Nyári gumik: melyiket érdemes megvenni?

Bár idén is volt már egy-két nap kellemes, langyos, napsütéses idő, azért még elég szeszélyes az időjárás, és emlékezhetünk is nem annyira régről hatalmas márciusi havazásra. Lassan viszont mindenképpen érdemes elgondolkodni a nyári gumik felszerelésén. Ha megvannak az abroncsok, és otthon tároljuk, ajánlott ránézni, milyen állapotban vannak, ha pedig újat kell venni, ideje körülnézni a piacon, konzultálni a gumisunkkal, elolvasgatni a friss teszteket.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A német autóklub, vagyis az ADAC idén jubilál: éppen 50 éve készítenek gumiteszteket, elég nagy tapasztalat gyűlt tehát össze, ráadásul idén a szokásosnál is több, ötven különböző mintázatot válogattak egymás mellé, méghozzá a nagyon gyakori 205/55 R16-os méretben. Nézzük, mire jutottak.

forrás: ADAC

Az ADAC 1973-ban kezdte tesztelni a gumikat, akkor 25 mintázattal kezdték, és még a helyszínek egy része is más volt

Hogyan tesztelnek?

Amikor kiválasztják a teszthez a márkákat és típusokat, figyelembe veszik, hogy a piacon elérhető és keresett legyen az adott termék, az újdonságok pedig mindig külön is érdekesek. A gumikat aztán több különböző helyről szerzik be, ezzel elkerülve, hogy a gyártó kimondottan a tesztre módosított abroncsokat adjon, manipulálva az eredményt. Mikor már minden megvan, röviden be is koptatják mindegyik szettet, hogy elérjék a legjobb tapadást. Ezt nekünk is érdemes szem előtt tartani: amikor frissen megveszünk egy készlet gumiabroncsot, az első pár száz kilométeren nem árt óvatosabbnak lenni, a gyártási eljárásban használt formaleválasztó anyag nyomokban még ott lehet a felületen, ezzel rontva a teljesítményt.

Maga a teszt változatos körülmények között zajlik, több helyszínen. Minden mintázatot kipróbálnak száraz és nedves aszfalton, a téli és négy évszakos gumikat emellett hóban és jégen is. Különböző gyorsítási, lassítási és ügyességi feladatokat hajtanak végre, egyes szempontok kiválóan mérhetők, másoknál a sofőr szubjektív megítélése számít. Azt, hogy milyen hatással van az abroncs például a fogyasztásra, valós forgalomban is mérik, míg például a kopás megállapításához használnak próbapadot is. Igen összetett tehát a folyamat, amelynek végén a részpontszámokat súlyozva összesítik.

forrás: ADAC

Itt jól látszik, mekkora különbségek lehetnek az egyes gumik közt. Míg az egyikkel ugyanaz a sebesség még biztonságos, a másikkal lesodródunk az ívről

Fontos újdonság: a környezetterhelés

Miközben az autóipar egyre inkább az alternatív hajtások – hibridek és elektromos autók – felé fordul, és a gyártás, valamint az anyaghasználat során is egyre komolyabb szerepet kap a fenntarthatóság, ettől az évtől az ADAC is nagyobb hangsúlyt fektet ezekre szempontokra. Noha a végső értékelésben a legnagyobb súllyal (hetven százalékos súlyozással) továbbra is a biztonság jelenik meg, mellette elég jelentős szerepet kap, 30 százalékot tesz ki a környezetvédelmi mérleg.

Ez főkategóriának számít, és mostantól ide sorolják a tesztelők az eddig is vizsgált kopást, üzemanyag-fogyasztást és zajt. Kiegészül viszont olyan tényezőkkel is, mint az abroncs tömege, vagy a gyártás folyamatának vizsgálata.

forrás: ADAC

Idén 8-as Golf szolgált tesztautóként

Ezeket kell kerülni

Majdnem minden évben van egy-két olyan márka, amelyik gyengébben szerepel. Most részben a nagyobb merítésnek tudható be, hogy hét mintázat is megbukott. Ezek közt vannak olyan kevésbé ismert termékek, mint a Berlin Tires Summer UHP1 G2, a Lassa Driveways, az Evergreen EH226, a Double Coin DC99 és a Premiori Solazzo. Ezeknél ismerősebb lehet a Rotalla RH 01 és a Riken Road Performance neve. Kivétel nélkül a menetbiztonsági feladatokra kaptak borzasztó osztályzatokat, miközben a Double Coin a környezetvédelem terén kifejezetten jónak bizonyult.

forrás: ADAC

Az ADAC ezeket az abroncsokat semmiképpen nem ajánlja

Csak óvatosan a következőkkel

Egészen pontosan egytucatnyi gumi kapott elégséges osztályzatot – ez sem tűnik elég megnyugtatónak ahhoz, hogy érdemes legyen innen válogatni. A szinte teljesen ismeretlen márkák mellett felbukkan itt a Michelin e Primacy, amely ugyan kiemelkedett a környezetkímélő tulajdonságaival (például bő 70 ezer kilométert is elgurul, mielőtt használhatatlanra kopna), cserébe a biztonságra kapott elég rossz érdemjegyet. Az itthon is elég nagy példányszámban eladott Laufenn pont fordítva szerepelt: a biztonságra tűrhető értékeket adtak neki.

