A pályamester bizonyítja: a fűnyírás művészet is lehet

Ha focimeccset nézünk, a legtöbb esetben már fel sem tűnik, hogy a gyep csíkos vagy négyzetes. Ez egyébként részben a játékvezetők munkáját is segíti, például a leshelyzetek megítélésében hasznos, aminek a VAR előtti időkben még fontosabb szerepe volt. Egyes versenysorozatokban eleve előírás is, hogy így nézzen ki a fű. A mintázatot amúgy nem az eltérő locsolással vagy különböző magasságra nyírással érik el, ugyanis ezek roppant zavaróak lehetnének a játékosok számára. Ehelyett a hengerelés a kulcs: vagy eleve spéci fűnyírót használnak, vagy hengert kapcsolnak hozzá. A simítás ellentétes iránya adja meg a világos-sötét kontrasztot.

Mint ahogy minden szakmának, a gyep tökéletes állapotáért felelős pályamesterek hivatásának is vannak igazi zsenijei, akik művészi szintre emelik a fűnyírást. És bizony ők sem feltétlenül egyetlen csapat kötelékében nyomják le egész pályafutásukat. Most például a tavasszal a másodosztályba kiesett Leicester City szakemberét igazolta le a friss Bajnokok Ligája-győztes Manchester City. John Ledwidge egyik legemlékezetesebb műve az volt, amikor a kezdőkörben a Leicester logóját formálta meg.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Amúgy ha a szükség úgy hozza, akár naponta ötször is lenyírja a füvet a pályán – gondoljunk csak bele, nekem például már az se mindig esik jól, ha hetente kell. De persze a stadionban nem is csak egyetlen focipálya van, nem csupán az, ahol a bajnokikat játsszák. Leicesterben például további hét füves edzőt kellett rendben tartania, és természetesen arra is oda kellett figyelnie, hogy mindegyiken nagyon hasonló legyen a gyep állapota, ezen a szinten már az is számít, hogy az edzéseken tapasztalt körülmények minél inkább hasonlítsanak a meccsen várhatóhoz.

Természetesen Ledwidge sem arról álmodott gyerekként, hogy pályamester lesz, nyilván focistának készült. Tizenhárom évesen nagyon szerette volna megtapasztalni, milyen érzés rálépni ugyanarra a fűre, amelyen akkori hősei rúgták a labdát, ezért írt egy levelet a Coventry City pályamesterének. Végül nyaranta mellette dolgozhatott, és beleszeretett a szakmába. Kitűnő tanuló volt, 16 évesen mégis otthagyta a sulit, mert pontosan tudta, mit akar csinálni: 30 éves korára már az élvonalban akart dolgozni – ez már pár évvel korábban összejött. Sőt, 2016-ban a Leicester City – ahova az Aston Villát is érintve került – megnyerte a Premier League-et.

Itt a kezdeti hatfős csapata az idők során tizennégy tagúra bővült, tavaly pedig már ötven ember munkáját felügyelte. Meccsnapokon akár 35 ezer lépést is számlálnak fejenként, de egy átlagos hétköznap is összejön 25 ezer. Közel húsz fűnyíróból áll a flottájuk, de traktorokat kevésbé használnak, pont a tömegük miatt. Ledwidge úgy érzi, azok a pillanatok, amelyeket közvetlenül a kezdő sípszó előtt, az utolsó simításokat végezve tölthetnek a pályán, egészen különlegesek. Ahogy mondja, talán így kerülhet a legközelebb a játékosok élményeihez anélkül, hogy ő maga futballista lenne. Ott van a játékoskijáróban, amikor a sztárok kivonulnak, és átélheti ezt a nagyszerű hangulatot.

A mérkőzések napja meglehetősen sűrű a számára: ha például délután háromkor van a kezdőrúgás, ő már reggel fél hétkor megérkezik, hogy megkezdje az előkészületeket. Először a harmatot távolítják el a fűről, majd 22 milliméteresre nyírják a gyepet. Noha a játékvezetőket most már videóbíró is segíti, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség kiemelkedő pontosságra, sőt: a rendszer megfelelő kalibrálása érdekében a vonalazásnak is precízebbnek kell lennie, mint valaha. Amikor a bírói stáb is rábólintott mindenre, jön egy utolsó öntözés, aztán a tapasztalatokról beszámol az edzőknek, így a kezdéskor a játékosok tisztában lehetnek azzal, mire számíthatnak.

Egy 2018-as interjúban azt is elmondta, hogy sajnos akkorra már a Premier League is megtiltotta a különböző művészi alkotások kialakítását a gyepen, ezzel a nemzetközi szövetségek, így a FIFA és az UEFA szabályaihoz igazodva. Így az ő kibontakozására is kevesebb a lehetőség. A szép pázsit titkát amúgy abban látja, hogy a füvet megfelelően táplálják és a kellő időben és mértékben öntözzék, de persze a rendszeres nyírás is kulcsfontosságú. Amikor éppen nem a stadionban dolgozik, kollégáival járja a világot, tapasztalatot cserél, sőt saját tudását is próbálja átadni.

A sors különös játéka, hogy a Manchester Cityhez távozó Ledwidge utolsó leicesteri munkája éppen egy Leicester City - Coventry City meccsre készült. Vagyis az a csapat, amellyel együtt ünnepelhette a bajnoki címet, azzal mérkőzött, ahol először belekóstolhatott ebbe a munkába.

(A borítókép-montázs fotóinak forrása John Ledwidge Instagram-oldala. Érdemes rákattintani.)