Tényleg összenyom minket a januári szürkeség?

Bár a téli napfordulón már egy ideje túl vagyunk, és december 21-e óta folyamatosan hosszabbodnak a nappalok, rövidülnek az éjszakák, sokan mégis a januárt tekintik, illetve élik meg mélypontként. Ennek több oka is lehet. Az egyik nyilván a sokszor szürke, búskomor időjárás, de az is közrejátszik, hogy immár túl vagyunk az év egyik legszebb, legmeghittebb, legünnepélyesebb időszakán, újra vissza kellett térnünk a munkába, a hétköznapi feladatokhoz. Január harmadik hétfőjét például egyenesen az év legszomorúbb napjaként emlegetik.

Természetesen a tudományt is foglalkoztatja, miként hat ránk a januári melankólia. A Prespectives of Psychological Science folyóiratban megjelent friss tanulmány például rámutatott, hogy nemcsak a hangulatunkat, hanem többek közt agyműködésünket és szexuális étvágyunkat is megváltoztatja.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Miért rossz a hangulatunk?

Ami a hangulatunkat illeti, ma már széles körben elfogadott a szezonális depresszió, avagy szezonális affektív zavar létezése. Tünetei közt említhetjük a legalább két hétig tartó folyamatos szomorúságot, szorongást, amit a reménytelenség, értéktelenség érzése, az energiaszint csökkenése, túlevés és a túlzásba vitt alvás kísérhet. De rengetegen egyszerűen csak konstans levertséget tapasztalnak anélkül, hogy megfelelnének a klinikai diagnózis kritériumainak. A 2010-es években a Cornell Egyetem kutatói 84 ország lakóinak több mint 500 millió közösségimédia-bejegyzését elemezték, és arra jutottak, hogy a napsütéses órák számának csökkenésével a pozitív szavak is ritkultak.

Arra, hogy mi okozza a szezonális depressziót, többféle magyarázat is létezik. Így például a kevesebb természetes fény megzavarhatja a cirkadián ritmust, aminek az érzelemszabályozásra is hatása lehet. Frissebb kutatások ugyanakkor a gondolkodásmódunkat is behozzák a képbe. Egy norvégiai felmérésből az látszott, hogy akik inkább a meghittséggel, a szépséggel, vagyis pozitív dolgokkal társítják a telet, sokkal jobban meg is tudnak birkózni ezzel az időszakkal, mint azok, akiknek eleve negatív az attitűdjük. Vagyis ha tudunk változtatni a hozzáállásunkon, felfogásunkon, az sokat segíthet.

Nem megy a gondolkodás?

Kognitív képességeinkben is érzékelhetünk ilyenkor hanyatlást. A Rotterdami Egyetem Orvosi Központja nemrég elvégzett egy kutatást, amely rámutatott, hogy télen mind a tanulás, mind a koncentráció, mint pedig a memória terén valamivel gyengébb teljesítményt nyújtunk. A jelenség pontos okai egyelőre nem ismertek. Lehet köze hozzá annak, hogy amikor lehangoltak vagyunk, általában nehezebben megy a gondolkodás, valamint ilyenkor nehezebben jutunk D-vitaminhoz is, ami pedig az agyműködést serkenti. Érdekesség továbbá, hogy a téli időszakban sokkal több esetben diagnosztizálnak demenciát – ezek a szezonális változások erősíthetik fel a betegség tüneteit.

Kapcsolatok és intimitás

Egyes elméletek szerint a hidegebb időben a társas kapcsolatokon keresztül is keressük a melegséget. A statisztikák szerint ilyenkor sokan választanak szívmelengető romantikus filmeket, ha nézni akarnak valamit. A franciaországi Grenoble egyetemén pedig érdekes kísérletet végeztek: a résztvevők hideg vagy meleg italt tartottak a kezükben, miközben a kutatók a gondolataikat fürkészték. Azok, akik hideg italt kaptak, gyakrabban gondoltak családjukra, szeretteikre – így pótolva a melegséget.

Naná, hogy a szexszel is van összefüggése az időnek. Felmérések szerint télen, illetve nyár elején többen nyúlnak a pornóhoz, mint általában, sőt a randioldalakat is szívesebben hívják segítségül. E mögött is az a gondolat állhat, hogy ilyenkor jobban vágyunk az emberi kapcsolatokra.

Szóval összességében ha úgy érzed, januárban megváltozik a viselkedésed, másképp forog az agyad és az érzelmeid is hullámoznak, tudd: nem vagy egyedül.

(forrás: BBC)