forrás: ADAC

Ezek közül csak óvatosan válogassunk

Középmezőny, népszerű márkákkal

A közepesre osztályozott gumik döntő többsége kiegyensúlyozott: semmiben nem kiemelkedően jók, de nem is kirívóan rosszak. Kisebb költségkeretből érdemes lehet ezek közt is nézelődni, itt találjuk a Firestone Roadhawkot, a BF Goodrich Advantage-t, a Barum Bravuris 5HM-et, az Uniroyal RainSport 5-öt. Lényeges viszont – és nemcsak itt, a többi táblázatnál is –, hogy nemcsak az összetett végeredményt kell figyelni. A rangsorok részleteibe is nagyon ajánlott belemenni, mert úgy saját felhasználási módunkhoz tudunk válogatni. Például ha egy esőben soha elő nem vett hobbiautóra keresünk gumit, engedhetünk a nedves úton való megfelelésből. Míg ha sokat megyünk, a kopás és fogyasztás eshet nagyobb súllyal a latba.

forrás: ADAC

A középmezőnyben rengeteg a gumi, a Kenda elég jó választásnak tűnik, ha a biztonság a fontos

A győztesek pedig…

Le is lőnénk a poént: a legjobbnak a Goodyear EfficientGrip Performance 2-t találták, összpontszáma a Continental PremiumContact 6-tal van holtversenyben. Dobogós lett még a Michelin Primacy 4+ is. Ez már csak azért is érdekes, mert jól bizonyítja, hogy nem lehet pusztán márka szerint dönteni: a Michelinnek ebben a tesztben is volt egy kiemelkedő és egy éppen tűrhető terméke. A Continental viszont két gumival is befért a top 10-be. De nemcsak a prémiumok jelenthetnek megnyugtató megoldást, a Nokian, a Falken, a Kumho, a Hankook és a Nexen is adott a jók közé egyet-egyet, márpedig ezek jellemzően egy árkategóriával lejjebb mozognak a Continál, a Michelinnél vagy a Bridgestone-nál.

forrás: ADAC

Érdemes a részletekre is figyelni, hogy saját igényeinkhez igazítsuk a választást

Erre figyelj a gumiknál

Fontos, hogy időről időre ellenőrizzük abroncsainkat. Ha repedezett és öreg, cseréljük le, ahogyan akkor is, ha a bordázat mélysége már nem éri el a jogszabályban meghatározott 1,6 millimétert. Ha szabálytalan a kopás, akkor keressük meg az okot: ha a közepe kopik jobban, többnyire túlfújt, ha a szélei, akkor az ideálisnál kisebb nyomással üzemelő gumira gyanakodhatunk. A nyomást rendszeresen ellenőrizzük, és tartsuk az autó gyártója által előírt szinten. Ha féloldalasan nyalódnak le, a futómű beállításában keresendő a hiba, ha foltokban, úgymond kagylósan, akkor a lengéscsillapító az egyik lehetséges felelős.

Egy agyonkopott, lefutott abroncs lehet akár prémium is, hiába: ezeknél még egy közepes árú új is nagyobb biztonságot jelent. Tárolás során pedig törekedjünk arra, hogy tisztán tegyük el a gumikat, a felnire szerelteket ne állítva rakjuk le, hanem egymásra fektetve, esetleg erre való állványon, vagy felfüggesztve. Ha csak magát a gumit, felni nélkül tesszük el, ott pedig pont az állított pozíció a megfelelő. A környezet legyen száraz, hűvös és sötét.

Így cserélj kereket

A legegyszerűbb nyilván, ha gumissal intéztetjük a cserét, főleg ha még az úgynevezett gumihotel szolgáltatást igénybe véve a tárolást is rábízzuk. De egy-két tízezrest megspórolhatunk, ha megoldjuk otthon, és amúgy se baj, ha tisztában vagyunk a folyamattal, bármikor kaphatunk defektet. Szükségünk lesz egy emelőre (külön jó, ha normális, például egy jó krokodil, nemcsak a kocsi sajátja áll rendelkezésre), kerékkulcsra, egy ékre, hasznos a nyomatékkulcs is.

Először is álljunk vízszintes szakaszra, kerüljük az emelkedőt és lejtőt, valamint a laza talajt. Húzzuk be a kéziféket, tegyük sebességbe a váltót, ékeljük ki a kereket – nyilván nem azt, ahol emelni fogunk. Majd minden kerékcsavart lazítsunk meg – de még ne tekerjük ki teljesen. Ha nem akarnak megindulni, egy csővel meg lehet toldani az erőkart, így nagyobb nyomatékot tudunk kifejteni. Ezután ellenőrizzük, hogy épek-e az emelőpontok – ha át vannak rozsdásodva, beszakadhatnak emelés közben. Ha minden rendben, mehet az emelő a kocsi alá, de egyenesen kell állnia. Addig emeljük, amíg a kerék el nem emelkedik a talajtól – defektes gumi esetén kicsit magasabbra kell, hogy a levegőveszteség nélkül is beférjen a pótkerék.

Most már kivehetjük a csavarokat, leemelhetjük a kereket. Ha ezt fektetve a kocsi alá tesszük, megelőzhetjük a földre zuhanást, ha az emelővel véletlenül történik valami. Mehet fel a cserekerék, a csavarokat viszont még nem kell teljesen meghúzni. Ezután óvatosan leengedjük az autót az emelővel, végül meghúzzuk a csavarokat rendesen – de nem kell agyonhúzni, itt segíthet a nyomatékkulcs. Ajánlott átlósan haladni a meghúzással. Végül pakoljunk el, de 50-100 kilométer után ellenőrizzük, és szükség esetén húzzuk utána a csavarokat.

p style=";;" align="left">

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket Facebookon is!

ADAC