt csinálta."