Itt kell keresni az életet a Naprendszerben a kutatók szerint

Vajon létezhet értelmes élet a Földön kívül valahol a világegyetemben? - hangzik el leggyakrabban a kérdés a témában, amire a válasz általában két irányból ered. Az egyik a száraz tényekre és a statisztikákra hagyatkozik, e szerint pedig egy határozott nem a válasz, hipotetikus oldalról és a nagy számok törvénye alapján megközelítve viszont abszolút van létjogosultsága az elképzelésnek. A kutatók szerint első lépésként azonban nem a Tejútrendszer távoli pontjait kell fürkészni élet után kutatva, hanem saját Naprendszerünket.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Kozmikus szomszédainkon persze gyermeki léptékben kutathatunk csak élet után, feltételezve a mikroorganizmusok jelenlétét. Ezen a ponton szintén két különálló csoportot alkotnak a Naprendszer égitestjei, egyik opcióként megjelölve az élet valaha volt jelenlétét. Ez alapján nem kizárható, hogy a Vénusz felszínén egykor lehetett folyékony állapotban víz, napjainkban pedig a légkörében érdemes vizsgálatokat folytatni az élet nyomai után kutatva a tudósok szerint. A Mars már sokkal érdekesebb ebből a szempontból, ugyanis a geológiai formációk és a felszín eddigi vizsgálata alapján jogosan feltételezhető, hogy 3-4 milliárd évvel ezelőtt lakható planéta volt óceánjainak és folyóinak köszönhetően.

A másik csoportba tartoznak azok az égitestek, amikről azt feltételezik a csillagászok, hogy jelenleg is biológiai folyamatok játszódnak le jégtakarójuk alatt. Potenciális jelölt lehet a Szaturnusz két holdja, a Titan és az Enceladus. Előbbi a bolygó legnagyobb égi kísérője, aminek metánból és a Földhöz hasonlóan nagyrészt nitrogénből álló sűrű légköre van. Az Enceladust vizsgálva a Cassini űrszonda vízgőz és szerves molekulák előtörését mutatta ki a hold felszínén, ami hatalmas, föld alatti óceán jelenlétére utal, ezzel pedig meglehetősen jó pozícióba kerül a biológiai létformák utáni kutatás az égitesten.

A Jupiter legnagyobb holdja, az Europa is lázban tartja a kutatókat, ugyanis bár felszíne rendkívül hideg, jégtakarója alatt folyékony víz formájában a feltételezések szerint egy hatalmas óceán hömpölyög. Teoretikusan ugyancsak látnak lehetőséget a csillagászok metán alapú élet kialakulására, de biztosat, ahogy a többi esetben, az Europa kapcsán sem lehet mondani. Talán hamarosan választ kaphatunk az elméleti feltételezésekre, ugyanis a NASA a távoli világegyetem kutatása mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a gázóriások holdjainak vizsgálatára.